155300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív adszorbens előállítására

155300 3 4 pneumatikokból regenerált poliamidot vagy egyéb ipari hulladékot használunk. A poliamid oldat előállítására 40—i60%ros kénsavat alkalmazunk. Indifferens hordozóanyagként megfelelő szemcseméretű tisztított homokot, horzsakőőrleményt, salakőrleményt vagy kiégetett agyagzúzalékot használunk. Az így nyert adszorbens apoláros anyagokra számított adszorpcióképessége az adszorbens poliamidtartalmának kereken tízszeresére tehető. A szelektív adszorbens fajsúlyát, ill. térfogatsúlyát az indifferens hordozóanyag és poliamid súlyarányával, ill. a hordozóanyag szemcseméretével szabályozhatjuk. A találmány szerinti adszorbenssel a tisztítani kívánt két- vagy többkomponensű folyadékrendszert állóágyon vagy nagyifelületen történő elkeveréssel érintkezésbe hozzuk, majd adott esetben az elválasztott poliamidos adszorbenst, ill. az általa megkötött anyagot regeneráljuk. Két- vagy többkomponensű folyadékrendszerként olajos szennyezést tartalmazó yizet használunk. Állóágyon történő elválasztás esetén a poliamidos adszorbensen kívül, egyéb szokásos adszorbenst is használhatunk. Különösen célszerű felhasználási lehetőséget jelent az, ha kismennyiségű apoláros anyagot szükséges nagyobb mennyiségű poláros vagy gyengén poláros folyadék mellől elválasztani. A találmány szerinti szelektív adszorbens kidolgozására irányuló kísérleteinkben poliamid kiindulóanyagot használtunk. A poliamid anyagi tulajdonságai folytán nagy energiájú hídkötések kialakítására képes és az adszorpciós folyamat közben mutatott megkötőképessége a poliamid felületének növelésével fokozható. A poliamid ismert módon hígított kénsavban könnyen oldatba vihető. A kénsavas oldatból vízzel vagy híg kénsawal kicsapott poliamid abszorpcióképessége apoláros anyagokra vonatkozóan felülmúlja az ismert adszorbensek teljesítményét, a fajsúly a kb. 1,09—1,15 között ingadozik. A poliamid adszorbensként való felhasználását azonban a nagy felület miatt kialakult relatív alacsony fajsúly kedvezőtlenül befolyásolja a felhasználás szempontjából. A tapasztalatok szerint pl. olajjal szennyezett vizek olajmentesítésénél az olajat ugyan megköti, de a folyadékfelszínen lebegve marad és elválasztása nehézkes. A nagyfelületű poliamid szűrőágy alakjában sem alkalmas szelektív adszorpció lefolytatására, mivel a folyamat közben a szűrőágy a folyadék felszínre felúszik és a szűrés lefolytatását gátolja. A kénsavas oldatból kicsapott nagyfelületű poliamid fajsúlya pl. nehezítőanyagoknak a képződött poliamidréteg'gel való érintkeztetésénél sem növelhető, mivel pl. homok nehezítő anyag használata esetén a homokszemcsék áttörnek a megkötött olajat tartalmazó poliamidkonglomerátum felületén, tehát a képződött anyag kiülepítésére nem alkalmasak. Azt tapasztaltuk, hogy ha a poliamid kénsavas oldatának kicsapását megfelelő granulometriájú indifferens magképző anyagok jelenlétében folytatjuk le, akkor a magképző anyagra, „hordozó"-ra kicsapott poliamid ennek felületére erősen feltapad és nagy felületű szelektív adszorbens állítható elő. A poliamidból és indifferens hordozóanyagból álló új adszorbens tulajdonságai eltérnek mind a nagyfelületű poliamid, mind a hordozóanyag tulajdonságaitól. Az így elért műszaki többlethatást adszorpciós folyamatok kivitelezésénél előnyösen felhasználhatjuk. A kénsavas oldatból hordozóanyag jelenlétében kicsapott nyersterméket semlegesre mossuk, megszárítjuk és adott esetben gyengén .megőröljük. Az előállított adszorbens apoláros anyagokra szelektív kötőképességgel rendelkezik, ugyanis apoláros anyagokkal a jelenlevő poliamid nagy kötési energiája hidrogénkötéseket alakít ki és rendkívül kedvező szerkezete van olajos jellegű anyagok megkötésénél, mivel a hordozós adszorbens kapilláris hatása is érvényesül. A poliamid és a hordozóanyag mennyiségi arányainak és granulometriai értékeinek változtatásával viszonylag tág határok között különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező adszorbenst lehet előállítani. Mint már említettük, az új abszorbens különösen nagy adszorptív erőt fejt ki a szénhidrogénekre, így jól felhasználható vízben csak kevéssé oldódó olajoknak a vízből vagy vízfelületről történő eltávolítására, továbbá illóolajoknak vízből vagy vizes emulziókból történő kinyerésénél. Külön előnyt jelent az is, hogy mind az adszorbens, mind az adszorbeált anyag egyszerű műszaki eszközökkel regenerálható. A találmány szerinti eljárás és szelektív adszorbens előnyei a következőkben foglalhatók össze: •1. Az előállítási körülmények, illetve a kiindulóanyagok mennyiségi arányainak, illetve granulometriai értékeinek változtatásával az előállított adszorbens fizikai tulajdonságai, főként fajsúlya, illetve térfogatsúlya könnyen befolyásolható és a kívánt felhasználási célnak megfelelően beállítható. 2. Az adszorbens szénhidrogénekre, vízben kevéssé oldódó olajokra kifejtett adszorpcióképessége többszörösen felülmúlja az e célra alkalmazott adszorbensek kötőképességét. 3. Az adszorbens ipari hulladékanyagokból, illetve más területen nem használható anyagokból előállítható, így alkalmazása csekély előállítási ára folytán gazdaságos. 4. Az új adszorbens könnyen regenerálható és aktivitásának csökkenése nélkül ismételten felhasználható. 5. Két- vagy többkomponensű folyadékrendszerék elválasztásánál az új adszorbens mind állóágyas adszorbens oszlop formájában, mind nagy felületen történő érintkeztetéssel alkalmazható. 6. Az új adszorbens nagyfokú szelektivitása folytán csekély mennyiségiben jelenlevő apoláros szennyezések poláros vagy kevésbé poláros folyadékok mellől történő eltávolítására alkalmas, 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2