155254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az emberi kortikotropin szintézisére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. III. 28. (Rí—317) • <• \ u " f Ni ( V: rar Közzététel napja: 1968. V. 29. Megjelent: 1969. VI. 10. 155254 Szabadalmi osztály: 12 q 1—13 Nemzetközi osztály: C 07 c4 Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Bajusz Sándor dkl. tanár, Dr. Medzihradszky Kálmán oki. vegyész, _ , , , Dr. Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, Lőw Miklós oki. vegyész, Paulay gyógyszerkutató Intézet, Zoltán oki. vegyész, Dr. Láng Tivadarné aki. vegyész, Dr. Szporny D U V. £ Í PeS ^ e f „ , ... „ . László orvos gJ £ hte a r <? edeM1 Vegyészeti Gyár R.T., Budapest Eljárás az emberi kortikotropin szintézisére 1 A találmány tárgya eljárás az emberi korti­kotropin szintézisére. A különféle állatfajok hipofíziséből izolálható ACTH-ihatású polipeptidek, a kartikotropinok 5 közül a sertés, birka és marha kortikotropin tiszta állapotban való elkülönítése és szerkezet­felderítése után az emberi hipofízis hormonját is sikerült izolálni, s a szerkezetét megállapí­tani. Eszerint az ismert kortikotropinok mind- 10 egyike 39 aminosavból felépült peptidlánc, me­lyekben azonban egy-egy nonapeptid-rész szek­venciája eltér: H-iSer-Tyr-Ser^Met-Glu-His-Phe-Arg-Try-Gly-1 2 3 4 5 6 7 i8 9 10 15 -Lys-Pro-Val-Gly-Lys-Lys-Arg-iArg-Pro-Val-11 12 1:3 14 15 16 17 18 19 20 -Lys-Val-Tyr-Pro-21 02 23 24 emberi: -Asp-Ala-Gly-Glu-Asp-Gln-Ser-Ala- 20 -Glu­sertés: -Asp-Gly-Ala-Glu-Asp-íGln-Leu-Ala­-Glu­marha: -Asp-Gly-Glu-Ala-Glu^Asp-Ser-Ala­-Gln- 25 birka -Ala-Gly-Glu-Asp-Asp-Glu-Ala-Ser-25 26 27 28 2:9 30 31 32 -Gln-Ala-Phe-Pro-Leu-Glu-Phe-3:3 34 35 36 37 38 39 -OH 30 ahol — és a továbbiak során is mindig — a hárombetűs rövidítések a szintetikus peptidké­miáhan elfogadott és érvényben levő konven­ciók értelmében az egyes aminosav-részeket jelentik. Az állati hipofízisből izolálható kortikotropi­nokat széles körben alkalmazzák a különféle asztmás, reumás, gyulladásos betegségek gyó­gyítására, valamint súlyos égések, sérülések, műtétek és heveny fertőző betegeégek folya­mán fellépő sokk kezelésére, noha a preparátu­mok (pl. Exacthin, Corticotrophin, ACTH stb.) a betegségek egy részénél allergiás tüneteket váltanak ki. Az emberi kortikotropin gyógyá­szati felhasználására ezideig azért nem kerül­hetett sor, 'mert a hormont nem tudták szinte­tikusan előállítani, s így egyedüli forrása az emberi hipofízis volt. A találmány célja szintetikus eljárás kidol­gozása az emberi kortikotropin előállítására és ezáltal annak biztosítása, hogy a hormon tet­szőleges mennyiségben hozzáférhető legyen, és így az «állati szervekből izolált valamennyi kor­tikotropin-készítmény, valamint a hasonló ha­tású műtermék helyett felhasználható legyen. A találmány alapja az a felismerés, hogy az emberi kortikotropin molekuláját, melyet az I képlet fejez ki, önmagában ismert peptidkémiai módszerek segítségével racemizáció-mentesen felépíthetjük a szekvencia 1—14 tetradeka- és 155254

Next

/
Oldalképek
Tartalom