155075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív készítmények előállítására
155075 Katalizátorként alkalikus katalizátorokat, mint alkálihidroxidokat, alkálikarbonátokat, alkáliaükolholátokat, szerves savak alkális-óit, továbbá tercier aminokat (szabad bázis vagy alifás karibonsavakkal képezett sók alakjában) és (hasonlókat, előnyösen azonban főként alkálifémlhidiroxidofcat '.alkalmazhatunk. A találmány szerinti készítmények előállítása során az említett háromlféle anyagot, az aktiv íhidrogén'tartalmiú szerves vegyületet, a zsirsavésztert és az alkilénoxidot egyidejűleg, az említett 'katalizátorok valamelyike jelenlétében reagáltatjuk egymással, előnyösen oldószer alkalmazása nélkül, 80 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten, 50 atm-nál kisebb, előnyösen csupán néhány aitm nyomás alatt. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módját az alábbiakban szakaszos üzemű eljárás alakjában fogjuk ismertetni, hangsúlyozni kell azonban, hogy az eljárás ugyanígy kivihető folytonos üzemiben is, a szakértő számára kézenfekvő technológiai változtatásokkal. A zSirsavésztert, az aktiv hidrogéntartalmú szerves vegyületet és a katalizátort bevisszük egy erre alkalmas reaktorba és az elegyet keverés közben 80—110 C° hőmérsékletre hevítjük. Ha hőire érzékeny anyagok vannak a kiindulóanyagok között, akkor a hőmérsékletet az említett hőmérséklettartomány alsó határa közielében kell tartani. A rmkciótérből a levegőt — amennyiben ez előbb még nem történt meg — inert gázzal valói öblítés útján eltávolítjuk. Az inert gáz helyébe azután az alkilénoxidot visszük be és a hőmérsékletet a reakció megindulásához szükséges szintre, általában 90 C° és 115 C° közöttire emeljük, majd amint a reakció megindul, az alkilénoxidot folytonosan tápláljuk be, oly módon szabályozva a ibetáplálási sebességet, hogy a reakciátérben a nyomás kb. 2—4 atm legyen. Ugyanakkor a reaktor hőmérsékletét úgy szabályozzuk, hogy a reagáló tömeg ne melegedjék 200 C° fölé és így az esetleg hőre érzékeny anyagok bomlása elkerülhető legyen. Ha az alkilénoxid teljes .mennyiségét már betápláltuk a reaktorba, a nyomást kb. légkörire hagyjuk csökkenni, a reaktort megfelelő, hőmérsékletre hűtjük le keverés és inert gázzal való öblítés közben, majd a terméket kiürítjük a reaktorból. Az eljárás termékét gyakorlatilag mennyiségi hozammal kapjuk. 10 20 25 S0 35 40 45 50 Az eljárás sokféleképpen módosítható, a fentemlített hőmérséklet-viszonyok azonban betartandók és ügyelni kell arra, hogy a reagáló anyagok egyidejűleg reagáljanak egymással, az említett katalizátorok jelenlétében. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a reakciót egynél több szakaszban folytatjuk le és/ivagy 2!—3 atm-nál jóval nagyobb nyomást alkalmazunk; dolgozhatunk esetleg oldószerek jelenlétében is. Egyes esetekiben, pl. amikor nagymértékben reakcióképes kiindulóanyagofcat alkalmazunk, hevítést csak akkor alkalmazunk, amikor már mindhárom reagáló anyagot betápláltuk a reaktortérbe. Előnyösen azonban általában a fentebb részletesen leírt körülmények között dolgozhatunk, minthogy ez az eljárásmód a leggazdaságosabb és ez vezet a legelőnyösebb tulajdonságokat mutató felületaktív termékekhez. A találmány szerinti eljárással előállított felületaktív termékek tulajdonságai a kiindulóanyagok természetétől és mennyiségi arányaitól, valamint az alkalmazott reakciókörülményektől függően változhatnak. Az ily módon igen sokféle minőségben és széles köriben változó tulajdonságokkal előállítható terimékek kitűnő diszpergáló, nedvesítő, emulgáló és/vagy tisztító tulajdonságokat mutatnak. Az etilénoxid alkilénoxidként való alkalmazásával nyert terméket általában oldódnak vízben és számos szerves oldószeríben, mint aeetonban, metanolban, etanolban, kloroformban, széntetrakloridba, dimetiMormamidban, benzolban stb. és különböző mértékben oldódnak alifás icikloalifás szénhidrogénekben is. A találmány szerinti felületaktiv terniékek tulajdonságai olyanok, hogy tisztitószerként való alkalmazásiban általában jól összeférnék a szokásos tiísztitószer-adalékokkal, mint pl. foszfátokkal, szilikátokkal, borátokkal, karbonátokkal, szulfátokkal, alkálikloridokkal és náltrium-kaiiböximétilcellulózzal is. Jól összefér továbbá a találmány szerint előállított felületaktiv készítményekkel számos, az élő szervezetek által lebontható vagy le nem bontható különféle fajta ismert felületaktiv anyag is. A találmány szerinti eljárással előállítható felületaktiv termékek különböző összetételű példáinak felületaktív jellemző tulajdonságait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: