155271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő- és vízszigetelő massza előállítására

155271 azomfolan a könnyűibetonok sem feleltek meg. A könnyített, porózus adalékanyag nedvszívó, emeletit a könnyűbeton, minit a betonok álta­lában, a nedvességet átbocsátja, a viszonylag miagas hővezetési tényező a nedvességfelvétellel tovább romlik, a kivitelezés a betontechnológi­ának megfelelően hosszadalmas és költséges. Találmányunk célja olyan hőszigetelési mód­szer kidolgozása, amely a lagjabb hőiszigetelő tulajdonságú anyagok alacsony hővezetési té­nyezőjének, megközelítése mellett teljesértékű vízszigetelést is eredményez és a .mechanikai igénybevételnek ellenáll, miáltal sem mecha­nikai védelemre, sem vízszigetelésre nem szorul. Találmányunk tárgya eljárás hő- és vízszige­telő massza előállítására. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a duzzasztott agyag­kavicson viszonylag egyszerű módszerrel olyan védőréteg alakítható ki, amely a felület póru­sait lezárva a víziíelrvételt megszünteti. Az ily módon impregnált agyagikavics, kötőanyagként szurok ill. bitumen finoomőrleiményével keverve, majd 100 C° felett képlékennyé térve olyan szigetelő réteggé, áll. bevonattá alakítható, amely a keverési aránytól függően 0,08 kcal/m ó C°-nál 'kisebb hővezetési tényezőjű, 5....15 kp/cm2 nyomószilárdságú és 100 órás vízalatti tárolás után legfeljebb 2 tí% vízifelvételű ho­es vízszigetelő burkolatot képez. Az eljárás további, nem várt előnye fémes felület hőszigetelése esetén, hogy a felületeit borító folytonos kötőanyag-réteg teljes korrózió­védelmeit biztosít. A kötőanyag olvadáspontjá­nál nagyobb hőmérsékletű s így viszonylag jelentős dilatációjú csővezeték esetében a szi­getelés legbelsőbb, viszonylag vékony határréte­gében a kötőanyag plasztikus állapotban van s ebiben a csővezeték szabadon dilatálhat a szigetelő réteg károsodás nélkül. Ebben az eset­ben a korrózió elleni védelem még fokozottabb. A találmány szerinti hő- ós vízszigetelő masz­sza kátrány-, szurok-, bitumen-, paraffin-, víztaszító féimszappan-, vagy szilikonbevonattal ellátott duzzasztott agyagkaviesból, valamint szurok, ill. bitumen firnamőrleiménylénelk keve­rékéből áll; a finomőrlemény mennyisége a kívánt paraméterektől függően 60 . .. 300' kp/m3. A találmányok szerinti eljárás lényege, hogy a duzzasztó berendezés hűtőkészüléikében .(hűtő­dob, hűtőszalkáisz) a tartózkodási időt — pl. a készülékméret csökkentésével, a dőlésszög nö­velésével stb. lerövidítjük, ezáltal a duzzasztott terméket a berendezésből 150 .. . 250 C°-on tá­voztatjuk', forgódoibba vezetjük s ebibe nyomá­sos, vagy légsiugárporiasztással hideg felület­kezelő oldatot permetezünk. A felületkezelő oldat lehet kátrány, szurok, bitumen, paraffin, víztaszító féimszappan vagy szilakon szerves ol­dószerben való oldata. A szemcsék és az oldat hőmérsékletkülönbsége folytán a szemcsék pó­'rusaiban lévő gázok lehűlnek és szívóhatásuk a szemcsék felületét teljesen beborító filmet a felületi mikro- és míakrorapedésekbe, nyitott felületi pórusokba való behatolásra kényszeríti, miáltal azok teljesen bezárulnak, csekély, mint­egy 10 . .. 200 g/wa2 olidatifieillhasználás mellett. Ezáltal a szemcsék vízfelvétele 1 tf% álá csök-5 ken. Az impregnált szemcsékhez szűrőik, ill. bitumen finoimőrleményét keverjük, a meg­kívánt paraméterektől — hővezetési fényerő­től, mechanikai szilárdságtól — függő mennyi­ségi arányban. A szigetelés elkészítéséhez a 10 keveréket 100 C° hőimérsélkiet fölé hevítve, kép­lékennyé teisszük. A duzzasztott agyagikavicsot célszerűen 5 ... 10, 10 .. . 16 és 115 .. . 212 mm szemcsemé-15 retű frakcióikra osztályozzuk s ezek megfelelő arányú keverékéiből, valamint szurok, ill. bitu­men legfeljebb 2 mim szemcseméretű halma­zával olyan keveréket készítünk, amelynek 1 m3-ében, a megkívánt paraméterektől függően 20 60 . . . 300 kp szurok, ill. bitumen van. A hő- és vízszigetelő masszáiból előregyártott idomtesteiket készíthetünk. Szigetelő réteg ki­alakítása céljára egymás mellé helyezve azokat, 25 az illesztési hézagokat melegítéssel képlékennyé tett masszával töltjük ki. A melegítéssel kép­lékennyé tett massza felhasználható arra, hogy önmagáiban ismert épület- és hőszigetelési szer­kezetek illesztési hézagait kitől tsük, ill. azok :-° felületeit hőszigetelő réteg kiképzése céljára azzal bevonjuk. A találmány szerinti eljárást csővezeték hő-és vízszigeteléséihez oly módon alkalmazzuk, 25 hogy az előregyártótt nyersmasszát 100 C° hő­mérséklet fölé melegítve képlékennyé tesszük és a csővezeték felületére tapasztjuk, illetve a csővezeték és a földárok (ill. zsaluzatok) közötti hézagot azzal kitöltjük. 40 A találmány szerinti eljárás egy példakép­peni foganiatosítási módját közvetlenül földbe fektetett forróvíz- távfűtő csővezeték szigetelé­sének elkészítése esetére ismertetjük. 45 K, K2 K 3 Impregnált duzzasztott agyatgkíavies, kp/m3 21115 245 286 50 Kőszénkáitrányszurok ill. bitumen lkp/m3 86 150 200 Térfogatsúly kp/m3 30,0 375 450 Nyomós zilárdság kp/cm2 5—6 10--11 13—15 55 Vízfelvétel (100 óra után max.) tf% 2,0 2,0 2,0 Hővezetési tényező (215 C°-on) kieal/imóC0 0,070 0,075 0,080 60 Fajhő 1(210 C°-om) kcal/kpC" 0,36 0,26 0,27 Hőállóság Cb 120 120 110 A szigetelés elkészítésélhez háromféle massza 65 irányozható elő. A Ki jelű massza zöldterületi, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom