155013. lajstromszámú szabadalom • Zónás finomító eljárás

15 155013 16 falának belső átmérője 915 mm. Ha a tartály 180 ford/perc sebességgel forog, és a 15Í anyag 65 szabad felülete 305 mm átlagos átmérőnél fékszik, az anyag a nehézségi erőnél 5,5-ször nagyobb centrifugális erőnek van alávetve, a 85 szabad felületnél, és 16,56-szor nagyobb centrifugális erőnek a 26f ütközőfalnál. Az 59 spirálcsövek külső átmérője 9,5 mm és egy­mástól való axiális távolságúak 17,5 mm közép­pontjuktól számítva és 8 db 71 elosztó vezeték táplálja azokat. 2 ford/óra fordulatkülönbséggel a 68 külső forgó gyűrű és 69 belső forgó­gyűrű között 28 cm/óra sebességű zónaimozgást biztosíthatunk. A 12—14. ábrákon ábrázolt berendezéssel az If tartályban lévő 59 csövek a 2>6f ütköző­fallal együtt forgó fűtőeszközt alkotnak és a fűtőeszköz különböző részei folyamatosan fűt­hetők ezáltal a 26 falhoz képest viszonylag mozgatható fűlő zónákat létesítünk. Megfigyelhető, hogy a leírt és a rajzokon ábrázolt összes kiviteli alaknál az olvadt zónák közlekednek a tartályban levő szabad térre]. Következésképpen nem lép fel az expanzió következtében létrejövő túlnyomás keletkezésé­nek veszélye, az olvadás és dermedés alatt, mert az expanzió és kontrakció a szabad térben vagy azon kívül végbemehet. Ugyancsak valamennyi kiviteli alaknál a tartály saját tengelye körül foroghat. Ahol a tartály spirál alakú, a spirál tengely egyben a tartály tengely. Amely kivitelnél a fűtő­eszköz forgó, akkor az is a tartály tengelye körül forog. A tartálynak és fűtőeszköz elrendezésnek nagyon sok variációja és részlete megvalósít­ható anélkül, hogy eltérnénik a példaként ismertetett és igényelt berendezéstől. Pl. hen­geres spirál kialakítású tartály és axiálisan elrendezett lineáris fűtő elemek helyett alkal­mazható lapos spirál kialakítású tartály sugár­irányában elhelyezett fűtőelemekkel és a tartály és a fűtőelemek a tartály-tengely körül for­gathatók, amely tengely egyúttal a spirál ten­gelye is. Ahelyett, hogy több különálló olvadt zónát létesítünk folyamatosan és azokat az anyagon át folyamatosan mozgatjuk, a fűtőeszköz egyet­len fűtőzónát is létesíthet, amely .egyetlen olvadt zónát létesít egyidejűleg az anyagban. Az egyetlen olvadt zónát az anyagon át moz­gathatjuk egyszer vagy többször, attól függően hogy az anyagot egy vagy több olvadásHder­medési ciklusnak akarjuk alávetni. Holott a zónás finomító eljárások általában arra korlátozódnak,, hogy viszonylag nagy tisz­taságú anyagból induljanak ki, azaz 98% tiszta anyagból és 2% szennyeződésből, azt tapasz­taltuk, hogy a találmány szerinti finomító el­járást olyan anyagnál is alkalmazhatjuk, amely­nek a tisztasági foka lényegesen alacsonyabb, mint amilyen eddig alkalmazható volt. A találmány szerinti finomító eljárás javít­ható, ha zónás finomító eljárás során az anya­got megfelelő módon tisztítjuk. A tisztítást lehet egy vagy több könnyen eltávolítható hőstabil vegyülettel megvalósítani, amelyek vonzzák vagy abszorbeálják az anyagban levő szennyeződéseket és amelyeket az anyaghoz a, finomító eljárás kezdete előtt adunk hozzá. A találmány szerinti finomító eljárás hatá­sosságát az alábbi példán szemléltetjük. Nyers kokszkemence-naftalint kezeltünk a szokásos módon kereskedelemben kapható egyenes cső­ből álló berendezésiben, amelyben 6 mm furatú csövet helyeztünk el függőleges irányban és a zónamozgás sebessége lefelé 25 cm/óra volt. Öt olvadási-dermedési ciklus után a benztiofen tartalom az anyagoszlop fejénél a csőben, amelynél a zónamozgás kezdődött, a kiinduló anyagiban lévő 1% kiinduló értékről 0,3%-ra csökkent. A benztiofen a legnehezebben kiold­ható szennyeződés a naftalinban. Ugyanezt a nyers kokszkemenee-naftalin mintát kezeltük a 4. és 5. ábrán ábrázolt találmány szerinti berendezésben, A spirális tartálynak 10 mm átmérőjű furata volt és olyan sebességgel forgattuk, hogy a centri­fugális erő a nehézségi erő nyolcszorosa volt. A zónamozgás sebessége 20 ' cm/óra volt. 5 olvadási-dermedési ciklus után a benztiofen tartalom az anyagoszlop tetején, kezelés hatá­sára a kiinduló anyagiban levő 1%-os kezdeti értékről lecsökkent kevesebbbre, mint 0,ln 'o-ra. Általában adott számú olvadási-dermedési ciklus esetén a finomítás megjavul, ha a zóna­mozgás sebességét csökkentjük. Ebiben a tekin­tetben a találmány szerinti megoldás kedvezőt­lenebb volt a szokásos eljárásnál, de mégis lényegesen magasabb teljesítményt eredimé­nyezett. Bár mennyiségi eredmények nem érhetők el. azt találtuk, hogyha megítéljük, hogyan csök­ken a nyers naftalin barna színe a nehézségi erőnél 8-szor nagyobb centrifugális erő hatása alatt, a találmány szerinti eljárás olyan tisztí­tást eredményez, mintha 58,7 cm/óra sebes­ségű zónamozigást alkalmaztunk volna. A találmány szerinti eljárással hosszú üveg­csövek minden műszaki nehézség nélkül fel­használhatók tartályként. Hosszú tartályok alkalmazásával komplex keverékeket lehet zó­nás olvasztással oldóoszlopba szétválasztani. Az alkalmazható hosszú tartályok megköny­nyítik az anyag folyamatos finomítását is, mert lehetővé teszik, hogy az anyag számos zónás olvasztási ciklusnak legyen alávetve a beveze­tési pont és a kinyerési pont között, a csőnek úgynevezett „tiszta" végén, a bevezetési hely egyik oldalán, míg ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szennyeződések koncentrációjának sok­kal lasúbb folyamata is végbemen jen a beve­zetési ponttal ellentétes, oldalon. A tartály törését vagy repedését a minimum­ra csökkentettük vagy kiküszöböltük és az ol­vadt anyag beszivárgását a visszakristályosodott zónák alá ugyancsak .minimumara csökkentettük. A zónás finomító eljárást jelentősen meggyor­sítottuk. 10 15 20 25 bO 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom