155010. lajstromszámú szabadalom • Függesztőszerkezet irattartóhoz, például függesztett fűzőhöz vagy táskához
155010 3 4 páternoszterszerűen köribeforgó vagy nem forgó irattartóknál is kis költséggel megvalósítható és amely az irattartók szándékolatlan elfordulását optimális módon megakadályozza. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy a tartósínek legalább a támasztóléceel ellentétes oldalára, ettől meghatározott távolságra a vízszintes függesztőperemhez hozzáfekvő, valamint ennek hosszirányára merőleges, rugalmas leszorításul van elrendezve, amely a tartósínnel összeerősíthetően van kiképezve. A függesztőszerkezet találmány szerinti kialakítása révén nemcsak az egyoldali iratelhelyezkedés esetén irattartóra ható forgatónyomatékot ellensúlyozzuk, hanem az irattartó mozgatható tartósínhez viszonyított ingását is (főként páternoszterszerű irattartóknál) minimumra csökkentjük. Ennek ellenére a rugalmas erőhatás, valamint a tartósíntől való távolság révén a függesztőszélekre felfekvő leszorítósínek nem akadályozzák az irattartók felfüggesztését és leemelését, mivel a leszorítósínek az irattartók szándékos elfordításánál rugalmasan kitérnek. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a leszorítósínek egy lefelé domború, alsó alkotójával a függesztőperemen nyugvó hosszperemmel és keresztmetszetben a tartósín fejrésze profiljához illeszkedően, valamint e profilra feltolhátóan kialakított hosszperemmel vannak kiképezve. A leszorítósínek ezáltal egyszerűek, valamint a tartósínekre gyorsan fölhelyezhetők és az irattartók elfordulása folyamán a lefelé domború hosszperemük következtében könnyen rácsúsznák ennek függesztő peremeire. A találmány egy célszerű további kiviteli alakjánál a leszorítósínek egyrészt áttetsző anyagból előállított munkadarabból készülnék, amely a tartósínek fejrészével összecsavar ozhatóan, összeszegecselhetően, vagy egyéb alkalmas módon összeerősíthetően van kialakítva. A találmány további jellemzői és előnyei a rajzokon vázolt, találmány szerinti függesztőszerkezeték kiviteli példáival kapcsolatban ismerhetők meg. Az 1. ábra kettős T alakú tartósínekkel kialakított függesztőszerkezet oldalnézeti vázlata. A 2. ábra T alakú tartósínnel ellátott függesztőszerkezet oldalnézeti vázlata. A 3. ábra L alakú tartósínnel kiképzett függesztőszerkezet oldalnézeti vázlata. A 4. ábra U alakú tartósínes függesztőszerkezet oldalnézeti vázlata. Az 5. és 6. ábrák a 2. ábra szerinti tartósínhez hasonló tartósínek oldalnézeti vázlatai, részben metszetei, amelyeknél az irattartók különböző helyzetben vannak. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az irattartók 1 függesztőperemében, illetve a 2 tartófalban a peremig nyitott 3 kimunkálás van, amely fölé egymás felé mutató két 4 és 5 tartóorr nyúlik ki. E 3 kimunkálás peremoldali nyílása kisebb a tartóorrok alá nyúló 6 tartósínek legnagyobb szélességénél, A 6 tartósín kettős T alakú keresztmetszetűre van kiképezve, amely tartósínnek 4 és 5 tartoorrok alá nyúló 7 és S tartóperemem ferdén felfelé hajlított, szabad hosszirányú peremek vannak. A 4 és 5 tartóorrok ezeken a hosszirányú peremeken támaszkodnak és gondoskodnak arról, hogy az irattartó stabilan függjön. Normál esetben az 1 függesztőperemek lényegében vízszintesek, továbbá a padlóval párhuzamosak. A 4 és 5 tartóorrok úgy vannak kialakítva, hogy mindegyik irattartó S—S súlyvonalának 4 tartóorrhoz való távolsága nagyobb az 5 tartóorrtól való távolságánál, amely pl. a függő irattartó nem rajzolt B kezelési oldalán van. Az 5 tartóorr alatt a peremig nyitott kimunkálás ferdén lefelé annyira van megnagyobbítva, hogy az irattartó eltolás és egyidejű elfordítás révén ferde helyzetbe állítható és egyidejűleg a rajznak megfelelő ferde helyzetben a 6 tartósínről leemeiihető és erre ismét felfüggeszthető. A peremig nyitott 3 kimunkálás 4 tartóorr alatti része azonban csak olyan nagy, hogy a tartósínként szolgáló 7 tartóperem a 4 tartóorr alá még éppen betolható. Annak érdekében, hogy az iratok B kezelési oldal felőli tartórésszel ellenkező oldalon való eltolódásánál egy az áttekintést zavaró, illetve páternoszterszerűen körbemozgó irattartóknál a biztos és megbízható befüggesztést veszélyeztető tartóelfordulás ne jöhessen létre, a találmány szerint a 9 leszorítősínt alkalmazzuk, amely 10 hosszperemével az 1 függesztőperemre fekszik fel. A leszorítősínt előnyösen úgy képezzük ki, hogy ez már meglevő függesztő irattartók esetén is utólag a 6 tartósínre feltolható, ill. ezzel összeerősíthető. A 9 leszorítósínnek ezért a 6 tartósín fejrésze profiljának megfelelő, ill. ehhez illeszkedő 11 hosszpereme van és előnyösen egy munkadarabként van kialakítva. Annak érdekében, hogy az irattartót még fel lehessen akasztani és le lehessen venni, továbbá a tartósínen a padlóhoz viszonyítva ferde helyzetbe lehessen állítani, a 9 leszorítósín hosszirányára merőlegesen rugalmasra van kialakítva, úgyhogy az egyes irattartókról az előrenyúló 5 tartóorról, ill. az e tartóorrhoz csatlakozó 1 függesztőperem hátrészéről az irattartó felfüggesztésekor és levevésekor könnyen fel lehet emelni. A 9 leszorítósín profilos 11 hosszperemével szemben levő és ezzel párhuzamos 10 hosszpereme a 6 tartósíntől a B kezelési oldal irányában meghatározott távolságra. van. A 10 hosszperem lefelé domború ívet képez, úgyhogy csak az alsó alkotójával, ill. alsó élével fekszik fel az 1 függesztőperemre. Ha a 9 leszorítósín vékony, keresztirányban rugalmas fémcsíkból, pl. acéllemezből készül, akkor a 11 hosszperem előnyösen hosszirányban a 6 tartósín felső pereme köré úgy van hajlítva, hogy a tartósín fejrészének felső oldalán az 1. ábra szerinti kettős anyagfelfekvés jön létre. Ezáltal a 9 leszorítósín valamivel keskenyebbre készíthető, mert rugalmas utánenged őképessége már a kezelési oldaltól távollevő tartósín fejrész 12 hosszéléig terjed. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 E5 60 2