155115. lajstromszámú szabadalom • Elektromos túlterhelés-biztosító emelő és szállító berendezések, különösen daruk emelőművei számára

5 »égre kötve. Célszerű, ha a 2. ábra szerinti 18 kondenzátorból, 18 potenciöméterből és 20 egyenirányítóból álló késleltetőtag és a 3. ábra szerinti 22 potenciöméterből, 23 kondenzátorból és 24 egyenirányítóiból álló siettetőtág bemenő- 5 feszültségét stabilizáljuk. A 4. ábra az említett csúszógyűrűs forgó­részes motor N forgató nyomatékát és az ej. forgórészfeszültséget mutatja az n fordulatszám JQ függvényében. Az ábrán alkalmazott jelöléseik a következők: a különböző forgatónyomaték­-fokozatokat I, II, II', III hivatkozási jelek je­lölik, n//, n//, az Mvoiiast teljes terhelési nyo­matékhoz tartozó^ fordulatszámok, míg a meg- 15 felelő indexekkel kiegészített €L értékek a hozzájuk tartozó megfelelő forgórész feszült­séget jelölik. A II forgatónyomaték-fokozat indítónyomatékát a daru stabilitási biztonságá­nak, megfelelően alakítjuk ki és rendszerint az 20 Mvoüasi teljes terhelési nyomaték l,.2;-től 1,4-szerese között választjuk. Feszített kötéllel való indulásnál a felfutás teljes terhelésnél a II forgatónyoroaték-tfokozaton' történik. Eközben az e^ forgórészfeszültség a maximális e^s for- 25 gárészfeszültségrői a II forgatónyomaték-tfoko­zat végleges stacioner ez, /; forgórész feszült­ségre csökken. Az 5. ábra az elektronikus túlterhelés-biz­tosító működésmódját mutatja forgórészfes/ült- JQ séges kioldásnál. A konstans ivor 1 előmágnese­zőáram, amely az 5—6 vezérlőtekercsekben folyilk, lemágnesezi a bistabil mágneses billenő­erősítőt az AP munkapontig. Feszített kötéllel és telrjes terheléssel történő indulásnál a II for- 35 gatónyoimlaték-fokozatban nulla fordulatszámnál a maximális e^s forgórészfeszültség Van az 1. ábra szerinti 2;6 és 217 kapcsokon. A 6—6 vezérlőtekercsekben a maximális is< s ^vezérlő­áram folyik. Az i'sfs vezérlői áram hatása ellen- 40 tétes az \vor 1 előmágnesező áraméval. A két áram különbsége akkora, hogy nem éri el a bistabil mágneses billenőerősítő ischait kap­csolási áramerősségét. A II forgatónyomaték­-fokozáton Való felfutás következtében az et 45 forgórészfészültség és ezzel az iSf vezérlőáram egy e-függvény szerint csökken. Az is / vezérlő­áramot az 5. ábrán A jelleggörbe mutatja. Hogy a túlterhelés-biztosító érzékenysége meg­maradjon, az elamágnesezésnek is egy e-függ- 50 vény szerint kell változnia. A II forgatónyo­maték-fokozat forgórészvédőkapesolórja 21 te­kercsének bekapcsolásánál a 2. ábra szerinti 18 kondenzátorból, 19 poteniaióniéterfoől és 20 egyenirányítóból álló késleltető tag feszültséget 55 kap. Az uvor u kimenőifeszültség és ezzel együtt a vele arányos íV or n előmágnesezőáram e­-függvény szerinti növekszik, vagyis az RC-vagy RL-tagok megfelelő kialakításával az 5. 60 ábra szerinti A jelleggörbét le lehet utánozni. A III forgatónyomlaték-fokozaton való fel­futásnál egy további — a rajzon nem ábrá­zolt — késleltetőtag uvor 111 feszültséget és ivor /// áramot kelt. Az ívor előmágnesező- 65 6 áram időbeli lefolyását teljes terhelésnél az 5. ábrán a D jelleggörbe mutatja. A II forgatónyomaték-ífokozaton a felfutást a rajzon nem ábrázolt időrelé ellenőrzi. Túlterhelés és feszített kötéllel való indulás esetén a felfutási folyamat az 5. ábra B jellég­görbéje szerint történik. A tj időpontban a bistabil mágneses billenőerősítő iSCha!í kapcsoló áramát túllépjük. Ezáltal a billenőerősítő' ia munkaárama nulláról a maximális ia max ér­tékre ugrik. A 7 relé feszültségét kap és a berendezés „Emelés" jelű védőkapcsolóját ki­kapcsolja. Laza kötélnél a II forgatónyomaték-fokoza­ton, a felfutási idő, amelyet egy időrelé ha­tároz meg, már eltelhetett, úgy hogy a terhelés felvétele már csak a III forgatónyomaték-tfoko­zaton lehetséges. Az 5. ábrán a C jelleggörbe szemlélteti az iS í vezérlőáram lefolyását a t idő függvényé­ben. Ebben a terhelési esetben a túlterhelés­-biztosító a III forgatónyomaték-fokozaton a t2 időpontban az emelőművet lekapcsolja. Hasonló módon történik a lekapcsolás hir­telen túlterhelésnél a III forgatónyomaték­-fokozaton. A 6. ábrán az ÍL forgórészáram által történő túlterhelés kioldás jelleggörbéjének lefolyását ábrázoltuk t idő függvényében. Teljes terhelés­nél az ix, forgóirészáram az A jelleggörbe sze­rinti lefolyású. A szaggatottan ábrázolt D jel­leggörbét a konstans ivor 1 előmágnesezőárarn és a 212 potencióméterből, 23 kondenzátorból és 24 egyenirányítóból álló siettetőtág hatása hozza létre a 3. ábra szerinti elrendezésben. A siettetőtág uvor 11, illetőleg uvor 111 fe­szültségének értéke a bekapcsolás pillanatában megegyezik a forgórészvédőkapcsoló 21 teker­csének, illetőleg a rajzon nem ábrázolt III forgatónyomaték-ffokozat forgórészvédőkap­csolója tekercsének feszültségmaxilmumával és a T = R. C időkonstans szerint cseng le, úgy hogy stacioner állapotban már csak az ívor / áram. fog hatni. Az Uvor //, illetőleg uVO r /// feszültség teljes terhelésnél a tényleges \L 11, illetőleg ÍL /// for­górészáramhoz képest időben kissé siet, mint­hogy a forgórészvédőkapcsolójának 21 teker­csére helyezett feszültségnél a siettetőtagok feszültségét kapnak, míg a forgórészvédőkap­csolók tehetetlenségüknél fogva késleltetve kap­csolnak be. Ezzel biztosítjuk, hogy teljes ter­helésnél hibás kioldás nem lehetséges. A kiol­dási mechanizmus hasonlít ismét az 5. ábrával kapcsolatban vázolthoz; az alkalmazott jelölé­sek is megegyeznek az 5. ábrán alkalmazot­takkal. Ha túlterhelés következtében az ÍL for­górészáram megnövekszik, a bistabil mágneses billenőerősítő mind stacioner, mind pedig nem­stacioner üzemben működésbe lép. A terhelés villamos mérésénél a feszültség ingadozás és az ellenállások melegedése a hiba­forrás. Feszültség csökkenésnél a II forgatónyo-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom