155357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anionos csoportok képzésére műszálakon

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL I SZABADAL LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XII. 30. (MU—365) Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. 155357 • >i Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: D 01 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Li Valentina vegyészmérnök, Dr. MikeíS János vegyészmérnök, Odor Gézáné vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás anionos csoportok képzésére műszálakon A találmány tárgya eljárás erősen savas csoportokat tartalmazó műszálak és ilyenebből készített szövetek előállítására. Ismeretes, hogy a műszálak felüléti tulajdon- 5 ságiadnak javítására a szálas anyagoknál reakcióképesebb tulajdonságú csoportokat szoktak bevinni, jórészt kémiai úton, többnyire ojtásos reakciókkal. Az ilyen behatásokat minimális konverzióra korlátozzák, nehogy a szál nagy- 10 részének kémiai átalakítása útján a mechanikai és egyéb tulajdonságok romoljanak. A textilipar nemesítés! eljárásai során ez teljes egészében tartható is, hiszen a felület mtóimális mérvű átalakítása már nagyfokú javulást okoz a 15 színezhetőségben, nedvességfelvételben, feldolgozhatóságban. Más a helyzet akkor, ha a kémiai átalakítással reakcióképes anyag létrehozása a feladat, mint pl. az ioncserélő szálak és szövetek előállításakor. Ilyenkor minél nagyobb 20 mérvű átalakítás a cél, hiszen, az anyagoknak a lehető legnagyobb hatásfokkal kell kémiai feladatokalt teljesíteniük. Ez esetben, viszont a kémiai átalakítás a szálasanyagok mechanikai tulajdonságait nagymértékbein rontja, és az át- 25 alakítás után többnyire már nem is alkalmasak textilipari feldolgozásra. Az irodalomból ismert ioncserélő textíliák éppen ezért reakcióképes monomerekből készülnek, így pl, butadiénsztirol kopolimierből alakítják a szálakat (D. S. Gorves, 30 H. Grinsfelder, belga pat. 621.667, 1963), cellulózt, (F. N. Karuoky et al: Isszl. Szvojsztvo. Ionnoobm. Mat., Izd. Nauka, Moszkva 1964), polivinilkloridot [V. A. Kuznyecova et al.: Zsurnal. Prikl. Himiii 37, 13314, 1:964. — H. Egewa: Kogyo Kaigaku Zassi 68. (6) 1159, 1965. — és 62. (2), 3:97, 1965], poliakrilndtírilt [H. Egewa: Kogyo Kagaku Zassi 68. (6), 1304, 1965. — G. A. Richter et al.: USP 2,933.460, 1960. — 3,055.7í29, 1962] és ilyenekből készített kopolimereket alkalmaznak alapanyagul, amelyeken a legtöbb esetben csak gyengén savas és gyengén bázikus csoportokat hoznak létre. A butadién sterol kopolimer szálat erősen savas szulfosav-csoportokkal is helyettesítették, azonban kellő hatásfokú átalakítás esetén az ilyen anyag merevsége miatt szinte nem is beszélhetünk textilanyagról. Kísérleteink során azt a nem várt tényt ismertük fel, hogy szintetikus műszálak felületi kémiai kezelésével a textilipari konverzióknál lényegesen nagyobb, így 10—20% szálanyag mennyiséget is meghaladó anyagtöbbletet eredményező ojtásos reakciót folytathatunk le, és az így kezelt szálasanyagra erősen savas csoportokat vihetünk fel, a textiljellegű tulajdonságok lényeges romlása nélkül. Ez a tény azért volt meglepő, mert mint láttuk, a reakcióképes monomerekből alakított szálak szulfonálásakoir erős mechanikai, rugalmassági, és hajlékonysági romlás következett be. Még meglepőbb volt 155357