155181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers brikettek keményítésére
155181 10 mázasra kerülő ásványi anyag pl. kalapácsos malomban zúzható oly szemcsenagyságúra, hogy 1,6 mm lyukbőségű szitán átszitálható legyen. A brikettek lefelé, a felfelé áramló levegőben szuszpendált hőátadó részecskékkel e'lenáramban történő mozgatási sebessége egyrészt a re- 5 aktor méreteitől, másrészt a reakció-zóna magassági méretétől függ; ezt a mozgatási sebességet célszerűen oly módon választjuk meg, hogy a brikettek ©0—'180 percnyi ideig tartózkodjanak a reakció-zónában; az áramlási sebes- 10 ségeket emellett oly módon kell beállítani, hogy a gázáram azon a helyen, ahol a brikettek belépnek a reakció-zónába, legalább 10, előnyösen legalább 15 tf.% szabad oxigént tartalmazzon (szilárd anyagoktól mentes gáztérfogatra szá- 15 mítva). A reakció-zóna magassági és keresztmetszeti méreteit célszerű határok között a kíván': teljesítőképességtől függően szabjuk meg. Kielégítő keményedés érhető el pl. 3 méter magasságú vagy ezt meghaladó méretű reakció- 20 -zónával; ezt a méretet példaképpen adjuk meg annak szemléltetésére, hogy a találmány szerinti módszerrel jó hatásfokú keményedést érhetünk el nagy magassági méretű reakció-zóna esetében is. Az adott berendezéssel elérhető átmenő i5 teljesítmény a berendezés méreteitől és a briketteknek a reakció-zónában való tartózkodási idejétől függ. A találmány szerinti eljárás nagy átmenő teljesítmények elérését teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelére alkalmas berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan a csatolt rajz szemlélteti. A találmány azonban nincsen ennek a csupán szemléltető példaként ábrázolt berendezésnek az alkalmazására korlátozva. Az ábrázolás áttekinthetősége érdekében az ábrán a szokásos szabályozó berendezéseket, amelyek szelepeket, hőmérséklet-jelző pirornétereket és hasonló szerveket foglalnak magukban, nem tüntettük fel. 40 Az ábrán szemléltetett berendezés esetében a nyers briketteket, amelyeket egy az ábrán nem ábrázolt brikettező-berendezésben állíthatunk elő, a (10) tárológaratba szállítjuk. Ebből a nyers brikettek, a (11) vezetéken át a kívánt sebesség- 45 gel haladnak tovább a (12) fluidizált ágy felső részébe; ebben a (12) fluidizált ágyban« a (13) szilárd hőátvivő-részecskék mozognak felfelé, míg a felülről belépő brikettek a <(14) határfelülettől kezdődően lefelé mozgó (1.5) ágyat 50 képeznek. A briketteknek a '(10) garatból a (11) vezetéken keresztül történő betáplálása pl. egy (a rajzon nem ábrázolt) vibrációs betápláló szerkezet vagy más olyan berendezés segítségével oldható meg, amely a briketteknek szabályozott 55 sebességgel való lefelé mozgatását biztosítja. A mozgatott anyagok áramlási sebességének megfelelő szabályozásával a (13) szilárd hőátvivő-részecskék és a (15) lefelé mozgó brikett-ágy közötti (14) határfelület helyzetét oly módon 60 állítjuk be, hogy az kb. az elhasznált (13) szilárd hőátvivő-részecskék '(16) kivezető nyílása alatt helyezkedjék el. Ez a {16) kilépő-nyílás a (17) vezetékben folytatódik, amely a (41) hűtőtartánvhoz vezet. CK 60 35 A nyers brikettek a (19) reakció-zónán keresztül mozognak lefelé; e reakciózóna magasságát a rajzon a nyilak jelzik. A (19) reakció-zónából a keményített brikettek a gravitáció folytán tovább mozognak lefelé a i(21) elosztókúpon keresztül a (22) kilépő-szakaszba. Ez utóbbi a (26) reteszes garat-rendszert foglalja magában, amely három '(27, 2i3 és 29) tolózárból áll, amelyek működtetése olyan időbeli beosztással történik, hogy a briketteknek ezen a tolózáras garat-rendszeren keresztüli mozgása folyamatosan végbemehessen, de közben a (22) kilépő-szakasz alul állandóan zárva legyen. A keményített brikettek a (2i9) tolózáron keresztül a (31) szállítószalagra jutnak, amely a i(3i2) rázószitára viszi őket a törmelékek és a rájuk tapadt hőátvivőanyag-részecskék (az ábrázolt esetben kalcmált és részlegesen lepárolt szénrészecskék) eltávolítása céljából. A kiszitált apró részecskéket a (32) rázószitáról a {33) csúszdán keresztül visszavisszük a nyers brikettek előállítására felhasználásra kerülő nyersanyaghoz. A megszitált briketteket a (32) rázószitáról a (34) szállítószalagra és erről a (35) szállítótartányba visszük, amely a keményített brikettet a felhasználás vagy további kezelés helyére viszi (pl. betáplálja a kokszolóberendezésbe). A szilárd hőátvivő-anyagot, amely a találmány előnyös kiviteli alakja esetében a kívánt szemcsenagyságú, legfeljebb kb. 6-os, előnyösen legfeljebb 16-os szita-finomságú kalcinált részlegesen lepárolt szén, a (36) garatban tároljuk és innen tápláljuk be rázószita vagy más alkalmas betápláló berendezés segítségével a (37) vezetékbe, amely ezt a hőátvivő-anyagot a reaktor-tartány (3.8) elválasztóterébe viszi. Itt a hőátvivőanyag-részecskék elkeverednek a reakció-zónán keresztüli áthaladásuk során felhevített és a szilárd hőátvivő-részecskék túlnyomó részétől megszabadult gázokkal. E gázok a (38) kamra elválasztó-terében örvénylő állapotban vannak. A friss szilárd hőátvivő-részecskéknek az e gázokon keresztül történő betáplálása révén egyrészt lehűtjük e gázokat, másrészt ugyanakkor felhevítjük a (36) tároló-garatból betáplált és a (38) elválasztó-fcamrába belépő szilárd hőátvivő-részecskéket. A szilárd hőátvivő-anyag a gravitáció révén sűrű fázisban mozog lefelé a (17) vezetéken keresztül; ennek (16) belépő-nyílásánál egy szita van, amely meggátolja, hogy a brikettek is bejuthassanak a (17) vezetékbe. A (17) vezetéken keresztül haladó (13) szilárd hőátvivő-részecskék gravitáció révén, sűrű fázisban haladnak lefelé és lépnek be a (42) tartányban fenntartott (41) fluidizált ágyba. Ebben a fluidizált ágyban a (43) csővezetéken keresztül belépő hideg légáram lehűti a szilárd hőátvivő-részecskéket; a hűtés egy, a (42) tartányt körülvevő (a rajzon nem ábrázolt) köpenyben keringtetett hűtőközeggel is történhet. A (43) vezetéken keresztül betáplált levegő mennyiségét a (44) gázmérővel mérjük. A szilárd hőátvivő-anyag más módszerekkel is hűthető; alkalmazhatunk pl. közvetlen vízbefecskendezést a szilárd hőátvivő-anyag kering*
