155219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagolóberendezés villamos ívkemencék üzemeltetésére

5 155219 6 4. ábra a találmány szerinti, köpenyéiből ki­metszett résszel ábrázolt adagolószerkezet pers­pektivikus nézetét mutatja, az 5. ábra a 3, ábra szerinti kemencét ábrá­zolja, amely vasszivaecsál van beadagolva és amelyet ezután ócskavassal adagolunk, a 6. ábra pedig az energiafelihasználás grafi­konját ábrázolja a teljes adag szivacsvas össze­tevőjének és különböző adagolási módszerek függvényében. A kistérfogatú anyag 10 adagolószerkezete hengeres 12 tártályiból áll, amelynek fejrészén két keresztbeálló 14 és 16 rúd van elhelyezve, melyeknek metszéspontjában 18 csúszócsapágy van rögzítve. A 10 adagolóiszerkezet üzemi helyzetbe való helyezésére az alsó végén radi­álisán elálló 201 peremek vannaik hegesztve, amelyek utóbbiak 2,4 háromszögből és kettős T-darab!ból állnak. A kónuszos 2.6 alsóirészen a perem mentén egymástól 90°-os távolságban négy 28 három­szög van föllhegesztve. A 28 alsó rész csúcsá­val 30 rúd van összekötve és 18 csúszócsap­ágy útján van vezetve. A töltött 10 adagolószerkezetet 30 rúddal he­lyezzük a 36 kemaen.ce peremére. A 30 rudat és ezzel a 26 alsó részt is, mintegy 30 cm-rel engedjük lejjebb. Ezáltal a 3i3 kemencefenék a kemence pereme1 felől feltöltődik, úgy, hogy a kistérfogatú anyagiból konkáv vályú alakul (3. ábra). Az adagolószerkezet eltávolítása után az ágyazatra központosán ócskavasat adagolunk, miközben a teknő konkáv alakját fenntartjuk (Ms 5. ábrát), a kemence tetejét a helyére tesszük, az elektródákat besüllyesztjük és az áramot bekapcsoljuk. Mivel az elektródák leg­először az ócskavassal érintkeznek, az ívek minden nehézség nélkül létrejönnek. Az elekt­ródák az adagba fúródnak, miközben az olvadt fém konkáv teknőibe folyik és annak alsó ré­szién gyűlik össze. A féoiolvadék közvetlenül az elektródák alatti koncentrációja a hőmérsék­let igen nagymérvű emelkedését okozza, miál­tal a fémíürdő gyorsan éri el az olvadási hő­mérsékletet ós ezáltal a szivacsvas ágyazata felülről lefelé olvad anélkül, .hogy meg nem olvadt fészkek alakulnának ki az olvadékiban és lerakódások keletkeznének. Miután az első adagot már teljesen megol­vasztottuk, megszakítjuk az áram vezetését, a kemence fedelét eltávolítjuk, és először ócska­vasat adagolunk a fénifürdobe oly módon, hogy sík, vagy enyfhén konkáv ócskavasadagfeiületet hozunk létre. Az ócskavasra azután központo­sán szivaesvasat adagolunk, miközben a szi­vacsvas-golyócskák a laza ócskavas közbenső tereit kitöltik. A kemence fedelét a helyére tesszük, az elektródákat besüllyesztjük és az áramot be­kapcsoljuk. A vékony szivacsvasréteg, amely az ócskavason fekszik, nem okoz nehézséget az ív begyújtása szempontjából, mivel a szi­vacsvas a kohóban lévő olvadék miatt a lá­gyulási hőmérsékletet igen gyorsan eléri. A 10 15 20 25 40 4b 50 55 60 65 szivaesvas nem érintkezik a kohó falával az ócskavas adagolási anódja miatt, úgy, hogy le­rakódások nem keletkeznek. Ha több ócskavasat nesm adagolnak, úgy a szivaesvasat folyamatosan — az áram táplálá­sának .megszakítása, nélkül — adagoljuk az ívek közelébe. A 8. ábrán a találmány szerinti üzemmódot („kombinált adagolás") először olyan üzemmód­dal hasonlítjuk össze, amelynél a szófaamtforgó első adag, valamint az összes többi adag szi­vaesvasat a keimencefal mentén rakjuk be („perifériás adagolás"), majd a szokásos ada­golás módjával .(rétegelt adagolás) hasonlítjuk össze. Valamennyi kísérletiünket egy 4700 KVA tel­jesítményű Taglafsrri-ívkeimenicében végeztük, amelynek átmérője 3,65 <m, kapacitása 15 tonna (valamennyi súlyadatot „short tons" = 907,185 kg súlyegységben adtuk meg). A szívacsvas~golyócskák vegyi összetétele a következő volt: Súly % Fe együttesen Fe (fémes C s p SÍO2 CaO MgO AI2O3 91,5 87,7 0,198 0,(0(08 0,007 3,3B 0,33 1,42 0,31 A „rétegelt adagolásnál" a szivaesvasat és az ócskavasat váltakozva úgy adagolták, hogy konvex alakú rétegek keletkeztek. A teljes vas­adag 60%-a szivacs vasiból állt, Az energiafel­használás tonnánkint 1174 KWh, az átmenő összteljesítmény 3,58 .tonna/óra. A „perifériás adagolásnál" az első kemence­adag 4 tonna szAvacsvasíból állt, melyet a ke­mienicefenékre adagoltunk és 3,5 tonna ócska­vasiból amelyet erre adagoltunk. Az összes kö­vetkező adagokat hasonló .módon adagoltuk. A teljes vasadag 60%-a szivacsvasból állt. A tonnánkénti energiafelhasználás 754 KWh, az átmenő összteljesítmény 5,04 tonna/óra. Ennél az üzemmódnál a második szivacsvasadag olyan magasságot ért el a kemence fala mentén, hogy a kemencealak és a fém keveréke a szivacs­vas-golyócskák legördülését megakadályozta és lerakódások jöttek létre. A „kombinált adagolásnál" az első adag 4 tonna szivaesvasat és 3,5 tonna használt vasat tartalmazott. A teljes vasitöltet 75%-a szivacs­vadból állt. Az acél energiafelhasználása ton­nánkint 601 KWh, a teljes átmenő teljesítmény pedig 6,2i2 tonna/óra. Ez a rétegelt adagolás­hoz képest 74%-os javulást mutat. A találmányunkhoz fűződő legfontosabb elő­nyök a következők: Nem jönnek létre lerakó­dások és nehezen olvadó fészkek a kistérfogatú vasszivacs olvasztásakor. Ezzel az olvasztási idő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom