155282. lajstromszámú szabadalom • Védőburkolat felfekvését és leszorítását biztosító szerekezet ággyá alakítható ülőbútorhoz

155282 3 -,••!• '4 2. álbra a feäcvoThelyzetet szemlélteti, a 3. ábra megint ülőhelyzetben szemléltet 'egy másik ki­viteli példát és (végül a 4. ábra a 3. ábrához tartozó feltüntetés, de a bútordarab fekvőhely­zetélben. Az 1. és 2i ábra szerinti megoldásnál a ta­lálmány szerinti bútordarabhoz az 1 ülőpárna és a 2 támlapárna tartozik. Utóíbbi a két da­rab 3 csuklóikor ül elfordítható, a 4 karok se­gítségével, amelyek egyik végüknél az 5 csukló segítségével az ülőpárnával és ezzel egyidejűleg az állvánnyal kapcsolódnak. Az 1. ábra azt a helyzetet mutatja, amelynél az ülésre alkal­mas állapotban van a bútor, de a világosabb ábrázolás végett a néző felé fordított kart el­távolítottuk, hogy ilyen módon a támlapárna mögötti részeket látni lehessen, ill. a 4 kart pcntvonallal érzékeltettük. A 2 támlapárna fel­sőrészén van a 6 csuklópánt, amely a 7 fedő­léccel függ össze és ez a bútor ülőíhelyzetéfoem fel nem rajzolt belső ütközőkön fekszik fel. Ilyen módon ez a fedőrész a itáimlapárna fölötti teret felülről takarja. A 4 karok egyben oldal­só elfedést is létesítenek e tér számára és az ülőihelyzetben az 1 ülőpárnára, pontosabban ki­fejezve az azon lévő 8 ütközőikre támaszkod­nak. A 6 csuklópánt mellett a 2 támlapárnán, lé­nyegileg annak teljes hossza mentén csatlako­zik a 9 bevonat, vagy burkolat, amelyet bár­minő' megfelelő takarósziövetfoőil lehet készíteni. Ennek a burkolatnak .másik vége a 10 szoirító­lécnél kapcsolódik az 1 ülőpárnával emellett pedig takarékossági szempontból a 10 szorító­lée előnyösen közvetlenül a háttámla mellett csatlakozik az ülőpárnához. Amikor a bútort a 2. ábra szerinti fekvő­helyzetibe akarjuk átalakítani, először a 2 tám­lát és ezzel együtt a 4 karokat is a P nyíl irányában elfordítjuk és ezzel a támlapárnát teljes átfordítás után a padlón megtámasztjuk. A 7 fedőlécet szintén elfordítjuk l©ö°-kal és így létrejön a fekvésre alkalmas helyzet. Ennél a mozgásnál egyidejűleg és minden külön mű­velet nélkül a 9 burkolat az ülőfelületre és a megnagyobbított részekre, tehát a teljes fek­vőfelületre kerül. A 3. és 4. ábra szerinti megoldásnál a bútor­darab ismét a lil 'ülqpárnából és a 12 támla­párnából áll. A 14 karok a 15 csuklókkal kap­csolódnak a bútordarab mindkét oldalán, egy­ben pedig a 13 csuklók révén a támlapárná­val is összefüggenek. A 12 támlapárna hátsó felületén 16 lábak vannak megerősítve, ame­lyek a 3. ábra szerinti ülőhelyzetben 17 ütkö­zőikre támaszkodnak. A fekvő helyzetiben vi­szont (4. ábra), ezek a lábak a padlóra tá­maszkodnak és a 14 karók 18 ütközőkön fek­szenek, fel. A 12 támlapárnának az ülőhelyzetlben hátsó részéinél mindkét oldalon kisméretű 19 karok vannak csuklósan megerősítve, melyek külső végeiknél önműködően mozgó 20 görgőiket tar­tanak.. Az önműködő mozgás alatt azt értjük, hogy ezek a görgők egy-egy rugóval függenek össze és ennek a rugónak az a feladata, hogy a görgőt egy bizonyos irányban forgassa. Ilyen görgők önmagukban véve ismeretesek, alkal­mazzák azokat, például ablakok: előtt használt függönyöknél, de az ilyen függönyöknél még egy rögzítő vagy záró berendezést is használ­nak, amire a jelen találmánynál nincsen szük­ség. A 20! görgő az ülőhelyzetben a felteker­cselt 211 burkolatot vagy bevonatot tartja és ennek másik vége előnyösen a 11 ülőpárna hátsórészén van megerősítve. Amikor a. bútort fekvőhely zetbe hozzuk, amikor a két. 14 kar valamint a 12, támla itt is a P nyíl irányában fordul el, a 19 karok is elfordulnak, és. ezáltal a burkolat, a 210 gör­gőkről letekercselődik. Ezáltal ez a burkolat a. fekvőSfelületre kerül, vagyis, arra ráfeszül, tehát betakarja a 11 ülőpárnából és a. 12í tám­lából álló teljes fekvőtfelületet. Ha viszont a bútort visszaalakítjuk ülőbútorrá, akkor ez a takaró, vagy burkolat önműködően (az emlí­tett rugó hatásiára) viissziatekerődik a 2i0 görgőre és így létrejön az 1> ábra szerinti helyzet. A találmány természetesen több más. kivi­telben is megvalósítható, a leírt két megoldás csak azt szemléltei, hogy a burkolat önmagá­ban., vagy rugós görgővel alkalmazható, de megemlítendő, hogy az ilyen görgő használata esetlén a megoldás költségesebb ugyan, de leg­többször célravezetőbb, mint az 1. ábra sze­rinti kivitel. Megemlítendő még az a lehető­ség, hogy a rugós görgő természetszerűleg az ülőpárnán is elhelyezhető. A találmány keretein belül még azt is meg­tehetjük, hogy a burkolatot, amely pl. egy lepedőhöz hasonló is lehet, cserélhetően ké­szítjük ill. erősítjük meg, mely célból lelhet pl. a párnán vagy a görgőn való rögzítést nyo­mógombokkal vagy villámzárral létrehozni és ezesetben a burkolat a szokásos lepedőt pó­tolja. Szabadalmi igénypontok: 1. Védőburkolat felifekvését és leszorítását biztosító szerkezet ággyá alakítható ülőbútor-60 hoz, amelynél fekivoheiyzetiben az ülőpárna előtt a támlapáma helyezkedik el, azzal jelle­mezve, hogy a bútornak fekvőbűtorrá való átalakításakor önműködően a fekvőifelületre kerülő, az ülőpárnán vagy a vázon, ill. állvá­(55 nyon megerősített, a támlapárnához is kap­csolódó burkoló vagy takaró felülete van. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom