155190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5,6-dihidro-dibenz-(b,e)-azepin-6,11-dion-11-oxim bázikusan szubsztituált új származékainak előállítására
155190 9 10 4.e) példa: 5-i(2-Dimetilamiino-etil)-5,6-dmidro-dibenz-[b,e]-azepin-6,ll-dionból (op.: 115—417 C°) kiindulva, a 4.a) példa szerinti reabcióikörülmények között kapjuk az 5H(2-dimetilamino-etil)-llJ^-dimetilamino-etoximinoJ-iS^ö-dihidro-dibenz-íb,e]-azepin-6-ont; foropont0 , 3 = 220—224 C°. A termék azonos a 2.a) példa szerinti vegyülettel. * Elemzési eredmények C2 2H28'N402-re (380,6): számított C 69,44 H 7,4!2i N 14,73 talált C 69,64 H 7,61 N 14,67 4.f) példa: 5-i(i2-lDietilamino-etil)H5,6-dihidro-diib6nz-[b,e]-azepinj6,ll-dioriból (op.: 70 C° Kofler-készüléken) kiindulva kapjuk az 5^2Hdietilamino-etil)-ll-(2-dietilamino-etoxiniino)-5,i6-diihid'ro--dibenz-[b,e]-azepin-J6-ont; forrpont0 , 3 = 230—2134 C°. A termék azonos a 2. példa szerinti vegyülettel. Elemzési eredmények C26H36i N 4 0 2 -re (436,6): számított C 71,53 H 8,31 N 12,83 talált C 71,43 H 8,29 N 12,46 4..g) példa: 4^Klór-5,i6-dihidro-dibenz-.[b,e]-azepin-i6,i ll-dionból kiindulva kapjuk a 4-klór-Jlll-(2-dietilamino-etoxi, mino)-5,6-dihidro-dlilbenz-l[b,e]-iazep:in-6--ont; op.: 130 C° (Kafler-készüléken). Elemzési eredmény C2 oH 22 ClN 3 02-re (371,9): számított C 64,59 H 5,96 N 11,30 Cl 9,53 talált C 64,40 H 5,94 N 11,12 Cl 9,64 A hidroklorid olvadáspontja 208—212 C°. 4.1 h) példa: 5-i(2-Dietilamino-etil)-5,i6-diíhidro^dibenz-[b,e]-azepin-6,l'l-diont etanolban metoxi-amin-hidrokloriddal reagáltatva kapjuk az 5-i(2-dietilamino-etil)-!líl-metoximino-S,i6-dihidroHdiibenz-|b,e]-azepi.n-6-ont; forrpont0 , 4 = 316—219 C°. Elemzési eredmények C^H^NsC^-re (351,5): számított C 71,715 H 7,17 N 11,95 talált C 71,212 H 7,04 N 11,05 5. példa: 9,(86 g (0,0306 mól) 5-(2-dietilamino-etil)-5,6--dihidro-dibenzw[b,e]-azepm^6,ll-diont és 6,4 g (0,0918 mól) hidroxilaminhidrokloridot 50 cm3 piridiriben 4 órán át forraljuk. Ezt követően a piridint vákuumban ledesztilláljruk, a maradékhoz vizet, nátriumihidroxidot és étert adunk, összekeverjük és az éteres fázist elválasztjuk. Nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az éteres oldatot bapároljuk. Az 5-!(2r-dietila'mmo-etil)-5,6--dihidro-dilbenzH[b,e]-azepin46,!ll-dion-ll-oxim kikristályosodik és éterből vagy metanol/vízből átkristályosítjuk; olvadáspont 156 C° (Kofler-készüléken). Elemzési eredmények C20 H2sN 3 O 2 -re (337,4): számított C 71,19 H 6,87 N 12,45 talált C 71,45 H 7,15 N 12,23 Az 5. példa szerinti módon állítottuk elő 5-i(3--dimetilamino-propil)-5,ß^di!hidro-d:ibenz-[b,e]-azepin-6,ll-dionból (op.: 88 C° Kofler-készüléken) kiindulva az 5H(3-diimetilamino-propil)-6,6--dilhidro-dibenz-![b,e]-azepin-6,ll-dion-illl-oxiimot. A nyerstermék olvadáspontja 120 C° körüli (Kotfler-készüléfcen) nem éles. Az anyagot azonnal feldolgoztuk az l.i) példa szerinti módon. 6. példa: 1,2 g (0,052 grammatom) nátriumot 150 cm3 etanolban feloldunk, 'hozzáadunk 16,8(5 g (0,05 mól) (az 1. vagy 4. példa szerint előállított) 11--i(2-dietilammo-etoximino)-5,6-diihidro-dibenz-[íb,e]-azepiin-6-ont és 8,1 g (0,052 mól) etiljodidot, majd éjszakán át visszaifolyató hűtő alatt a forráspont hőmérsékletén tartjuk. Ezután az alkoholt vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot vízzel, nátriumhidroxiddal és éterrel összekeverjük, ekkor az át nem alakult kiindulási anyag kikristályosodik. Leszívatjuk, a szűrletben az éteres fázist leválasztjuk, nátriumszulfáttal szárítjuk és bepároljuk. Az 5-etil-llM(2Udietilamino-etoximLno)-l5,6-dihidro-dibenz-ifb,e]-azepin-6-ont ledesztillálj uk; forrpont0 ;1 = 202^208 C °. Elemzési eredmények C2 2H 27l N 3 02-re (365,5): számított N 11,49 talált N 11,17 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás SjO-dihidro-dibenz-tb^eJ-azepin-öjll-dion-11-oxim bázikusan szübsztituált származékainak előállítására, azzal jellemezve, hogy a) (II) általános képletű S.O^dihidro-dibenz-[b,e]-azepin-6,l!l-dionokat — amely képletben R1 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy bázikusan szübsztituált —A1 !? 1 alkilgyököt jelent, ahol A1 1—6 szénatomos egyenesvagy elágazott alkilénlánc és B1 bázikus csoport, pl. alkilamino-, dialkilamino-, alkil-arilamino-, alkilaralkilamino-, pirrolidino-, piperidino-, hexametiléinimino-, morfolino-, tiomorfolino-, N-alkil-piperazmo- vagy N^(2-hidroxialkil)-piperazino-csoport lehet, R3 és R 4 hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkil- és 1—4 szénatomos alkoxiesoportokat jelentenek — (III) általános képletű hidroxilaminokkal reagáltatunk, ahol R2 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy bázikusan szübsztituált —Aa B 2 alkilcsoportot jelent, ahol A 2 és B 2 az Ai-gyel és B^yel azonos jelentésűek, vagy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
