155143. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés hordozóra felvitt vékony rétegek, különösen fotóelektromos elemek érintkeztetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VI. 30. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. VII. 02. Közzététel napja: 1968. IV. 30. Megjelent: 1969. V. 20. (PE—572) 155143 Szabadalmi osztály: 21 c 20—27 Nemzetközi osztály: H 02 f Decimal osztályozás: Feltalálók: Werner Winfried mérnök, Seliger Walter oki. fizikus, Hesse Christian finommechanikus, Wunderlich Peter dkl. fizikus, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Penitacon Dresden Kamera und Kinowerke, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Elrendezés hordozóra felvitt vékony rétegek, különösen fotóelektromos elemek érintkeztetésére 1 A találmány elrendezés tartóra felvitt vékony rétegek, különösen .fotóelektromos elemek érintkeztetésére. Az ilyen rétegek érintkeztetése különösen akkor nehéz, ha a érintkeztetendő réteg sem az alsó sem pedig a felső oldaláról nem 5 közelíthető ímeg, hanem azt más rétegek borítják. Az is gyakran előfordul, hogy több érintkeztetendő réteg, — egymástól közbülső szigetelő réteggel van elválasztva — és a kapcsolási elem belsejében helyezkednek el az érintkezte- 10 tendő rétegek. Az olyen belső rétegek érintkeztetése eddig úgy történt, hogy a felső réteget vagy felső rétegeket szélükön, vagy más helyeiken is csikókban vagy zónásan hagyták ki és ezekre az 15 érintkeztetés elősegítése érdekében Wood-ífémből kialakított bevonatot vittek fel és az érintkezőket a tulajdonképpeni rétegfelületen vezették. Az érintkeztetésnek ez a módja az érintkező csikók számára szükséges kihagyások mi- 20 att az aktív felszín jelentős veszteséggel járt. Azonkívül pl. fényérzékeny lemezek esetén, — amelyek az elektrofotográfiában használatosak —, az érintkezőelemeknek a lemez felülete feletti befedése hátrányos, mivel az aluminium- 25 por (kaszkád-tekercs) felvitelénél, és a lemez tisztításakor az érintkező kiemelkedései akadályt jelentenek. A találmány feladata az, hogy az érintkeztetést oly módon oldjuk, meg, hogy a réteg aktív ao felszínében ne jelentkezzék veszteség, és továbbá, hogy az érintkeztetés eszközei ne emelkedjenek ki a rétegzett kapcsolási elem felszíne fölé. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a réteghordozó rézsutolt szélekkel van kialakítva, amely utóbbiak az érintkeztetendő réteggel egészen vagy szakaszosan fedettek, és hogy a rézsutolt élekhez — azonos hajlásszögben érintkezést leszedő eszközöket, mint rézsutolt feszítőpofákat rendezünk el. A hajlásszög nagysága célszerűen 30° és 60° között van. Hogy a rétegfelszínnek a rézsutolt élhez való összeköttetési helyénél a rétegfelvitel törését elkerüljük, az összeköttetési helyeket, a találmány másik jellemzője szerint, lekerekítjük. Különösen kedvező elrendezési mód — az érintkezést leszedő eszközök elrendezését illetően — oly módon adódik, hogy valamennyi érintlkezési helyet a rézsutolt élek egyikén helyezzük el. A találmány példiaképpeni kiviteli alakját a rajz alapján ismertetjük részletesen, két kiviteli példa kapcsán A rajzon az 1. ábra olyan érintkező elrendezést mutat, ahol az érintkezési helyek mindkét rézsutolt élen helyezkednek el, míg a 2. ábra olyan elrendezést ábrázol, ahol valamennyi érintkezési hely a két rézsutolt él valamelyikén helyezkedik el. 155143