155108. lajstromszámú szabadalom • Fitopatogén baktériumokat ölő szer
7 7. példa: 1,2 g, 90 ml ciiklohexáinban oldott N^pentaklórfenilJ N 1 ,iN 2 ,iN 2 -trietil-bexametiléndiiamint 4 g metiljodiddal elegyítünk és 3 órán át 80°-oii' 5 tartjuk. A kicsapódó ammóniumsót szűrjük és cikloEhexánnal mossuk. A (X) fcépletű N2-6-^(N l -ipentaklÓ!rfenil-lN1 -etil)-!N 2 -nieitil-aimmónium-jodid kitermelés: 7 g. Szén: 39,0% talált, 38,6 %számított; nitrogén: 4,70% talált, 4,74% szá- xo mított; jód: 211,1% talált, 211,5% számított. Az N^peiitaklórfenil-iN1 ,N 2 ,N 2 -trietil-ihex;ametüdiaimin hexaklórbenzol és feleslegben .alkalmazott N1 ,[N 2 , , N 2 -rtrieti^hexametiléndiámm 225°-on 10 órán át tartó [hevítése, a reakcióter- 15 mék nátronlúggal és ciklohexánnal való kezelése, a ciklolhexánlban oldódó anyagok desztillálása és a 1Ö40/0,0!Ö9 forrpontú frakciók elkülönítése útján állítható elő. 20 A találmány szerinti hatóianyagok f itopatogén baktériumok ellen erős baktericid hatást mutatnak. A növényvédelemben a melegvérüekkel és a növényekkel szemben mutatkozó csekély mérgező hatásuk következtében növenybetegse- 25 gek leküzdésére eredményesen használhatók. A növényvédelemben baktericid anyagokat mindenekelőtt a Xantihonionas-, Pseudomonas-és Erwinia-fajták leküzdésére alkalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagok kíváltkép- 30 pen a gyapotot károsító Xanthomonas malvacearum és a paradicsomot károsító Pseudomonas vesicatoria ellen kiváló hatásúaknak bizonyultak. 35 A találmány szerinti hatóanyagok a szokásos formákban, így oldat, emulzió, szuszpenzió, por, paszta granulátum alakjaiban alkalmazhatók. Ezeket az ismert módokon állítjuk elő, pl. a hatóanyagokat oldószerekkel és/vagy hordozó- 4Í) anyagokkal, adott esetben emulgáló — és/vagy diszpergálószerek segítségével hígítjuk. Ha hígitószerként vizet használunk akkor adott esetben oldásközvetítőszerként szerves oldószereiket .alkalmazunk. (1. Agricultural Chemicals, 35— 45 38, mára I960). Segédanyagokként a következők jöhetnek számításba: oldószerek, így aromások (pl. xilol, benzol), klórozott aromások (pl. klórbenzol), paraffinek '(pl. kőolajfrakciók), alkoholok (pl. metanol, butanol), aminek és aminszármazékok (pl. etanolamin, dimetilformamid) és víz, hordozóanyagok, mint a természetes közetlisztek (pl. kaolin, timföld, talkum, kréta) és szintetikus közetlisztek (pl. nagydiszperzitású kovasav, szilikátok), emulgálószerek, mint nemionos és anionos emuigatorok (pl. polioxietilén-zsírsavészterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkil-szulfonátok és arilszulfonátok) és diszpergáló anyagok, mint lignin, szulfitszennylúg és metilcellulóz. 60 A találmány szerinti hatóanyagokat más, ismert hatóanyagokkal keverve alkalmazhatjuk. A találmány szerinti készítmények általában 0,1—95, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagok önmagukban is 65 8 felhasználhatók készítménnyé átalakított állapotban, vagy mint használatra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alkalmazhatók. Felihasználásuk a szokásos módszerekkel, pl. permetezés, beporzás, locsolás és ködösítés útján történik. A hatóanyagok nemcsak leveleken és más földfeletti növényrészeken lévő baktériumok leküzdésére, hanem vetőmagvak csávázására is felhasználhatók. A földfeletti növényrészek kezelése során a hatóanyagkoneentráció tágabb határok között mozoghat. Általában 0,2 és 0,0015 súly0/0 koncentrációval dolgozunk. Bizonyos esetekben ezeket a határokat felfelé és lefelé túlléphetjük. Vetőmagok csávázása során a hatóanyag a csávázószerben 5'—100, előnyösen 10—80% mennyiségben lehet jelen. A csávázószert 1— 50 g/ívetőmag kg, előnyösen 2—15 g/vetőmag kg mennyiségben használjuk. Az alábbi példa a hatóanyag kísérleti alkalmazását szemlélteti: 8. példa: Baktérium (Xanthomonas malvacearum) Oldószer 0,9 súly% aceton Diszpergáló anyag: 0,1 súly% nonilfenolpoliglikoléter Vizes baktériumszuszpenzió: 99 súly% A megkívánt batóanyagkoncentráciöhoz szükséges hatóanyag mennyiségét az oldószer és a diszpergáló anyag fent megadott mennyiségeivel összekeverjük és ezt a keveréket adott mennyiségű vizes baktériumszuszpenzióval felhígítjuk. A baktériumszuszpenzió előállítása céljából Xanthomonas malvacearuim-mal teljesen fertőzött, 60 cm2 gyapotlevelet összezúzunk, egy liter vízben feliszapoljuk és gézen szűrjük. 2 gyapotmagon két első teljesen kifejlett levelén egy-egy 4 cm2 nagyságú helyet erős vízsugárral átitatunk. A szuszpenziót az előállítását követő 15 percen belül összesen 12 átitatott levélhelyre permetezzük. 7 nappal a szuszpenzióval végzett kezelés után a levélhelyeken történt fertőzést a kontrollnövények beoltott, 'de hatóanyaggal nem kezelt levélhelyein történt fertőzés százalékában fejezzük ki. 0% jelenti, hogy fertőzés nem történt, 100'% pedig, hogy a fertőzés ugyanannyi volt mint a fcontrollnövények esetében. A hatóanyagot, hatóianyagkoniCentrációt és a kísérletek eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti. 4
