155347. lajstromszámú szabadalom • Vetőszerkezet, különösen parcellavetőgéphez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. XI. 21. Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. (LE—540) 155347 Vs;v:ar V * Szabadalmi osztály: 45 b 7/18 Nemzetközi osztály: A 01 c 7/18 Decimái osztályozás: 631.331.54 Dr. Lelley János tudományos főmunkatárs, Szeged, Dr. Parádi László tudományos munkatárs, Kiszoinbor Vetőszerkezet különösen parcellavetőgéphez A növénynemesítésnek és az agrotechnikai kutatásnak egyaránt nélkülözhetetlenül fontos segédeszköze a .megbízható, többsorozatos, kis-és középméretű parcellás kísérlet. A parcellás kísérlet megbízhatóságának első és legfontosabb 5 feltétele a kifogástalanul pontos vetés. Az ismert és erre a célra alkalmazható vetőgépek mind pontosság, mind teljesítmény szempontjából súlyos kifogások alá esnek. Ezért al- 10 kalmazásuk pontatlanságuk mellett a kísérletek költségeit is indokolatlanul nagy mértékben növelik. Az ismret megoldások pontatlansága abból ered, hogy közös magládás rendszerűek: a vető- 15 mag a csoroszlyákba ugyanabból a magládából, a nagyüzemi vetőgépekhez hasonlóan jut el. A különbség az utóbbiakhoz képest csupán abban áll, hogy tisztíthatóságuk jobb és a maradék vetőmag mennyisége kevesebb, bár még eléggé 20 jelentős. Ismert osztott magládás megoldás is, amelynél az egyes magtartályokat dugattyús hengerek képezik. Ennek azonban igen nagy hátránya, hogy a vetőmag hosszabb löket esetén a 25 dugattyú előtt megszorul; ezért a tartályok rövidek és egyszeri töltéssel csak rövid parcellák vethetők. Találmányunk célja a peroellavetőgépek eddigi hibáitól mentes és a kísérleti feltételek- 30 nek mindenben megfelelő parcellavetőgéphez vetőszerkezet kidolgozása, amely csoroszlyánként pontosan egyenlő és folyóméterenként tetszésszerint beállítható mennyiségű vetőmagot vet ki, nagy teljesítmény és csekély hibalehetőség mellett, gyakorlatilag veszteség nélkül. Találmányunk tárgya vetőszerkezet parcellavetőgéphez. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a soronként pontosan egyenlő mennyiségű vetőmag elvetésének feltétele a csoroszlyánként külön-külön magtartály, olyan elhelyezéssel, hogy belőlük a mag saját súlyának hatására essen ki, gyakorlatilag teljes mennyiségben és amelyben a magokat — pl. dugattyúval, vagy más módon — mozgatni nem kell. Nagy teljesítmény eléréséhez gyors feltöltést kell lehetővé tenni, ami a magtartály felett elcsúsztatható töltőtölcsér révén válik lehetségessé. A találmány lényege tehát, hogy a vetőszerkezetnek egyik oldalukon nyitott magtartályai, ezek nyitott oldalát lefedő, mozgatható tolóiémezei, a tolólemezek mellett elhelyezett maggyűjtői és a tolólemezeket mozgató, önmagában ismert áttételi mechanizmusa van. A maggyűjtőknek a csoroszlyákhoz csatlakozó magvezető csövei vannak. A magtartályok feletti sínen a magtartályok feltöltésére szolgáló mozgatható tölcsér van. A magtartályok oldalát borító le-155347