155388. lajstromszámú szabadalom • Csúszófelület sípálya, és hasonlók kialakítására

155388 3 4 előidézni, amelyre viszont sífutásnál, vagy bob hasznalata esetén szükség van. Amellett esés közben jelentős sérülések állhatnak elő, mert az olyan helyeken, amelyeken a sörték ilyen esetben széttolódnak, az alattuk elhelyezett sörték összefüggő végei és a szögek előre kerülnek. Ismeretes továbbá az is, hogy sízéshez sörte alakú szegélyekből álló csúszófelületet állítsanak elő, ahol a fémből készült U alakú szegélyek cikk-cakk alakúak, vagy hullám alakúak. A sörték az alátéten függőlegesen állnak, és a vasból készült U-sínek között jelentős közterek vannak. Ez balesetek esetén ugyancsak jelentős sérülésekhez vezet. A szóbanforgó találmány azt a feladatot tűzte ki céljául, hogy olyan csúszófelületet alakítson ki, amellyel a fő 'csúszási irányban jó csúszó tulajdonságokat lehet biztosítani és emellett azt is el lehet érni, hogy a csúszófelületen tetszés szerinti irányváltoztató mozgásokat lehessen végezni. Továbbá el kívánjuk kerülni, hogy valakinek az esése esetén pl. sízésnél vagy szánkózásnál az illető megsérüljön. Ezen túlmenően a találmány azt is céljául tűzte ki, bogy a csúszófelületeket építőelemekből állíthassuk elő, hogy összeállítása egyszerű és mindenekelőtt könnyen tovább vihető legyen. A találmány értelmében a fenti célt azáltal érjük el, hogy az építőelemek fésűszerűem vannak kialakítva, s emellett a fogakat összekötő alatt több, a fő irányiban haladó cső alakú toldatokkal vannak ellátva, hogy ilyen építőelemek kellő nagy számban egymás mellett elrendezve sort alkossanak, és több ilyen sor van egymás mögött elrendezve, és hogy a választó fugák egymáshoz képest eltolt elrendezésűek és hogy az építőelemeket olyan huzalok fogják össze, amelyek ia cső alakú toldatokon vannak keresztülvezetve. Ezáltal elérjük, hogy a fogaiknak a fő irányban álló hajlása révén jó csúszási tulajdonságokait kapjunk. Emellett a fogakon azok rugalmas kialakítása révén csúszás közben jó vezetést kapunk, mert a nem ütköztetett fogak magasabban fekszenek és ezáltal mintegy csatornát alkotnak. Ezáltal válik lehetségessé az is, hogy pl. síelésnél lengéseket és kanyarodásokat végezhessünk, amikor is pillanatnyilag kell az irányváltoztatást megvalósítani. Esetleges esés esetén nem léphetnek fel sérülések, mert a fogak az alapig nyúlnak le és ott semmiféle kiálló rész nincs, ami sérüléshez vezethetne. Egy további különös előny abban van, hogy a csúszófelülethez már egyszer felhasznált építőelemek, mintegy szőnyegfélét alkotnak, ami minden további nélkül öszszegöngyölhető és így szállítható. Ezt azután a helyszínen lehet példaképpen felerősíteni és legördítés után minden további megerősítés nélkül használatba venni. Az építőelemek fésűszerű kialakítása révén a csúszófelület különösen nagy rugalmassága és utánengedése érhető el, mert nemcsak a fogak, hanem az ezeket összekötő alap és még a toldatok és a bennük elrepedt huzal, valamint az építőelemek mint egység a szomszédoshoz képest terhelés esetén utánengedhet. Baleset esetén sérülések a csúszópálya által nem fedett területeken többé nem léphetnek fel. Ezenkívül az építőelemek még nagy terhelés esetén sem szakadnak szét kötésükből, minthogy a toldatok a tartóhuzalokat teljesen körülzárják. A toldatok hosszának megválasztásával ezenkívül a sortávolság a kívánságoknak megfelelően változtatható. Nagy terhelés esetén rövidebb lehet, mint kis terhelés esetén. A találmány szerinti csúszó alátét emellett — különösen ha a fésűs fogak a csúszás irányában hajlanak — orvosi célokra is használhatók. A test csúszása során pl. a csúszó testrészek a gyúró kezelés {masszázs) során vérbőséget kapnak. A találmány további előnyös részleteit a rajzokon bemutatott kiviteli példák során ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti csúszó alátét felülnézetének részlete, a 2. ábra a találmány szerinti építőelemek hoimloknézete, a 3. ábra egymás mögött elrendezett, összekapcsolt építőelemek oldalnézete, részben metszete, a 4. ábra egy további kiviteli változat oldalnézete, az 5. ábra két, egyenként több építőelemből öszszeállított nagyobb építőelem kapcsolása alulról, a 6. ábra az építőelemek eltolt helyzetének feltüntetését bemutató nézet, annak jellemzésére, hogy az egymás feletti terhelés elkerülésének módját érzékelhessük. A találmány szerinti, fésű alakú építőelemnek a '2. ábrán bemutatott részlete szerint ez az elem olyan 1 fogakból áll, amelyeket az alapul szolgáló 2 szegély köt össze. A 2 szegélyen — amint ez a 3. és 4. ábrákból látható, több, példaképpen perselyként kialakított, csőszerű 3 toldatok vannak kiképezve, amelyek a fő csúszás irányába mutatnak és valamely nem ábrázolt alátéten, pl. a földön vagy a mezőn fekszenek. A 3 toldatok az egymást követő építőelemek távolságtartóiként is szolgálnak. A találmány értelmében a fogak a fő csúszás irányban ferdén. állhatnak. Ilyenkor a felfekvő síkra vetített hosszuk nagyobb a cső alakú 3 toldatokénál. Ezzel elérjük, hogy a 3. ábra szerint az !l fogak egymás mögött a 4 öszszekötő huzallal felsorakoztatott építőelemeken tetőcserép-szesrűen átfedik egymást. A 4 összekötő huzalok a cső alakú 3 toldatokon keresztül vannak vezetve, és egyfelől az egyes építőelemek egyszerű és jó kötését hozzák létre, másfelől a csúszó alátét hajlékony kivitelét. Ennek révén ez szőnyegszerűen hat és felgöngyölve szállítható, majd a helyszínen kigörgetve egyszerűen elhelyezhető. Mint a 4. ábra kapcsán bemutatjuk, az 1 fogak alsó részükön vastagabbak lehetnek, vagy 10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 s