155177. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített hűtőberendezés egyenes irányú mozgó és forgatott szerkezetet tartalmazó gép, főképpen centrifugális öntőgéphez

5 155177 6 érkező hideg víz a szivattyúban keveredik, a (12—14—3) köriben keringő vízzel, ami elősegíti a hűtő körben levő víz; hőfokának gyors kiegyenlítését. A 15 vezetékben a víz-nyomás a (12i—14—3) hűtőkörhöz viszonyítva lényegesen nagyobb. A 12 csővezetéken — a 15 vezeték becsatlakozása előtt — még egy, a 16 vezetéken át a B kocsihoz viszonyítva magasabban, azaz az alapzat felett néhány iméternyire, H magasságiban felszerelt, állandó vízszintű meleg víz tartályt bekötő csatlakozása van. A magasabban felszerelt 17 víztartály meghatározott mértékű sztatikus víznyomást biztosít az 1 kokilla vízköpenyében. A tartályban lévő V térfogatú meleg víz hőfoka magasabb, mint a szabályozandó: (:12i—:14—3) vízkör üzemi hőmérséklete. A többlet meleg víz a ,118 nyíláson át a gyűjtőcsatornába ereszthető. Ezen kiivül a melegvíz-szint a 19 bevezető szerveken át visszaállítható, amennyiben a 17 tartályban lévő vízszint lesüllyed. A meleg illetve hideg víz betáplálására szolgáló 15 és 16 vezetékek résziben hajlékonyak, hogy az összeköttetést a B kocsi mozgása alatt is biztosítsák. A vezetékek hajlékony részét az 1. ábrán vázlatosan, az S hajlatokkal jelöltük. A berendezés vezérlésére és szabályozására szolgáló készülékek a következők: A 12 és 14 keringtető vezetékben elhelyezett 20 manométerek a víznyomást vezérlik a hűtőkörben ; a 20 manométerek szomszédságában elhelyezett 21 hőmérők a víz; hőmérsékletét ellenőrzik ezekben a vezetékekben; a 22 csap és a 213 kétutas tolózár, amely az a helyzetben nyitja, b helyzetben pedig zárja a 15 vezetéket, tehát a 15 vezetékben lévő hideg víz hozzáfolyasát vezérli; a 23 tolózárat a 24 hőmérsékletszabályozó készülék működteti'. Ez a 24 hőimérsékletszabályozó készülék átviteli vezetéken át a 216 hőelektromos érzékelővel van összekötve, ami a hűtővizet Ikeringtető 12 vezetékben, a 211 hőmérő után van szerelve és enneik az érintkezőinek a jeleivel vezérli a 23 tolózárat működtető sűrített, levegőt szállító 27 vezetéket; míg a 27 vezeték a 24 hőfokszabályozó készüléken keresztül a 213 tolózárral mereven összekötött 20 membrános szelephez csatlakozik, a vezetékben lévő nyomást a 28 manometer jelzi; a sűrített levegő-vezeték további bekötését a rajzon nem ábrázoltuk. Egyszerűség kedvéért az öblítő vezetékeket és szelepeket, a kerülővezetékeket és ezek csapjait, amelyek a szabályozó berendezések ellenőrzését teszik lehetővé ugyancsak nem tüntettük fel. A berendezés működése a következő: amíg a vízköpeny hőmérséklete normális, a 13 szivattyú által mozgatott víz az f nyíl irányában kering a 12 és 14 csővezeték és a 3 gyűrű alakú nyílás által képzett zárt-rendszerben, áthaladva a 7 lyukkoszorún és kitöltve a forgó 8 tömszelancék közötti rést. A víz keringése nem áll meg a B kocsi mozgásakor sem, az 1 kokilla és a 2 köpeny forgása alatt, sem e forgás megszűntekor. Miután az 1 kokilla és a 2, köpeny összekapcsoltán forognak, a 3 gyűrű alakú térben lévő víz centrifugális erőtérnek van kitéve, ami annál nagyobb, mennél nagyobb a forgási sebessége. Ezért hajiaimos arra, hogy az 1 kokilla falától eltávolodjék. Ezzel szemben a H magasságban elhelyezett 17 tartály és 16 csővezetéken át elegendő víznyoimást tart fenn a 3 gyűrű alakú térben ahhoz, hogy ezt a leválást elkerülje és így biztos érintkezést biztosít az 1 kokilla külső fala. és a vízköpeny között. Ezenkívül azokat a szivárgási veszteségeket, amelyek a 8 tömszelencékhem keletkeznek a 17 tartályból a 16 vezetéken útánfolyó víz a zárt keringési körben (12,—14 csővezeték és 3 tér) kiegyenlíti. Az 1 kokilla belső falának hőmérséklete változó jellegű attól függően, hogy az öntési szakasz folyamán, illetve a dermedés alatt tele van-e olvadt vagy megszilárduló ömledékkel; vagy ezzel ellentétesen: üres-e a gép állás közben és az öntést megelőző szakasz folyamán. A Vízköpeny feladata, hogy folyamatosan és gyorsan elszállítsa az öntés folyamán felszabadult hőmennyiséget, illetve az állásidő alatt ezzel ellentétesen az 1 kokillámak megfelelő hőimenynyiséget adjon át. Ebből következik, hogy a víz hőfoka változó jellegű: az öntés alatt emelkedő, de ez csak olyan mértékben engedhető meg, hogy a víz hőfoka a hatásos hűtéshez még elég alacsony maradjon. Ezzel szemben hosszabb megállás folyamán a hőmérséklet addig csökken, amíg az 1 kokilla belső faláról már nincs elszállítható hőmennyiség, ami maga után vonja azt a veszélyt, hogy az öntés újrakezdésénél a kokilla túl hideg. Tény, hogy a vízköpeny hőmérsékletét a lehető legszűkebb határok között kell tartani annak érdekében, hogy az 1 kokilla hőmérséklete egyenletes és állandó maradjon; ez a találmány célja. A következőkben a hűtőberendezés működését írjuk le öntés, illetőleg leállás folyamán. Az 1 kokillába történő öntés folyamán a 3 vízköpenyből és 1,2 meg 14 csővezetékekből álló hűtővízkör hőmérséklete emelkedő jellegű. Amint a 1,2, és 14 csővezetékeken elhelyezett 21 hőmérőik hőmérséklet-emelkedést mutatnak, a 26 hőelektromos érzékelő automatikusan belép és a 25 vezetéken át a 24 hőfokszabályozónak jeleket küld. Ez utóbbi sűrített levegőt enged a 2!7 vezetéken át a 29 membrános szelepre. Ez a szelep nyitja a 23 tolózárat (b helyzet) és mert a 15 csővezetékben lévő hideg víz nyomása lényegesen nagyobb, mint a 12—14—3 körben lévő nyomás, ez a művelet a 15 vezetékből hideg víz bebocsátásával eredményezi a 12 szívó vezetékbe. Annak érdekében, hogy a 20 manöméteren leóivasható víznyomás túl-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 S