155111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapok besűrítésére, tömörítésére és víztelenítésére
3 155111 4 eddigiekben csak présszűréssel vagy vákuum dobszűrővel rossz hatásfokkal vízteleníthető finoaniszapok gyors és gazdaságos besűrítését, tömörítését és víztelenítését, ezzel alaktartó, száEítható állapotba való átalakítását. A találmány értelmében ásványi eredetű iszapokat timföldgyári vörösiszapok kivételével célszerűen 20 súly%-nál kisebb 8—il'O súly% szilárdanyiagtartalomra, szerves eredetű anyagokat is tartalmazó iszapokat 1—5 súly% szilárdanyagtartalomra állítunk íbe, majd az iszapokat vízoldható vagy kolloid oldatba vihető kation és/vagy anionaktív csoportokat tartalmazó láncpolimer, polielektrolit vegyülettel kezeljük, imimellett láncpolimer vegyületként 100 OOOMnél nagyobb, célszerűen 2—5 millió molekulasúlyú vegyületet használunk, amelynek oldalláncában levő funkciós gyökcsoportjainak mólkohéziós inkrementuma 5 fccal/imól értéknél nagyobb, oélszerűen 9—13, adott esetben szemcsés adalékanyagot, szerves iszapoknál pedig háromértékű ionok, előnyösen vas sóját is adagolunk, mimellett a láncpolimer polielektrolit 30—^50 súly%-át az előülepítésnél, 50—70 súly%-át pedig az előülepített iszaphoz adagoljuk legalább két ülepítő-lbesűrítő reaktorból álló rendszerben a besűrített iszapot esetleg további szemcsés szerkezetű anyaggal kezeljük,, majd az előkezelt iszap pH-értékét 8-nál nagyobb, célszerűen 11 értékre állítjuk be mésztejiadagolással, végül gravitációs úton továbbsűrítve vagy vákuummal szűrve víztelenítjük. A felhasznált lámcpolimer vegyületet előnyös kiviteli változat szerint két részletben adagoljuk, éspedig 301 —50 súly%-át az ülepítés előtt, 50—70 súly%-át pedig a besűrített iszaphoz víztelenítés előtt. A szemcsés szerkezetű anyagból a lántcpoliimer vegyszerrel kezelt iszap szilárdanyagtartalrnára számítva legfeljebb 15 súly%-ot használunk vagy a víztelenítés előtt adott esetben már a besűrítés kezdetén az első vegyszerbeadagolás után. A szemcsés szerkezetű anyag szemcseátmérőjét 40—2000 mikron között választjuk meg. Az eljárás során a finomiszapolk kisméretű diszpergált szemcséit a láncpolimer kationaktív és anionaktív funkciós csoportjaival nagyobb átmérőjű aggregátumokká összegyűjtjük, első lépésben besűrítjük, a részecskeméretet megnöveljük ós azokat egyidejűleg hidroifoíbbá átalakítjuk, majd esetenként szilárd szemcsés adalékanyagok segítségével a második lépésben továbbtamörítjük. A láncpolimer vegyszer perikinetikus, a szemcsés adalékanyag akceleráló és ezek együttes ortokinetikus hatása következtében az ülepedési vagy besűrítési és tömörítési folyamat gyorsan lejátszódik. A besűrített, tömörített és hidrofofobá alakított diszperz rendszert a víztelenítési folyamat szűrési fázisában, aholis vákuumdölbszűrőt is használhatunk, további durvadiszperz szemcsés adalékanyaggal kezeljük és a kezelt iszap pH-értékét mésztej hozzáadásával 10—11 értékig meg növeljük. Így a szűrés teljesítménye gyakran tízszeresére megnövelhető az ismert módszerekhez képest. A találmány szerinti eljárás kivitelezésének részleteit a következő laboratóriumi és üzemi méretű példákon mutatjuk be: Laboratóriumi méretben: 1. példa: A kísérlet kiindulási mintaanyaga 800 g/l zagysűrűségű széniszap,, amelynek granulometriája 100 súly%-ban 60 mikronnál kisebb, kfo. 90i°/0 -ban 45 mikronnál kisebb volt. A 800 g/l sűrűségű zagyból hígítással 400 1 100 g/1 sűrűségű zagyot készítünk, amelyet kónikus kiképzésű derítő'reaktorra adtunk, fel. Az iszaphoz hozzáadagoltunk, 0,06 g/l poliakrilamid és poliakrilsav nátriumsójának kopolimer termékét, melynek molekulasúlya két millió feletti volt, valamint 4,6 kg 100—500 mikron szemesenagyságú széndarát. A derítés percek, alatt megtörtént. A derítöreaktorból a tiszta vizet elvezettük és a kfo. 250 g/l-re besűrített iszapot Oliver 0,33 m2 szűrőfelületű folytonos üzemű vákuunidobszűrőre adtuk fel. A zagy pH-ját mésztejnek a szűrőteknőfoe való adagolásával 11 értékre állítottuk be. Az alkalmazott vákuum 2,5 m vízoszlopnak felelt meg. A szűrőről lejövő lepény nedvességtartalma 23—25%. A szűrési teljesítmény 60—80 kg szárazanyag m2 /óra között váltakozott. 1. példa: Mindemben az 1. példa szerint jártunk el, azzal az eltéréssel, hogy szűrősegédanyagnak nem széndarát, hanem duzzasztott perlitőrleményt használunk. Az adalékanyag mennyisége a kezelt széniszap száraz&nyagtartalmára vonatkoztatva 1,5 s% volt. Az adalékanyagot ezúttal nem a derítés fázisánál a derítőreaktorba, hanem a besűrített iszaphoz a vákuumdobszűrő vályújába adagoltunk. A szűrt lepény nedvességtartalma 22,% volt. A szűrésnél 100 kg/m2 óra teljesítményt mértünk. 3. példa: A 2. példa szerint jártunk el, azzal az eltéréssel, hogy a besűrített széniszaphoz a szűrés folyamán mésztejet nem adagoltunk. A szűrésre feladott 250 g/l sűrűségű iszap pH-ja 6,8 volt. A szűrőből lejövő lepény nedvességtartalma 312%, volt, a mért teljesítmény kb. 40 kg/m2 /órának mutatkozott. 4. példa: A kísérlet kiindulási mintaanyaga azonos az 1., 2., 3. példákban tárgyalt mintaanyagokkal. 800 g/l sűrűségű széniszapból hígítással 200, 300 és 400 g/l zagysűrűségű iszapot készítettünk. E zagyokat mindennemű vegyszeres ke-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i
