155179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin-származékok előállítására

5 155179 6 állítjuk. A keton oldatát forralás közben a reakcióelegyhez adjuk, miközben a pH-t 3,5—4 értéken tartjuk. A reakcióelegyet 2 órán át forraljuk, az oldószert le desztillálj uk, a mara­dékot vízben oldjuk, a vizes oldatot 40%i-os 5 nátriumhidroxiddal meglugosítjuk és az elváló olajos részt benzollal extraháljuk. A benzoics oldatot vízzel addig mossuk, míg a mosóvíz pH-ja fenolftaleinre már nem lúgos. Az oldatot nátriumszullfát felett szárítjuk, a benzolt le- 10 desztilláljuk, majd a maradékot izopropanolban oldjuk. Az oldathoz brómhidrogénes izopropa­nolt adunk, a kiváló terméket szűrjük, majd exeikátoiriban foszforpentoxid felett szárítjuk. (Az anyag nagyon nedvszívó.) Izopropanolos 15 átkristályosítás után 2,8 g l-karbetoxi-4-i[l-oxo­-l-!(3-piridil)-propil-1 (3)]-piperazin-dihidröbromi­dot kapunk. Op.: 154—156 C° (bomlás közben). Analízis: N% = 9,4 (számított: 9,3). 20 25 Szabadalmi igénypontok: 1. A 1531596 1. sz. törzsszabadalom 1. igény­pontja szerinti eljárás továbbfejlesztéseként eljárás (I) általános képletű piperazin-szárma­zékok és savakkal képzett sóik előállítására (mely képletben R3 jelentése allkilngyök; R2 jelentése hidrogénatom vagy alkil-gyök; n jelentése 0—3-ig terjedő egész szám; R1 jelentése 5- vagy 6-tagú, legalább egy nitrogénatomot tartalmazó heterooiklikus- 35 Hgyök, vagy valamely (II) általános képletű gyök, ahol R4 és R 5 azonos vagy különböző lehet és jelentésük hidrogénatom, alkil-, alkoxi-gyök, vagy halogénatom) azzal jellemezve, hogy valamely (III) általános 40 képletű ketont (mely képletben R1 , R a és n jelentése a fent megadott és X jelentése vala­mely reakcióképes gyök,) valamely (IV) álta­lános képletű piperazin-származékkal hozunk reakcióba (mely képletben R3 jelentése a fent megadott) az ily módon előállított vegyületeket kívánt esetben szerves, vagy szervetlein savak­kal képezett sóikká alakítjuk és a kapott ter­méket kívánt esetben a gyógyszergyártás ön­magukban ismert módszereivel valamely gyó­gyászatban felhasználható formában kiikészítjük. Í2. Az 1, igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindu­lási anyagként olyan (III) általános képletű ketonokat alkalmazunk, melyekben X jelentése halogén-atom, alkil-szulfoaail- vagy arilszulfonil­-gyök. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindu­lási anyagként olyan (III) képletű ketonokat alkalmazunk, melyekben X jelentése klóratom, brómatom, mezil-gyök, benzolszuMonil-'gyök vagy tozü-gyök. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót savmegkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy savmeg­kötőszerként valamely tercier amint, alkáli­hidroxidot, alkálikarbonátot, alkálihidrogén­karbonátot vagy a (IV) képletű amin feleslegét alkalmazzuk. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót szerves oldószeres, előnyösen benzoics vagy toluolos közegben végezzük el. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reak­ciót oldószer nélkül hajtjuk végre. 1 rajz, 4 képlet A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6907142. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom