155126. lajstromszámú szabadalom • Két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat képező analizátor
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XI. 30. (MA—1538) Közzététel napja: 1968. IV. 30. Megjelent: 1969. V. 20. 155126 Szabadalmi osztály: 45 c 5—9 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Bezzegh László egyetemi tanár, Sopron Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai Kutató Laboratóriuma, Sopron Két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat képező analizátor A találmány két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat képező analizátor. A világ első sztereoszkópikus kiértékelő műszere, az Orel—Zeiss-íéle sztereoautográf (1908) a térkoordinátarendszert két síkba- az xz és yz síkba — fejtve állította elő. Ezzel a műszerrel földi fényképpárokat értékeltek ki, amelyeknek készítése megkötöttségekkel — a felvevő kamera tengelye víszintes és az alapvonalra merőleges legyen — történt és ebben az esetben a két-síkbaf ejtés egyszerűen megoldható volt. A légi fényképezés elterjedésével már nem tudták a fényképpárok készítésének módját megkötni, mert a repülőgép imbolygásai miatt a kameratengely helyzete a függőlegestől többé-kevésbé eltér. Ilyen általános helyzetű képpárok kiértékelése két síkba fejtett rendszerekkel nehézségekbe ütközött és egyszerűbbnek látszott a háromdimenziós térkoordináta-rendszer rekonstruálása, amely meglehetősen nagy méretekhez és mégis bonyolult optikai és fmommechanikai szerkezetekhez vezetett. A rekonstruálás kongruens — a felvételi sugárnyalábokkal egybevágó — sugárnyalábokkal történt és napjainkig a sztereoszkópikus kiértékelő műszerek felépítése ezen az elven történik. A legutóbbi évtizedben készítettek 120— —140°-os látószögű, csekély elirajzolású fotogrammetriai objektíveket, amelyeknek használata igen gazdaságos. A fényképpárok kongruens rugámyalábokkal történő kiértékelése 5 azonban igen nagy műszaki nehézségekbe ütközik és ezért kidolgozták — elsőnek a Szovjetunióban — a felvevő kamera eredeti képtávolságának többszörösével létrehozott nem kongruens sugárnyalábokkal történő affin 10 kiértékelési eljárásokat (Ronianovszky, Drobisev). A háromdimenziós térkoordináta-rendszerben azonban az affin kiértékelések csak bizonyos közelítéssel oldhatóik meg. A találmány célja olyan két síkba — xz 15 és yz — fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat képező analizátor kialakítása, amely egyszerűen megoldja a két síkba fejtést kongruens sugárnyalábokkal és amely egyszerű megoldást ad az 20 affin kiértékeléshez is, jelentősebb elhanyagolások nélkül. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy rögzített fix vonalzója, azzal párhuzamosan elmozdítható párhuzamos-vonalzója, a 25 vonalzók síkjában, azokra merőlegesen, a fix vonalzón rögzített vezetékben elmozdítható csuklója és a csuklóhoz kapcsolt, a párhuzamos vonalzón a felvevőkamera képtávolságának a csuklótól mért távolságába elcsúsztat-30 ható csuklóval kapcsolt affinvonalzója, vala-155126