155260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilénszármazékok előállítására

3 155260 4 -guanidinoetil)-oktahidro-l-azocin] okozta kez­deti vérnyomásfokozó hatást (szimpatomimeti­kus effektus), azaz gátolják szimpatikus átvi­vőanyagok (pl. noradrenalin) kiválasztását. To­vábbá erős gátló hatást gyakorolnak is vivo és in vitro a monoamidoxidázokra, és antago­nistái a rezerpin idegközponti, főképp a görcs­keltő és depresszív hatásának. Hatásosságukhoz mérve csekély a toxicitásuk. Az új vegyületek ennélfogva nagyon alkal­masak hipertónia és pektanginás állapotok gyógykezelésére, és felhasználhatók pszichikus bántalmak, különösen a depresszív jellegűek gyógyszeres kezelésére is. A közepes napi adag 10—'200 mg lehet. Gyógyszerként — előnyösen vízben oldható, fiziológiailag eltűrt savaddiciós sóik alakjá­ban — az új vegyületek önmagukban vagy enterális vagy parenterális alkalmazásra meg­felelő készítményekként alkalmazhatók. Al­kalmas gyógyszerkészítmények előállítására a hatóanyagokat szervetlen vagy szerves, farma­kológiailag közömbös segédanyagokkal dolgoz­zuk fel. Tablettákba és drazsékba pl. tejcuk­rot, keményítőt, talkumot, sztearinsavat stb., injekciós készítményekbe vizet, alkoholokat, glicerint, növényi olajokat használunk. Ezen­kívül a készítmények tartósító-, stabilizáló- és nedvesítőszereket, édesítő-, színező- és ízesítő­anyagokat tartalmazhatnak. A kiindulási anyagként szükséges II általá­nos képletű vegyületek például a következő­képpen állíthatók elő: III általános képletű aminometilszármazéko­kat — ebben a képletben A jelentése azonos a bevezetőben megadottal — savlekötőszer je­lenlétében ' 2-propinil-bromidda'l reagáltatunk. A II általános képletű vegyületeikből és a meg­felelő bisz-(2-p:ropinil)-származékokból álló ke­vert termékek például adszorpciós kromatog­rafiával bonthatók szét alkotórészeikre. A III általános képletű aminometilszármazé­kok az A helyettesítő jelentésétől függően a következő eljárások szerint állíthatók elő: 11. Benzoif uránszármazék ok :(A = —OH=GH —O—): 4-, 5-, 6- vagy 7-nitro-benzo[b]lfuránt Raney-nikkellel a megfelelő aminvegyületté hidrogénezünk, majd diazotáljuk, és a diazó­niumsót réz(I)cianiddal Sandmeyer szerint át­alakítjuk cianobenzofbjfuránná. Vízmentes dioxános vagy tetrahidrofurános közegben lí­tiumalumíniumhidriddel redukálva aminome­til-benzo[b]furánt kapunk (III képlet). 2. Indán- vagy tetralinszármazékok (A = = tri- vagy tetrametilénláne): Indánt, illetve tetralint formaldehiddel és tömény sósavval jégecet és tömény foszforsav vagy kénsav elegyében hevítünk, mire klórmetilindán, il­letve -tetralin keletkezik (a két helyzeti izo­mer keveréke). Ezt hígított ecet- vagy pro­pionsavban melegítjük, mire a megfelelő for­milvegyületek állnak elő. A formilvegyületek­nek savlekötőszer, pl. nátriumacetát jelenlété­ben hidroxilaminhidrokloriddal való reagálta­tása a megfelelő oximokat szolgáltatja, ezek pedig aminometilszármazékokká (III) redukál­hatok, például lítiumalumíniumhidriddel víz­mentes éterben vagy dioxánban, Raney-nik­kelnek vagy egy nemesfém-katalizátornak, elő­nyösen platinának a jelenlétében való hidro­génezéssel vagy nátriummal egy rövid szén­láncú alkanolban. Az alábbi példákban, amelyek az eljárás végrehajtását szemléltetik, a találmányt azon­ban semmiképpen sem korlátozzák, a hőmér­sékleteket Celsius-fokokban adjuk meg, és nincsenek korrigálva. 1. példa: 5-i(!N-Metil-N-2-propinil-aminometil)-indán 20 g 5-i(N-2-propinil-aminometil)-indánt fel­oldunk 50 ml metilénkloridban, és keverés és jéghűtés közben hozzácsepegtetjük 7,1 g metil­jodidnak 50 ml metilénkloriddal készült olda­tát. Ezután 5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük a reakciókeveréket, majd éter hoz­záadásával hidrojodid alakjában kicsapjuk az átalakulatlan 5-(N-2-propinil-aminometil)-in­dánt, és szűréssel elválasztjuk. A szűredéket bepároljuk, és az olajos maradványt kovasav­gélen kloroformmal kromatograf áljuk. 5-(N­-Metil-N-2-propinil-aniinometil)-indánt kapunk 100—106° (0,01 torr) forráspontú halványsárga olaj alakjában. Hidrogénmaleinátja metanol és etilacetát elegyéből 112—113°-on olvadó priz­mák alakjában kristályosodik. A kiindulási anyag pl. a következőképpen állítható elő: Indán-i5-aldehidet nátriumacetát jelenlétében hidroxilamin-hidrokloriddal indán-S-aldehid­-oximmá (fp. 110—115° 0,01 torr nyomás alatt) alakítunk át, majd ezt forrásban lévő tetra­hidrofuráriban lítiumalumíniumhidriddel 5--aminometilindánná redukáljuk. Forráspontja 0,01 torr nyomás alatt 100^10(5°. 16,2 g 5-aminometil-indánnak 50 ml meti­lénkloriddal készült oldatába becsepegtetjük 6,45 g 2-propinil-bromidnak 25 ml metilénklo­riddal készült oldatát. A reakciókeveréket szo­bahőmérsékleten 4 óra hosszat keverjük, majd éter hozzáadásával kicsapjuk az átalakulatlan 5-aminometil-indánt hidrobromid alakjában, és a szűredéket bepároljuk. A maradványnak kovasavgélen kloroformmal való kromatogra­fálásával megkapjuk az 5-(,N-2-propinil-amino­metil)-indánt 0,1 torr nyomás alatt 105—110 er­on forró sárgás olaj alakjában. Ugyanezen eljárás szerint állíthatók még elő a következő vegyületek: 2. példa: 4-!(N-Metil-!N-2-propinil-aminometil)-indán Sárga olaj 0,01 torr nyomás alatt 98—106° forrásponttal (a hőmérsékletet a légfürdőben 10 15 20 25 EG 25 Í0 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom