155110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív anyagot tartalmazó készítmények száraz por alakjában való előállítására

1 3 létében történő elegyítésekor a szabad sav alakjában jelenlevő felületaktív anyag heterodiszperz fázisban kémiai reakcióba lép a karbonáttal és e reakció során vagy közvetlenül azt követőien a termékben jelenlevő anyagok a jelenlevő korlátozott mennyiségű nedvességet teljesen meg is kötik. Így az alkotórészek elegyítését követő gázfejlődéses reakció és kémiai ill. fizikai vízmegkötés eredményeképpen nagytérfogatú, laza szerkezetű, légszáraz terméket kapunk (közvetlenül, egyetlen műveletben, minden külön szárítási eljárás nélkül), amely vagy már közvetlenül porrá hull szét, vagy legfeljebb még egyetlen aprítási műveletet igényel (amihez a termék laza, felfújt szerkezete folytán csupán kevés energia és egyszerű eszközök szükségesek). Az ilyen készítmények szabad sav alakjában alkalmazásra kerülő anionos alkotórésze pl. valamely alkil-, aril- vagy aralkilszullfonsav, -karbonsav, -savanhidrid, -savklorid, zsírallkoholhidrogénszulfát, éterszulfát, vagy hasonló lehet. A szabad sav alakjában alkalmazásra kerülő anionos alkotórészt célszerűen legalább olyan mennyiségben alkalmazzuk, amilyen a gázfejlődéses reakció kellő mértékű végbemeneteléhez szükséges; emellett — amennyiben a kívánt végtermékben ennél nagyobb mennyiségű vagy valamely más fajta felületaktív anyag jelenléte szükséges, ezt további felületaktív anyagot már tetszés szerinti alakban és minőségben adhatjuk az előállítandó készítményhez. Olyan esetekben viszont, amikor a végtermékben kívánatos felületaktív anyag mennyisége kisebb, mint amennyi a gázfejlődéses reakció kellő mértékű lefolytatásához szükséges lenne, a hiányzó sav-mennyiséget valamely más szabad sav (pl. foszforsav, bórkősav vagy hasonló) hozzáadásával .pótolhatjuk, oly módon választva meg az alkalmazandó savat, hogy a gázfejlődéses kémiai reakció útján keletkező só az előállítandó készítmény szükséges vagy előnyös alkotórésze legyen és/vagy hozzájáruljon a jelenlevő nedvesség pL kristályvíz alakjában történő megkötéséhez. A nedvesség megkötésére — amennyiben az említett reakeiöterméíkként létrejövő só erre valamilyen okból nem alkalmas vagy nem elegendő — adhatunk valamely egyéb olyan vízmegkötésre képes anyagot is a termék kiindulóianyagaühoz, amely azután a víz megkötése utáni állapotában a végtermék szükséges vagy előnyös alkotórészét képezi. Ilyen vízmegkötő alkotórészként valamely, a végtermékben hasznos szerepet betöltő, kristályvízzel kristályosodó só (pl. nátriumszulfát, alumíniuimszulfát, nátriúmaeetát, nátriumkromát stb.) szolgálhat, amelyet termesztésen vízmentes állapotban adunk az előállítani kívánt termék kiindulóanyiagaiíhoz. A kívánt végtermék előállítása a találmány értelmében olymódon történik, hogy a kiindulóanyagokat, tehát a szabad sav alakjában alkalmazott felületaktív anyagot, a fémkarbonátot 5110 4 ill. hidrokarbonátot és a végtermék egyéb szükséges alkotórészeit szolgáltató anyagokat a gázfejlődéses reakció heterodiszperz fázisban való végbemenetelélhez elegenidő, a végtermékben 5 közvetlenül megkötődni képes mennyiséget meg nem haladó mennyiségű víz hozzáadásával, valamely erre alkalmas, a pépes reakcióelegy keverésére szolgáló karokkal vagy más eszközökkel felszerelt berendezésben elegyítjük egy-10 mással. Az így létrehozott rea'kcióelegyet azután célszerűen még a gázfejlődéses reakció telejes végbemenetele előtt kiürítjük ebből a keverőberendezésből valamely, a végtermék tárolására, ill. szállítására vagy további kezelé-15 sere szolgáló tartályba; ezzel jelentősen megkönnyíthetjük a reakció lefolytatására alkalmazott berendezés ürítését és tisztántartását. A gázfejlodéssel járó kémiai reakció által 20 termelt, rendszerint igen számottevő mennyiségű hő a fejlődött gáz térfogatának növelése útján fokozza a gázfejlődés által kifejtett felfuvó és lazító hatást és előnyösen befolyásolja a termék szemcseszerkezetét. Hőérzékeny anya-25 gokat tartalmazó készítmények esetében azonban a reákeiőhő hirtelen felszabadulása káros is lehet, ezért ilyenkor ajánlatos kevésbé exoterm reakcióba lépő anyagokat alkalmazni, vagy a reakciót — az összekeverés ütemének és fizi-30 kai körülményeinek megfelelő megválasztása útján — úgy vezetni, hogy az elegy túlságos felmelegedése ne következzék be. Általában lényeges, hogy a reafccióelegy hőmérséklete ne emelkedjék 80 C° fölé. 35 A találmány szerinti eljárás a vegyipar számos területén — mosó- és tisztitószerek, ipari segédanyagok, növényvédőszerek és hasonlók gyártása stb. — alkalmazható, ahol ilyen jel-40 legű, felületaktív anyagot tartalmazó készítményeket száraz por alakjában kívánunk előállítani. A kiindulóanyagok mennyiségi arányait mindenkor a végtermék kívánt tulajdonságainak megfelelően választjuk meg, de figyelembe 45 véve a gázfejlődéses kémiai reakció és a vízkötés teljes végbemenetelének biztosításához szükséges mennyiségi viszonyokat is; adott esetben e két szempont összehangolását az egyik szempontból közömbös adalékanyagok 50 (pl. a gázfejlesztő reakcióban részt nem vevő további felületaktív anyag, vagy a reakcióban részt nem vevő, de a végtermékben hasznos vízmegkötőszer stb.) hozzáadásával biztosíthatjuk amint ezt fentebb már említettük. 5^ A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példáik szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy az eljárásnak az igénypontok keretein belül számos további, a szakértő számára kézenfekvő 60 változata lehetséges. 1. példa: Kalapácsos darálón, 1 mim tárcsalyuk-átméfi5 rővel összeőrlünk 160 kg nátrium-tripolifoszfá-2