155025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az izzólámpa halogénkörfolyamatának biztosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966, VIII. 12. (EE—1292) Közzététel napja: 1968. II. 27. Megjelent: 1969. IV. 30. 155025 Szabadalmi osztály: 21 f 31—44 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimal osztályozás: Feltalálók: Nágel Fíerenc vegyész, Dr. Székely Tamás vegyész, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Eljárás az izzólámpa halogénkörfolyamatának biztosítására EW«it * /«lilát»» 2 Mint ismeretes az izzólámpák élettartamát és hatásfokát főleg két folyamat korlátozza: a) Az izzószál elvékonyodása (mely rendszerint a szál anyagának a buraifalra való lerakódásával jár együtt) párolgás és kémiai lépcsőket is tartalmazó anyagvándorlás miatt. Ilyen pl. az ismert vízgőz körfolyamat. b) ívleégés (főleg nagyobb feszültségen működő lámpáknál). A legutóbbi időkben előtérbe kerültek olyan törekvések, hogy a woliframhalogenidek hőbomlását használják fel az elvékonyodott szál anyagának visszahordására, és egyidejűleg a feketedés csökkentésére, fordított irányú körfolyamatot hozva létre. Ez a gondolat közel egyidős az izzólámpával. Az izzólámpagyártás első évtizedeiben rendszeresen kezelték az izzószálakat beépítés előtt halogénvegyületek gőzében, hogy a legvékonyabb legmelegebb helyekre utólag még anyagot válasszanak le. Ezt a folyamatot a működő lámpába bevinni, csökkentve a feketedést és esetleg növelve a szál élettartamát; kézenfekvő volt. Amikor a 20-as évek végén felismerték a termodiffúzió jelentőségét a gáztöltésű izzólámpák párolgásánál, az argonnál nagyobb molekulasúlyú gázokat keresve, a w-olframhexafluorid alkalmazását is ajánlották. (Lásd pl. 102.488 sz. magyar szabadalom.) Mindezek a kísérletek és szabadalmak a legutóbbi évekig nem hoztak eredményt, mert a kívánt folyamatok mellett egyéb, nem kívánatos reakciók is lejátszódtak a lámpákban. 5 E folyamatok kézbentartásának elvi alapja az első kísérletek idején teljesen hiányzott és ma is hiányos, hiszen az izzólámpa nem izotenm rendszer, kémiai egyensúlyok alapján nem tárgyalható és a transzport jelenségek fizikai-10 kémiája máig kidolgozatlan. Az első gyakorlati eredménye ezen kísérleteknek a jódgőz lámpa volt, amely a hozzáfűzött reményeket beváltotta, azonban hátrányokkal is rendelkezik. Ezek a következők: 15 A wolframjodid kis gőznyomása magas lámpabura hőmérsékletet, tehát kvarcüvegtest alkalmazását követeli meg és a jód kémiailag igen reakcióképes, ezért a gyártógépeken súlyos szerkezeti anyag problémák lépnek fel. Ezenkívül 20 zavaró a jódgőz fényelnyelése is. Nehéz reprodukálható eredményeket elérni, mert pl. egy 1 kW-os jódlámpába 10~5 —10 -6 g jód kell. Igen kis mennyiséget kémiailag aktív anyagból kényelmetlen pontosan adagolni, és lehetnek 25 olyan szennyezések is jelen, melyek a halogént lekötik. 10"6 g-jhoz képest elhanyagolható szenynyezésszintet gyártásban tartani költséges. Léteznek olyan szennyezések, melyek a spirálból kipárologva feketedést okoznak, és melyekkel so a jód nem reagál. 155025
