155313. lajstromszámú szabadalom • Aritmetikai elrendezés és eljárás szorzási- és osztási műveletek elvégzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VIII. 12. (EE—1293) Közzététel napja: 1968. V. 29. Megjelent: 1969. VII. 10. 155313 t v

(

,

'1,,','V . * Szabadalmi osztály: "" 42 m 10—16 21 a1

36 Nemzetközi osztály G 06 f 7/38 Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Hajós József vili.mérnök, Klatsmányi Árpád vill.mérnök, Köves Péter Elektronikus Mérőkészülékek vill.mérnök, Prokopp István vill.mérnök, Sárossy József vill.mérnök, Gyára, Vizer Jenő vill.mérnök, Zubonyai Gábor vill.mérnök, Budapest Budapest Aritmetikai elrendezés ®s eljárás szorzási- és osztási műveletek elvégzésére •A találmány tárgya elektronikus számológépeknél alkalmazható aritmetikai elrendezés és eljárás szorzási és osztási műveletek elvégzésére. A találmány szerinti eljárás alkalmazható olyan szorzási és osztási műveleteknél, amelyeknél a cél n jegyű levágás és kerekítés nélküli szorzat ill. maximálisan n értékes hányadosjegy előállítása és ahol a tényezők és az eredmény egyes helyértékei egy r alapszám hatványai szerint súlyozottak. (Pl. tízes számrendszer használata esetén r = 10, bináris számrendszerben r = 2.) 10 Az eddig ismert aritmetikai elrendezések, amelyek szorzat előállítását tűzik feladatul n 15 jegyű szorzótényezőből indulnak ki és alapjában 2n—1 jegyű szorzat előállítására alkalmasak, ill. 2n—!l jegyű osztandó és n jegyű osztóval n jegyű hányadost állítanak elő. A feladat ellátására a legelterjedtebb ismert megöl- 20 dás esetében három külön egységet képező n jegyű tárolót (regisztert) használnak a két tényező ill. eredmény tárolására. Egy másik ismert megoldást ismertet az 1 35:9 ÖS6 lajstromszámú francia szabadalmi le- 2

5 írás. A feladat ellátására itt csupán két külön egységet képező regisztert használnak a tényezők ill. az eredmény tárolására, azonban ezek egyenként 2n cellát tartalmaznak. A találmány szerinti megoldásinál az n jegyű iQ eredmények képzéséhez két regisztert használunk, azonban ezek csupán n+4 illetve n+2 cellát tartalmaznak. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, amelyet egyetlen ismert megoldás sem használ ki, hogy az eredmény képzése közben egyes célszerűen választott lépések után a tényezők legalább egyikének bizonyos jegyei elhagyhatók, a tárolóban számukra fenntartott helyre az eredmény egy-egy számjegye írható be. így a regiszterek kétszeres kihasználása érhető el. A találmány szerinti aritmetikai elrendezést az ábra alapján mutatjuk be. A következő egységekből áll: első A regiszter, második B regiszter, S összegzőmű. Ezek felépítése a következő: Az első A regiszter léptető jellegű, amely n+4 számú A(n+1), A(n) . . . A(0), A(—1), A(—S) cellát tartalmaz, a cellák legalább r állapotúak. A második B regiszter léptető jellegű, amely n+2 számú B(n+1), B(n) . . . Bi(0) cellát tartalmaz. A cellák legalább r állapotúak, kivéve a Bi(n+1) cellát, amelynek tartalma a rögzített r—1 állapot és a B(n) cellát, amelynek tartalma az azonosan nulla állapot. Az S összegzőmű tartalmaz egy + jelű öszszeadóművet, egy O nullbeíróművet és egy K váltókaput. 155313