155338. lajstromszámú szabadalom • Készülék műszálak fonásához
3 Az 5. ábra és 5/a ábra a fúvókalap rugalmas deformációját ábrázolja. A szokásos készülékeknél (1—3. ábra) a fúvókaszűrőbetétet, amely 1 fúvókalapból, 2 támasz- 5 tólap'ból, 3 szűrőből, 15 nyomólapból áll, a 11 harangtest és 16 nyomócsavar segítségével szorosan összecsavarozzuk, és a 16 csavar erős meghúzásával előfeszítjük. A 3 szűrő és a felette levő részek, valamint az 1 és 2 részek között 10 levő 8, ill. 9 tömítéseket eközben erősen összeszorítjuk (a 8 tömítés egyben a 3 szűrő keretét is képezi). A 7 tömítést csak a cserélhető részek beépítése után lehet összeszorítani a 17 csavarok meghúzásával. A 11 harangtest hengeres 15 üreges test, amelyet alul a vállon nyugvó 1 fúvókalap és felül menetes rész zár le. Belsejében a 3 szűrőn, 2 támasztólapon és néhány tömítésen kívül üreges terek vannak, amelyeket üzem közben nyomás alatt fonómasszával 20 töltünk meg. A 11 harangtest tehát tulajdonképpen egy nyomás alatti tartályt képez. Ilyen nyomás alatti tartályok a belső nyomás miatt mindig húzásra vannak igénybevéve. A 11 harangtest húzóigénybevételét a 16 csavarok meg- 25 húzása hozza létre, mivel a 11 harangtestet ezáltal tengelyirányban előfeszítjük, amint azt a fentiekben már említettük. Mivel az olvadt anyag számára a szűrő és a fúvókalap jelenti a legnagyobb ellenállást, ezeket lefelé nyomja. ;;0 Ennek megfelelően, mivel a folyadéknyomás minden irányban egyenlő nagy, a 15 nyomótest felfelé tolódik. A 15 test felfelé mozgását a 7 tömítés felé a 16 szorítócsavar megakadályozza, aminek következtében a 7 tömítés összenyomá- 35 sát továbbra is csupán a 17 csavarok előfeszítése hozza létre. A 16 szorítócsavarok, meghúzása azonban avégből szükséges, hogy a 8 tömítés tömítettségét biztosítsa. A 4 hozzáfolyóvezetékben uralkodó nyomás a 17 csavarok szorítóereje 40 ellenében hat, mint ahogyan a szűrő fölötti nyomás a 16 szorítócsavarok szorítóereje ellenében hat. Ebből adódik, hogy az olvadt közeg nyomása a 7 és 8 tömítések szorítóereje ellen hat. • Amennyiben a tömítőanyagok a viszonylag nagy 45 fonási hőmérséklet következtében elvesztik mechanikai feszültségüket, kitérnek a szorítóerő elől, amennyiben megolvadnak és tömítetlenekké válnak, mivel a tömítőfelületek, amelyek között fekszenek, a tömítőanyagok kitérő mozgá- 50 sát nem tudják követni. Az ebiből adódó problémáikat a találmány szerinti készülék kiküszöböli, amelyet a 4. ábrán ábrázolunk. 55 A fonómasiszia, amely a 4 Ihozzáfolyóvezétélkből {4. ábra) érkezik, a készülékbe, a 13 furaton keresztül jut be. A találmány szerinti készülék az 1, 2, 3, 5, 6, 11, 12, 14 részekből áll, és kicserélhető egységet képez, amelyet kifelé az 60 1 fúvókalap, a 11 harangtest vagy harang alakú fúvőkatartó és a 14 tániasztógyűrű zár le. Miután a fonómassza a 4 vezetéken áthaladt, arra kényszerül, Ihogy a 12 nyomólapban lévő, viszonylag szűk, 13 'furaton haladjon át, aminek 65 4 következtében a nyomás a 13 furat előtt megnő, és a fonóimassza ilyen nagy nyomáson kerül be a 12 nyomólap és a 11 harangtest alja közötti üireglbe. Ez a fonómassza — nyomása következtében — egyrészt a 11 harang-testet felemeli, és az 5 tömítésnek nekiszorítja, úgy hogy ezen a helyen ún. önitömítés áll elő, másrészt a 12 nyomólapot lefelé nyomja, úgy ihogy a közötte és a 3 szűrőszita, valamint a 3 szűrőszita és a 2 szűrő támasztólap, valamint a szűrő támasztólap és az 1 fúvóikalap közötti fugák is összenyomódnak és töimítődnek, úgy hogy seimrminemű meg neim szűrt fonóimassza sem tud áthatolni, még akkor sem, ha esetleg a 3 szűrőt megkerüli, sem e közt és a 2 támasztólap* sem ez utóbbi és az 1 fúvókalap között. Ennél a készüléknél a képlékenyen rásimuló anyagból készült tömítőgyűrűket teljes egészében elhagyjuk, mivel azok az egészen csekély fonóimassza mennyiségeik, amelyeik esetleg mégis át tudnak jutni az összeszorított fugákon, már megszűrteknek tekintendők. Az 1 fúvókalap viszi át azokat a hidraulikus erőket, amelyeik a 13 furaton, valamint a 3 szűrőn és a finom fúvókaryukalkon való át áramláskor keletkeznek, és tengelyirányban lefelé mutatnak a 6 tömítőgyűrű felé. Ez utóbibi az 1 fúvóikalap széléneik kúpos kialakítása következtében kényszerűen kibővül, és mivel a 14 támasztógyűrű megakadályozza, hogy lefelé kitérjen, sugárirányban kifelé, a 11 harangtest belső falának nyomódik neki, úgy 'hogy itt is öntömítés jön létre. A 14 támasztóigyűrű viszi át az említett függőleges irányú hidraulikus erőkét a 101 fonófejre, amellyel pl. menet útján oldhatóan van összekötve. Amint a tapasztalatok mutatták, a tömítettség egészen különlegesen hosszú fonási idő esetén pl. több, mint 100 órán át is tökéletesen biztosított. Semmilyen kísérlettel sem sikerült az olvadékot ilyen tömítésből kifutásra késztetni, míg a szokásos tömítési módok, amelyeket az 1—3. ábráikon ábrázoltunk, nagyon gyakran a fonás megszakítását idézték elő, mivel tömítetlenné váltak. Mint ahogyan az 1—3. ábrákból látható, a 8 tömítésen kiszivárgó olvadék a készülék nyomóteréfoől megszökik. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez az olvadék általaiban a 11 és 16 részek menetei által alkotott hézagon halad át, és a 10 és 11 részeik közötti hézagban folyik le. A kilépő olvadék hiányzik a kiadagolt és fonófúvókán átlépő fonóközegmennyiségből, és a fonalfinomság, (fonalerősség, fonalsúly) eltérésében azonnal észrevehető. Ez neim kívánatos, mert a fonalfinomságot pontosan be kell tartani. A találmány szerinti készüléknek nincs ilyen hátránya, mivel a készülék fonóimasszával töltött nyomótere és a külső tér között ténylegesen csak két tömíés 5, 6 van, amelyek, mint ahogy fönt megmagyaráztuk, öntömítők, mivel í
