155375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómérc-magnézia-tartalmú tűzálló építőanyagok előállítására

} MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 23. Közzététel napja: 1968. IV. 30. Megjelent: 1969. VIII. 15. (S A—1704) 155375 .,;.<• tf!f:'--t';V; /•';;.'•'. . Szabadalmi osztály: 80 b 8 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Rohn Harry oki. mérnök, Brandenburg, Dr. Ing. Schrader Richard professzor, Freiberg, Kneschike Götz oki. mérnök, Freiberg, Hennek Hubertus vegyészmérnök, Freiberg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VE'B Stahl- und Walzwerk Brandenburg, Brandenburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás krómérc-magnézia-tartalmú tűzálló építőanyagok előállítására A találmány tárgya eljárás kiváló tulajdon­ságú, króimérc-magnézia-tartalmú tűzáHó építő­anyagok előállítására, amelyek kiégetett vagy kémiailag kötött téglák vagy masszák alakjá­ban tüzeléstechnikai berendezések bélésére szol­gálnak. Ismeretes, hogy a krómérc^magnézia-tairtalmú tűzálló építőanyagokat úgy állítják elő, hogy előszinterelt magnéziát a szemcse-összetétellel kapcsolatos ismert rendszabályok betartása mel­lett tűzálló krómérooel elegyítenek, és amennyi­ben téglákat kívánnak előállítani, az elegyet előformázzák, szárítják és kiégetik. Ilyenkor általaiban a krómércet 1 mm körüli vagy 1 mm-nél nagyobb szemcsemérettel használják. Csupán a Szovjetunióiban kidolgozott és külön­böző államokban csak csekély eltérésekkel elő­állított periklász-spinell-téglák esetében őrlik a krómércet magnéziával együtt 0,06 mm-nél kisebb poirrá. Ezt a port a tégla-előállításkor magnéziaszem csekk el elegyítik. Az ismert eljárásókkal előállított masszák és téglák hajlamosak arra, hogy belőlük félhasz­náláskor több cm vastag rétegek leváljanak. Ezek a héj leválások viszonylag nagy kopást eredményeznek, és nem teszik telhetővé a tűz­álló anyag maximális kihasználását. A szakirodalomban számos szerző foglalko­zott a héjleválás okainak megállapításával, a héjleválás elkerülésével, és a kopási folyamat-10 15 20 25 30 nak a tűzálló massza fokozott elhasználódására való korlátozásával, nagy gazdasági előnyök elérése céljából. A héj leválás okai az irodalmi adatok szerint a következő: 1. eltérő fizikai tulajdonságú zónák kialaku­lása (együttes kristályosodás és olvadékok du­gulása) ; 2. hőmérsékletingadozások hatásai; 3. piroxen olvadékok és a MgO reakciója ré­vén növekedési folyamatok; 4. a krómérc-szemcsék és a vasoxid reak­ciója révén fellépő bursting-effefctus; 5. hiányzik a közvetlen kötés a krámérc és a magnézia között a túl csekély égetési hőmér­séklet alkalmazásakor, ill. e kötés tönkremegy a Si02-tartalmú olvadékok téglán belül kifej­tett hatása következtében, nagy hőmérsékleten. A héj képződés, ill. héjleválás elleni alábbi rendszabályokat említik: 1. lehetőleg tiszta nyersanyagok használata; 2. lehetőleg csekély porozitás-értékek bizto­sítása ; 3. lehetőleg magas (1700 C° körüli) égetési hőmérsékletek alkalmazása; 4. hőmérsékletingadozások elkerülése az ége­tés alatt; 5. az idegen oxidok lehetőleg erős korláto­zása az égetett téglákban. 155375

Next

/
Oldalképek
Tartalom