155367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált dihidro-1,2,4-benztriazinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VII. 07. Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. (Sí—994) 155367 Szabadalmi osztály 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Molnár István vegyész, Prof. Dr. Wagner Jauregg Theodor vegyész, Dr. Jahn Ulrich gyógyszerész, Dr. Mixich Georg vegyész, Zofingen, Svájc Tulajdonos: Siegfried Limited, Zofingen, Svájc Eljárás szubsztituált dihidro-ls 2,4-benztriazinek előállítására A találmány tárgya eljárás új, gyógyászatilag értékes (I) vagy ezzel izomer (la) általános kép­letű vegyületek előállítására, amely képletben X1 és X2 azonosak vagy eltérőek, éspedig hid­rogént, halogént, rövidszénláncú alkil-, szabad vagy szubsztituált amino-, szabad, alkilezett vagy acilezett hidroxil-csoportot, Y rövidszén­láncú alkil-, aril-, alkilmerkapto-, szabad vagy szubsztituált amino-, szabad, alkilezett és aci­lezett hidroxil-csoportot jelent, Z1 és Z 2 azono­sak vagy eltérőek éspedig hidrogént vagy acil­gyököt jelentenek, mimellett Z szubsztituensek együttesen valamely kétbázisú sav diadl-gyö­két is jelentbetik, mely kétbázisú sav rövidszén­láncú alkil-, rövidszénláncú alkenil-, cikloal'kil-, aril- és szénhidrogéngyökökkel, adott esetben pedig szabad vagy szubsztituált aminogyökök­kel, szabad, alkilezett vagy acilezett hidroxil­gyökökkel lehet szubsztituálva. Az (I) és (La) képlettel jellemzett szerkezettel rendelkező találmány szerinti vegyületek sem előállításuk, sem kémiai vagy fizikai tulajdon­ságaik alapján nem különböztethetők meg egy­mástól. Az egyszerűség kedvéért tehát a leírás­ban és az igénypontokban a vegyületeket úgy tekintjük, hogy azok az (I) képletű vegyületek szerkezetével rendelkeznek. A találmány szerinti új vegyületeket előnyö- 30 sen úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általá­nos képletű 1,2,4-benztriazin-l-oxidot, amely képletben X és Y a fenti jelentéssel rendelke­zik, redukálószerekkel kezeljük és a reakció-5 terméket (I általános képletű vegyület, amely­ben Z1 = Z 2 = hidrogén) savval képzett kristá­lyos sója vagy acilezett származékai formájá­ban izoláljuk. Mindkét típusú vegyületet is­mert kémiai módszerekkel állíthatjuk elő. A 10 helyettesitetlen vagy egyszeresen helyettesített malonsavszármazékokkial való acilezés során alkáliákban oldható vegyületeket nyerünk. A (II) általános képletű vegyületeiket kata-15 litikus hidrogénezéssel vagy redukáló tulajdon­ságú fémekkel (Sn, Zn, Fe stb.) vagy ezek sói­van (SnCl2, FeCl 2 stb.) való kezeléssel vagy más redukálószerekkel redukálhartjuk. A kívánt termék redukcióját és izolálását célszerűen 20 iners atmoszfférában, pl. nitrogén- vagy hidro­géngázban, folytatjuk le. Ha a fenti (I) általános képletű vegyületek (ahol Y = NH2 va;gy NHR, míg R valamely alkilcsoportot jelent) acilezett származékait kí­vánjuk előállítani, akkor az célszerűen oly mó­don történhet, hogy valamely (I) általános kép­letű vegyületet (ahol Y = alíkilmerkapto-eso­port, míg Z1 és Z 2 acilcsoportok) NH 3 - vagy NH2 R-oldattal reagáltatunk. A fenti eljárásban 25 155367

Next

/
Oldalképek
Tartalom