155007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás házi, vagy - biológiai úton lebontható - szerves ipari szennyeződést tartalmazó szennyvíziszap aerob lebontására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALM LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. II. 24. Közzététel napja: 1968. II. 27. Megjelent; 1969. IV, 30. (VI—545) 155007 ( lasier ínialíta» Szabadalmi osztály: 85 c Nemzetközi osztály: C 02 c Decimái osztályozás; Feltaláló: ••''•'•• Benedek Pál oki. mérnök, Budapest Tulajdonos: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest Eljárás házi, vagy — biológiai úton lebontható — szerves ipari szennyeződést tartalmazó szennyvíziszap aerob lebontására v '-i •«it*n A találmány olyan eljárásra vonatkozik, mely házi, vagy — biológiai úton lebontható — szerves ipari szennyeződést tartalmazó szennyvíziszap aerob lebontására szolgál és ahol a szennyvíztisztító főrendszerből kifolyó biológiailag tisztított szennyvíz meghatározott részét folyamatosan vagy időszakosan rávezetjük az aerob iszaplebontó-rendszerre, ill. azon átvezetve reeirkuláltatjük a főrendszer elejére; ezáltal egyrészt gazdaságosabbá tesszük a főrendszer üzemét, másrészt leküzdhetjük az aerob iszaplebontöban a habképződést, továbbá — különösen alacsony külső hőmérséklet esetén — megfelelő hőtartalékot is biztosíthatunk. A vízgazdálkodásban ma már központi kérdésként jelentkezik a szennyvizek tisztítása. A tisztítás megkívánt fokát világszerte előírások szabályozzák, melyek kötelező betartása elsődleges fontosságú. A ma' használatos' szennyvíztisztítási módok során a szennyvízből részben előülepítéssel, részben utóülepítéssel választjuk ki az iszapot. Az előülepítőből az un. nyersiszap válik ki, mely primériszapból, ill. primériszap és biológiai iszap keverékéből áll, az utóülepítőben pedig a biológiai iszap válik ki, melyet azután visszavezethetünk az előülepítőbe is. A biológia tisztítóeljárások — melyek lehetnek csepegtetőtestes, vagy pedig eleveniszapos rendszerűek — vegyipari szempontból olyan reaktor-rendszernek tekinthetők, amelyeknél a tulajdonképpeni reaktor a csepegtetőtest, vagy az eleveniszapos levegőztető-medence, az ezt követő fázis-szétválasztó műveleti egység pedig 5 az utóülepítő.. Az utóülepítőben a tisztított víztől szétválasztó biológiai iszap túlnyomó részét visszaforgatják, azaz a reaktor elé vezetik, további reakció katalizálása céljából. A reaktorba tehát a tetszés szerint előülepített, 10 vagy előülepítetlen szennyvízzel együtt érkezik az említett visszaforgatott biológiai iszap is. A biológiai iszapnak a tisztítás során keletkező fölöslegét — amely a visszaforgatott iszap csekély hányadát teszi ki — fölösiszapként ki kell vonni a szennyvíztisztító üzemből, rendszerből. .Az eleveniszapos tisztítás a legtöbb esetben megoldható úgy, hogy a mechanikailag durván előkezelt — rácson és homokfogón átjuttatott — szennyvizet közvetlenül vezetjük ia reaktorba, vagyis előülepítést nem alkalmazunk. Ebben az esetben csak egy helyen: az utóülepítőben keletkezik a rendszerből eltávolítandó iszap. Ez tehát olyan fölös eleveniszap, amely tartalmazza az előülepítő esetében ott kiülepítésre kerülő lebegőanyagot is. A szennyvíztisztítási eljárás során keletkező, s a rendszerből eltávolított iszapféleségeket azonban még tovább kell kezelni annak érdeké-30 ben, hogy bűzterjesztés és rothadás nélkül 15 20 25 155007
