155023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalifás aminok előállítására
7 tályosítással és/vagy kromatografikus úton szétválaszthatjuk. A racemátokat ismert módon az optikai antipódokra választjuk szét pl. optikailag aktív savakkal való reagáltatással, a diasztereomer sók elválasztásával és kívánt esetben a kapott sókból a bázis felszabadításával. A találmány szerinti eljárás olyan változatokra is kiterjed, amelyekben az eljárás tetszés szerinti lépésében nyert közbenső terméket kiindulóanyagként alkalmazzuk és a még hiányzó eljárási lépéseket kivitelezzük, vagy az előállítási folyamatot tetszés szerinti lépésben megszakítjuk; vagy a kiindulóanyagokat a reakció közben képezzük, illetve a reakciókomponenseket származékaik, pl. sóik formájában használjuk fel. A találmány szerinti eljárásban főként olyan kiindulóanyagokat alkalmazunk, amelyekkel a fentiekben kiemelt, különösen értékes vegyületek előállítása lehetővé válik. A kiindulóanyagok vagy ismert vegyületek, vagy ismert módszerekkel előállíthatók. így például 3,4,5-ihelyzetben aromás jellegű szubsztituensekkel triszubsztituált ciklohexanonszármazékot úgy állítunk elő, hogy 1,2-íhelyzetben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó etilketon-származékot 1-helyzetfoen aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó /11 -2-alkanoilvegyülettel célszerűen alkálifémalkoholát, mint nátriumetilát jelenlétében reagáltatunk. Az így kapott 3,4,5-helyzetben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó 3-hidroxi-ciklohexanonszármazékot pl. erős savval való kezeléssel dehidratálhatjuk, majd katalitikus hidrogénezés után a kívánt 3,4,5-ihelyzetben szubsztituált ciklohexanonszármazékot nyerjük. A kapott termék redukciója útján, például komplex di-könnyűfémhidrides, mint lítiumalumíníumhidrides vagy nátriumbórhidrides kezeléssel a megfelelő 1-hidroxi-származékot nyerjük. A hidroxi-esoport az R szubsztituenssé alakítható át pl. halogénezőszerrel, mint tionilkloriddal vagy tionilbromiddai, foszíortribromiddal vagy trifeniloxifoszfordikloriddal való kezeléssel vagy aromás szulfokloriddal, mint toluolszulfonilkloriddal vagy brómbenzolszulfoniikloriddal való reakció útján. A kiindulóanyagok előállítására irányuló egy további el járás változat aldolkondenzációból áll. ahol olyan bisz-acil-rövidszénláncú alkánvegyületet használunk fel kiindulóanyagként, amelyben a karbonilcsoportokat legalább két szénatom választja el egymástól és amelyek egy éterezett hidroxil-csoportot tartalmaznak. Ilyen vegyület pl. az l^-dibenzoilpropán vagy 1,3--dibenzoil-2-benziloxipropán. A kiindulóanyagot aromás jellegű metil-csopörttal szubsztituált vegyülettel, mint toluollal vagy pikolinnal aldolkondenzációnak vetjük alá és a kapott cikloalkándiolt dehidra tálas útján a megfelelő cikloalkadién-származékká alakítjuk át. Ez utóbbi folyamatban nyert olyan közbenső vegyületet, amely éterezett hidroxil-esoportot nem 8 tartalmaz, például piridinben krómtrioxiddal való reagáltatással telítetlen ketonná oxidálhatunk, ez utóbbi hidrogénezéssel a kívánt telített ketonná alakítható át. Az előbbi dehidrati-5 zálásnál nyert éterezett hidroxil-icsoportot tartalmazó közbenső származékot hidrolizálhatjuk vagy hidrogenolízisnek vetjük alá, pl. katalitikus hidrogénezéssel, amikoris a telített ciklusos alkoholt nyerjük. 10 A kiindulóanyagként használt ketonokat a következő módszerekkel is előállíthatjuk: ß és /j'-helyzetben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó konjugált alkadienonokat, pl. • 15 dibenzilidénacetont Michael-kondenzációval aromás jellegű metil-csoporttal szubsztituált vegyülettel reagáltatjuk. További módszer szerint l,24ielyzetben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó etilénvegyületet, 1-helyzetben 20 aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó 1,3-butadiénnel Diels-Aider kondenzációnak vetjük alá. a kapott 3,4,5-helyzetben triszubsztituált ciklohexánszármazéfcot epoxidáljuk pl. hidrogénperoxiddai, majd a kapott epoxidot reduktív hasí-25 tásnak vetjük alá, adott esetben a nyert ciklohexanonszármazékot a megfelelő ketonná oxidáljuk. Aromás jellegű szubsztituenssé! mono-, di\0 vagy triszubsztituált cikloalkanon kiindulóanyagok előállítására az alábbi módszereket ismertetjük: Valamely alkánmolekularészben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó alkándikarbon,._ savésztert, pl. /npiridü-pimennsav-, vagy ß.ß'-difenil-;:'-piridil-'pimelinsav-dimetilésztert Dieckmann-féle kondenzációnak vetünk alá. a kapott ciklusos ketonsavat pedig pl. pirolízissel dekarboxilezzük. További módszer szerint . az alifás molekularészben aromás jellegű szubsztituenst tartalmazó alifás diketont, pl. 3--fenii- vagy 3-piridil-2y4-pentadk>nt vagy afenil- vagy a-piridil-a-benzoll-acetofenont acetecetsavas szintézisnek vetjük alá, majd a keto,„ -csoporton lehasítást és dekarboxilezést végzünk, adott esetben pedig a kapott kondenzációs terméket hidrogénezzük. A megfelelő ciklopentanon-kiindulóanyagokat pl. a megfelelő 'Ciklohexaiionszármazékokból ál-50 Htjuk elő Wallach-féle gyűrűszűkítéssel. E módszer értelmében a ciklohexanonszármazékot brómozzuk, a kapott dibromidot alkáliákkal kezeljük, dekarboxilezzük és a kapott 1-hidroxi-ciklopentanon-karbonsavat oxidáljuk. 55 A megfelelő cikloheptanon-kiindulóanyagokat szintén a ciklohexanonszármazékokból állíthatjuk elő diazometán segítségével végzett gyűrűbővítéssel. A ciklooktanon kiindulóanyagokat ciklohexanonból nyerjük oly módon, hogy az 6o enamin-kondenzációs terméket a propiolsavetilészterrel reagáltatjuk, a 2-karibetoxi-ciklooktanonszármazékot először hidrolizáljuk, redukáljuk, majd dekarboxilezzük. A találmány szerinti vegyületek előállítására 65 jellemző a) eljárásváltozat első lépése előtt az 4
