155164. lajstromszámú szabadalom • Sújtólégbiztos ipari robbanóanyag
155164 ha az új hűtősó szemcseméretét úgy állítjuk be, hogy 0,125 mm lyukbőségű szitán Gab. 15% szitamaradék legyen. Adott esetben a találmány szerinti hűtősókon kívül ismert hűtősókat pl. nátriumkloridot is adagolhatunk. A nagyobb teljesítményű új sújtólégbiztos ipari robbanóanyagok két jellegzetes kiviteli alakban készülhetnek. Ez por alakú és dinamittípusú kiviteli alak lehet. A por alakú új sújtólégbiztos robbanóanyag attól függőén, hogy tartalmaz-e nitroglieerint két csoportra osztható. A nagyobb teljesítményű új por alakú, nitroglicerin nélküli sújtólégbiztos robbanóanyag 6—il7 súly% új hűtősó mellett '9,4—11,9 súly% trinitrotoluolt, 1,6—2,1 súiy% dinitrotoluolt, 68—78 súly% ammóniumnitrátot, 0,2,—3,0 súly % faliisztet tartalmazhat. A nagyobb teljesítményű új por alakú, nitroglieerint tartalmazó sújtólégbiztos robbanóanyag 61 —17 súly% új hűtősó mellett 4—6 súly% nitroglieerint, 3,4—6,8 súly% trinitrotoluolt, 0,i6—!l,2 súíly% dinitrotoluolt, 6)8—76 súly% amimóniiumnitrátot, 1,0—9,0 súly% falisztet vagy egyéb éghető anyagot, 0,017—0,12 súly% kollodiumgyapotot, 0,5—1,0 súly%. magnéziumoxidot vagy egyéb stabilizátort tartalmazhat. A nagyobb teljesítményű, új dinamittípusú sújtólégbiztos robbanóanyag 16—30 isúly% új hűtősó mellett 32i—40 súly% robbanóolajat, 30—150 súly% ammóniumnitrátot, 1,0—2,5 súly% kollodiiumgyapotot, 01 —5 súly% falisztet, 0,3—0,8 súly% koloifóniumgyantát vagy más stabilizátort tartalmazhat. Mindegyik kiviteli alakban elkészített sújtólégbiztos robbanóanyag munkavégzőiképessége és 'brizanciája jelentős módon túlhaladja a szokásos összetételű sújtólégbiztos robbanóanyagok hasonló tulajdonságait. A találmány szerinti robbanóanyagok tárolásállósága, továbbá kémiai állandósága jobbnak bizonyult, mint az isimert sújtólégbiiztos robbanóanyagoké. A szénbányászatban, ércek jövesztésénél felhasználásuk rendkívül gazdaságosnak mutatkozik, mivel nagyobb teljesítményű jövesztő hatást képesek kifejteni, ugyanakkor előállításuk nem igényel nagyobb ráfordítást, mint a jelenleg használható hasonló típusú robbanóanyagoké. A találmányi bejelentés szerinti hűtősók robbanóanyagokban való alkalmazása a teljesítőképesség fokozására új felismerést jelent. A nagyobb fluortartalmú sókat ismereteink szerint hűtőséként a robbanóanyiagiparban korábban nem alkalmazták. A találmány szerinti hűtősó hűtőhatása elméletileg 1,5—2,5-szeiresnek tekinthető a nátriumkloridhoz képest. A találmány szerinti hűtősó szemcsefinomsága nagyobb, mint a szokásos hűtősöké. A szokásos hűtősó. vagyis a nátriumklorid szemcseméretére az elvégzett vizsgálatok szerint az jellemző, hogy 0,125 mm-es lyukbőségű szitán 10 15 20 kb. 60% szitamaradék mutatkozik. Ilyen szemcseméret mellett biztosítható a robbantásnál képződő gázok olyan hatékony hűtése, amely az elméleti számítások alapján felhasznált nátriumklorid-mennyiség esetében a robbanóanyagot sújtólégbiztossá teszi. Ha a nátriumklorid szemcseméretét a találmány szerinti nagyobb fluortartalmú sók szemcsefinomságára (0,125 mm-es szitán kb. 15% szitamaradék) állítjuk be és azt a robbanóanyaghoz keverjük azonos mennyiségben, mint azt a 0,125 mm-es lyukbőségű kb. 60%-os szitamaradékot felmutató nátriumklorid esetében tettük, akkor a robbanóanyag munkavégzőképessége, brizanciája csökken, higroszkópossága pedig növekszik. A nátriumklorid szemcseméretének csökkentésével tehát a kitűzött feladat, vagyis a nagyobb hűtőhatás elérése az egyéb jellemzők nagyfokú romlása nélkül nem oldható meg. Ha azonban nátriumklorid helyett a magasabb fajhőjű fluorsókat alkalmazzuk és emellett szemcseméretüket az említett értékekre beállítjuk, akkor meglepő módon a kitűzött feladat 25 egyszerűen megoldható. Kevesebb hűtősó felhasználása mellett a robbanóanyag munkavégzőképessége jelentékeny mértékben (a por alakú sújtólégbiztos robbanóanyagoknál 20—25%-kal, a dinamittípusú sújtó-S0 légbiztos robbanóanyagoknál 30—40%-toal) fokozható. A nagyobb fluortartalmú sók könnyen beszerezhető, viszonylag olcsó, iparban használt vegyszerek. Felhasználásuk és előállításuk során az ismert robbanóanyagra vonatkozó technológia változtatásra nem szorul. Az alábbiakban a találmány szerinti por alakú és dinamittípusú sújtólégbiztos robbanóanyagokra vonatkozó jellemzőket ismertetjük konkrét példa kapcsán. 35 40 45 50 60 1. példa: Por alakú sújtólégbiztos nitroglieerint nem tartalmazó ipari robbanóanyagot a szokásos előállítási módszerrel az alábbi (I) összetételben készítünk: (I) trinitrotoluol 11,47% dinitrotoluol 2,03% Na2 SiF 6 12,70% ammóniumnitrát 73,52% faliszt 0,28% 55 A felhasznált nátriumszilikofluorid (Na2 SiF 6 ) minősége a következő volt: nátriumszilikofluorid nedvességtartalom szitamaradék 0,125 lyukbőségű szitán min. 97,5% max. 1,0% max. 15,0% A fenti összetételben előállított I. típusú robbanóanyag számított és robbantástechnikai jel-65 lemzői a következők: 2
