155084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kiválasztására frakcionált lepárlással

155084 3 4 ráhajtani, amelyet itt. ortoxiloloszlopnak nevezünk. Ennek az oszlopnak 120—180 tányérosnak kell lennie, a határaim 43,5—119 keal/imól alapanyag, és a külső reflux-alapanyag arány kb. 5 : 1—15 : 1 legyen. Az oríoxilol-oszlopn-ak viszonylag nagy szolgáltatasi szükséglete; például napi 596 000 liter alapanyag betáplálása esetén a vízhűtésű fejpárlat-kondenzátor szükséglete percenként kb. 22,7 m:! hűtővíz. A világ számos részében a vízikészlet olyan szűkös, hogy ilyen nagyságrendű mennyiségek szóba sem jöhetnek, még zárt rendszerben keringetve sem, úgyhogy kényszerbőközléses légfcondenzátort kell alkalmazni. A léghűtéses kondenzátor azonban nagy refluxos lepárló-oszlop számára alkalmatlan, mert nehéz az oszlopot hőegyensúlyban tartani, lévén a refluxihőmérséklet nagyon érzékeny a külső levegő hőmérsékletének változásaira. Egy kiegyenlítő belső refluxszábályozó legjobb esetiben kompro-rniszszumos megoldás lehet. Akár vízhűtésű, akár léghűtésű kondenzátort alkalmazunk, jelentős mennyiségek mennek veszendőbe. Találmányunk lényeges üzemi nagytakarítást jelent általában a frakcionáló művelet-ben, valamint fokozott szabályozáséit magának az ortoxilol-osziopnak. Azt találtuk, hogy, ha az ortoxilol-oszlop nyomását kellően beállítjuk a benzol-oszlop fenékterméke buboréikpontj ához viszonyítva, akkor az ortoxilol-oszlop fejpárlata egy gőzfejlesztő zónában forró vízzel való közvetett hoki cserélés útján kondenzálható, és a kapott gőz hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy újraforralja a benzol-oszlop fenék-termékét, ha ezt a gőzt a íenéktenmékkel közvetett hőkicserélés útján kond-enzálbatjuk. Sőt az így fejlesztett, gőz mennyisége .meghaladja a benzoloszlop hőszükségletét, bár általában, valamennyi oszlop közül, az ortox.iloil-osz'lopot kivéve, a benzol-oszlopnak legnagyobb a hőszükséglete. Ennélfogva a benzol-oszlop teljes újrasfbrraió hőszükséglete kielégíttető az ortoxilol-oszlop fejpárlatánafc kondenzációs hőjéből. Az ortoxilol-oszlop fejpárlat-kondenzátora által fejlesztett fölös gőz lehetővé teszi a gőznyomás és hőmérséklet független szabályozását ellennyamásszabályozó segítségéivel, ez pedig automatikusan pontosan stabilizálja az ortoxiloil-oszlop reflux-íhőmérsékletét. Az ortoxilol-oszlopot forrón refluxoljuk, ami azt jeleníti, hogy a gőzfejlesztő csöveket elhagyó- kondenzált fejpárlaitioít visszavezetjük az oszlop tetejére számbajövő további hűtés nélkül. A reflux-thőmérsíékilet általában legalább 5,6 C°-!kal, előnyösen 8,3-4—27,8 C°-fcal magasabb, mint a gőz hőmérséklete, a kondenzátor-gőzfejlesztő névleges belépési hőmérsékletétől" függően. Mindezek alapján, találmányunk tárgya -aljárás benzol és xilol izomereket, beleértve ortoxilo'lt tartalmazó szénhiidrogénelegy elválasztására oly módon, hogy ezt az elegyet betápláljuk agy benzolt desztilláló oszlopba, a benzol-oszlopot alulról fűtjük egy újriaforraló zónában végibemenő közvetett hőcseréléssel egy hőfejiesztő zónáiban termelt gőz kondenzálása útján, majd ebből a benzol-oszlopból kinyerjük a benzolban gazdag fejpárlato.t és a benzolból lényegében mentes fenékterméket, ezt a benzoloszlop fenékterméket legalább részben betápláljuk egy 0,68—8,8 abszolút atmoszféra fejnyomással működő, xilolt desztilláló oszlopba, ennek a xiiol-oszlopn-ak a fejitermék-gőzeit átbo'Csátjuik az említett gőzfejlesztő zónán, és a fejtermék gőzeit, abban szabályozott nyomáson és a benzol-oszlop fenélkferméfcei hőmérsékleténél magasabb hőm érseki éten lévő .forró vízzel való közvetett hokicser éléssel kondenzáljuk, és így a gőzfejlesztő zónából meíaxilolból vagy paraxilolból álíó kondenzált feipárlatot, a xilol-oszlopból pedig ortoxiloliból álló i'enékterméket nyerünk, a gőzfejlesztő zónából elvezetett gőznek pedig legalább egy részét bevezetjük a benzoloszlop újiraforraló zónájába. Jelen találmányt részletesebben ismertetjük a csatolt rajz alapján, amely a találmány elvét megvalósító háromoszlopos frakcioinátorsor sgyrűsített folyamatvázlata. A folyamatábrán fel nem tüntetett szivattyúk, szelepek, szabályozók, különféle hővissz-a-nyerő berendezések stb. az ilyen célra szokványos kivitelűek lelhetnek. Egy benzolt, toluclt, ortoxiJo-lt, paraxilolt és/vagy metaxilolt, valamint kisebb mennyiségekben et-ubenzolt, Cn-arcmásokat és difeniii tartalimazó aromás alapanyagot a 11 vezetéken át betáplálunk a 10 benzol-oszlopba. A 10 -oszlop 45—-80 tány-éros, ezek lehetnek szokásos buboréksapkás tányérok, szitat-ány-érok vagy szeleptányérok. Az oszlopból a fejgőzöket a 12 vezetéken át vezetjük el, teljesen kondenzáljuk a 13 légkoindenzátorban, és lebocsátjuk a 14 szedőibe. A 14 szedő fo-lyadéktartalmát alkalmas fedőgáz, mint például a 15 gyűjtőesőből a 16 vezetéken át szállított édes finomítógáz alatt szabályozott nyomáson tartjuk. Vákuum alkalmazása esetén a fedőgázt elhagynánk, és a 16 vezetékeit egy gőzsugár szivatytyúval vagy egy vákuum-szivattyúval kötnénk össze. A refíluxot a 17 vezetéken át visszajuttatjuk az oszlopba. A lényegében 100%-iban benzolból álló fejítermélk-ífolyadékot néhány tányérral az oszlop teteje alatt csapoljuk le az oszlopból a 18 vezetéken át. A 10 oszlopot a 19 külső újíraforralón át fűtjük. A 19 újiraiforral-ó csöveit a 20 vezetéken át látjuk el gőzzel a 21 áramlásszabályozó és a 2i2 motorszelep által szabályozott áraim-lási ütemben. A kondenzált gőzt a 19 újiraforraMból a 23 vezetéken át csapoljuk le a 24 kö-naenzvíztartályba. A benzol-oszlop üzemi körülményei a következők: Szélső Előnyös határok határok Fejnyomás, ata 0,06/8— 4,41 0,136— 1,7 Fenóknyomás, ata 0,44 — 4,76 0,54 — 2,04 10 15 2ü 25 r;o S5 40 45 50 55 60 •}