155298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízüveg kötésó perlitbeton előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS V* L i» Bejelentés napja: 1966. IX. 28. Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VII. 10. (BO—1052) 155298 Szabadalmi osztály: 80 b 1 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Bödök Tamás oki. mérnök, Báksai Iván oki. gépészmérnök, Filippovits Ferenc oki. mérnök, Győr Eljárás vízüveg kötésű perlitbeton előállítására A találmány eljárás vízüveg kötésű perlitbe­ton előállítására. Az utóbbi évek során egyre gyakrabban hasz­nálják a perlit alapanyagú hő- illetve hangszi- 5 geteléseket. A perlit alapanyag kötésére kötő­anyagként portlandcementet, kohósalak cemen­tet, bitument vagy műanyagot alkalmaznak. Az ipar területén leginkább a cement kötő- 10 anyagú perlitbeton terjedt el. Cement kötő­anyag esetében azonban a megfelelő térfogat­súly és az ezzel összefüggő hővezetőképesség biztosítása nehézkes. Nehézséget jelent a kötés­nél fel nem használt tetemes, vízmennyiség, 15 valamint az utókezelés során a perlitbe kívülről bejutó vízmennyiség eltávolítása. A perlitbeton­ban levő vízmennyiség a perlitbeton hővezetési tulajdonságaiit számottevően lerontja. A perlit­beton hatásos szellőztetéséről azért is gondos- 20 kodni kell, mert különben a perlitbetonra fel­hordott vízszigetelő réteg felhólyagosodik. Szel­lőzőjáratok kialakítása és szellőzőfejek alkal­mazása perlitbeton esetében körülményes, mun­kaigényes és drága. 25 A bitumen kötőanyagú perlitbeton nehezen kivitelezhető, nyomószilárdsága kiesi, és ezért a gyakorlatban nem igen terjedt el. Hátránya, hogy csak 40—50 C° hőmérsékletig alkalmaz­ható. 30 Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél a perlitszemesék egymáshoz való ragasztását kü­lönböző műanyagok biztosítják. A gyakorlatban ezek a megoldások drágák. Hátrányt jelent az is, hogy a műanyagok sok esetben, szintén nem alkalmasak magas hőmérsékletű vezetékek hő­szigetelésére. A gyakorlatban ismeretes még a vízüveg kö­tésű perlitbeton. A duzzasztott perlitszemcsé­fcet itt vízüveggel keverik. Kötőanyagként álta­lában nátronvízüveget használnak, mert a káli­vízüveg használata drágább. A perlitszamcsék­hez kevert vízüveg levegőn szilárdul. A szi­lárdulas, száradás valamint széndioxid hatására jön létre. A levegővel való szilárdítást a gya­korlatban nem használják, mert a szilárdulási idő rendkívül hosszú, néha 1—2 hónapig is el­tart. A vízüveg szilárdulásának meggyorsítására a vízüveges elemek felületét kokszkosarákkal fejlesztett széndioxiddal erintkeztetik. Ezzel az eljárással sem lehet 9—(12 óránál rövidebb idő alatt az idomok szilárdítását biztosítani. Sokkal inkább elterjedtek azok az eljárások, amelyek­nél a szilárdulás meggyorsítására katalizátor­ként nátriumsziliikofluoridot adagolnak. A ka­talizátor anyajg adagolással általában 5—7 óra alatt biztosítható a kellő szilárdság. A tlálmány célja olyan vízüvegkötésű perlit­beton előállítására szolgáló eljárás kidolgozása, amelynél a legyártott perlitbeton nem igényel 155298

Next

/
Oldalképek
Tartalom