155125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék, legalább három komponensű gázelegy koncentráció mérésénél fellépő hiba kiküszöbölésére

155125 3 4 dában szereplő gázok viszkozitása 0° C hő­mérsékleten és 1 atm. nyomáson a következő: i^NHs = 0,0096 cP rjHz =0,0084 cP 97N2 = 0,0166 cP 'Legyen a mérés kezdetén a gázelegy kompo­nenseinek aránya 50% N2 , 40% H 2 és 10% NH3 , ennek az elegynek átlagos viszkozitása rji = 0,01262 cP. Tételezzük fel, hogy a mérés folyamán megváltozik a N2 : H 2 arány és a gázelegy összetétele például a következő lesz: 20% N2 , 70% H 2 , és 10% NH 3 , a gázelegy át­lagos viszkozitása 172 = 0,01016 cP. Az egyéb paraméterek állandósága esetén a laminárisán áramló gázelegy sebessége fordítva arányos viszkozitásával, tehát Vz__ =_3í_= °' 01262 = 1,242 Vi Tj2 0,01016 A N2 : H 2 arányának változása következtében a műszeren átfolyó gázkeverék mennyisége 24,2,%-fcal növekedett, a műszer 24^2%-os am­mónia-koncentráció változást fog mutatni, ho­lott a valóságban a koncentráció nem válto­zott. A pneumatikus ohm törvény felhasználásá­val mérő berendezésekkel három, vagy több komponensű gázelegy egyik, de bármelyik komponense koncentrációját nem lehet mérni, illetve csak igen nehézkes módszerrel, amely során egy kivételével minden egyes kompo­nenst különikülön el kell nyeletni. A találmány szerinti eljárás és készülék a fennt ismertetett hátrányt szünteti meg, mert a hibát okozó paraméter változását is méri. A találmány szerinti eljárás és készülék to­vábbá lehetővé teszi három, és háromnál több komponensű gázelegy egyik de bárme­lyik komponense koncentrációjának meghatá­rozását is, mert a hibát a gázelegy átlagos sűrűségének (viszkozitásnak) változása okoz­za, viszont ennek az egy paraméternek méré­se a komponensek számától függetlenül teszi lehetővé a hiba figyelembe vételét. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy legalább három komponensű gázelegy bárme­lyik, komponense koncentrációjának, a pneu­matikus ohm törvény alkalmazása és állandó nyomás, valamint hőmérséklet mellett történő meghatározásánál, a gázelegy nem mért kom­ponenseinek egymáshoz viszonyított arány változása folytán fellépő R készülékállandó változását azáltal korrigálja, hogy a mérendő komponens koncentrációja meghatározásakor alkalmazott mérésen felül a mérendő kompo­nenst tartalmazó, vagy ha a mérés természete úgy kívánja, akkor a mérendő komponenst már nem tartalmazó gázelegynek sűrűségét ill. viszkozitását is meghatározza. A találmány szerinti készülékkel az említett előnyöket azzal érjük el, hogy a. gázelegy sű­rűségének ill. viszkozitásának mérésére olyan a térfogat kiszorítása idejét mérő készüléket alkalmaznak, amelynek szintjelzéssel ellátott térfogat mérő edénye, ezzel kapcsolt háromútú szelepe (az időmérővel elektromosan kapcsolva és az időmérő szerkezettel kapcsolt jelző elek­tródapárja, valamint háromszárú csőtoldata van, és az jellemzi, hogy az összeszerelt egy­ség a térfogatmérő szintjeléig, folyadékkal telt edénybe merül. A találmányt az 1—6 rajzok alapján ismer­tetjük, amely rajzok a találmány szerinti ké­szülék egy példakénti kiviteli alakját mutat­ják. Az 1. ábra a találmány szerinti, készülék példakénti kiviteli alakját mutatja metszetben. A 2. ábra a mágnesszelepet mérés alatti állapotban mutatja. A 3. ábra a memória-egység kapcsolási váz­latát mutatja. A 4. ábrán látható az oszcillátor kapcsolási vázlata. Az 5. ábra a számláló egy fokozatának kap­csolási vázlata. A 6. ábra a digitál-analóg átalakító. kapcso­lását ábrázolja. Az 1. ábrán látható készülék 1 mérőedényé­nek alsó nyílásába 2 és 3 elektródák vannak erősítve, míg felső 7 nyilasihoz háromútú 4 mágnesszelep 5 házának alsó 6 nyílása csat­lakozik. 4 mágnesszelep 8 kivezetése a szabad levegőre vezet, harmadik 9 kivezetése 10 T­-alakú cső vízszintes szárának 11 végéhez csatlakozik. 10 T-alakú cső 12 szára csak olyan hosszú lehet, hogy az összeszerelt álla­potban ne nyúljék túl 3 elektródán átfekte­tett vízszintes síkon. Az összeszerelt 1 mérő­edény és 10 T-alakú cső 12 szára olyan mély­ségig merül a 8 folyadékkal töltött 9a kádba, hogy 1 mérőedény 15 szintmérő jele és a fo­lyadék felső szintje egybe essenek. A mérés megkezdése előtt a vizsgálandó gázelegy, amely a mérendő komponenst tar­talmazza, vagy a mérendő komponenst nem tartalmazza 10 T-alakú cső 14 szárán érkezik és, mivel 4 mágnesszelep zárt állapotban van 10 T-alakú cső 12 szárán keresztül a 8 folya­dékon átbuborékol. A mérés kezdeti időpontjában a 3. ábrán látható memóriaegység 17 bemenetére érkező külső impulzus — melyet célszerűen a 6. áb­ra 18 regisztráló műszerének beépített 19 kapcsolója ad — hatására olyan állapotba bil­len, hogy az 1. ábra 4 mágnesszelepét a 2, áb­rán látható állapotba kapcsolja át. Ezáltal a készülék 14 gázvezetékén beérkező mérendő gáz túlnyomása következtében kiszorítja a fo­lyadékot 1 edényből, mindaddig míg annak szintje el nem hagyja 2 elektródát. Ekkor a 3. ábra szerinti memória-egység a 20 és 21 kapcsok közötti összeköttetés — melyet a 2 és 3 elektródákkal való kapcsolat biztosított — megszűnése miatt visszabillen alaphelyze-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom