155355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakos területek mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. VIII. 03. (MU—322) Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. 155355 s . „r Szabadalmi osztály: 42 c 12 Nemzetközi osztálv; G 01 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Kadinger Béla ökl. gépészmérnök, 60%, Bazsó Lajos tud. munkatárs, 20%, Szabó Kálmán tud. munkatárs, 20%, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás alakos területek mérésére Alakos területek mérése sokszorosító-iparban, textiliparban az alak alapján a festékszükséglet közvetett meghatározására, vagy bőriparban, ruházati iparban stb., a felhasználásra kerülő nyersanyag hasznos mennyiségének meghatáro- 5 zására szükséges. Ismeretesek mechanikus terü­letmérő eszközök, melyeknél egy tapintóhe­gyet kell az alak kontúrvonala mentén végig­vezetni, továbbá, melyeknél görgősor halad vé­gig a tapadó felületű nyersanyagon, és ilyen io módon történik a terület mérése, az előbbinél poláros-koordinátarendszerben, az utóbbinál sá­vokra bontással. Ismeretes továbbá, hogy ismert és egyenletes vastagságú és fajsúlyú réteges nyersanyag — lemez, szövet — esetén a terület- 15 mérést súlyméréssel lehet helyettesíteni. Ezek­nek a módszereknek sok hibájuk van. Bonyolult mintáknál — amilyenek például a sokszorosító­iparban és a textiliparban fordulnak elő — a tapintóhegy végigvezetése megfelelő pontosság- 20 gal gyakorlatilag kivihetetlen; a görgősor gör­gői elcsúsznak; a súlymérés a nyersanyag vas­tagságának és fajsúlyának ingadozása miatt pontatlan, vagy például a sokszorosító-iparban kivihetetlen, ahol a sokszor igen bonyolult ala- 25 kos minták kivágása, illetve az alak szerinti ki­vágott állapota a gyártási folyamatban nem fordul elő, és kizárólag a mérés céljából egy ismert négyzetmétersúlyú lemez alak szerint pontos kivágása rendkívül körülményes volna. 30 Végül lehetséges volna az alakos terület fény­visszaverése, fényelnyelése, vagy fényáteresz­tése felhasználásával, a visszavert vagy áteresz­tett fény mennyisége alapján mérni, aholis a fénymennyiség mérése bármely ismeretes esz­közzel (fotometrikus optikai elrendezéssel, fényelemmel, fotocellával) lehetséges. Ennek a módszernek hibája, hogy az alakos mintát meg­testesítő festett vagy kivágott részek és az azo­kat körülvevő környezeti részek fényvisszave­rése, elnyelése, illetve fényáteresztése a felületi viszonyoktól erősen függ, ezért ezeket a mérés pontosságának biztosítása érdekében normali­zálni kellene, ami azonban rendszerint olyan technológiai megkötést jelentene, amit a folyó gyártás egyéb követelményei nem engednek meg. Ezeket a nehézségeket például a mintáról fo­totechnikai úton ismert kicsinyítési arányban készített negatív, vagy pozitív másolaton vég­zett méréssel lehet csökkenteni, amifcoris a meg­felelő fotokémiai eljárással a másolat kontraszt­ját addig lehet növelni, amíg a fedett részek ideálisan feketék, a fedetlen részek pedig a le­hető legjobban átlátszóak lesznek. Ez az eljárás azonban egyrészt nagyon nehéz­kes, másrészt ismeretes, hogy a teljesen átlát­szó benyomást keltő film vagy foto-lemez is 155355

Next

/
Oldalképek
Tartalom