154987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmés júh- és báránybőrök cserzésére ruházati és kesztyű irha céljára
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI m m IEIRAS Bejelentés napja: 1966. VI. 23. (PA—885) Közzététel napja: 1968. II. 27. Megjelent: 1969. III. 15. 154987 Szabadalmi osztály: 28 a 9—12 Nemzetközi osztály: C 14 c Decimái osztályozás: Janesó János vegyészmérnök, Budapest 20%, Papp Péter oki. vegyész, Budapest 20%, Nyitrai Ferencné technikus, Budapest 10%, Mészáros László diszpécser, Budapest 16,7%, Gottlieb Sándor főművezető, Budapest 16,7%, Huczmann Andrásné főművezető, Budakeszi 16,6%, mint Janesó János, Papp Péter és Nyitrai Ferencné jogutódai Eljárás szőrmés juh- és báránybőrök cserzésére ruházati és kesztyű irha céljára A húsoldalán nemesített, csiszolt és színezett (velour) szőrmés bárány- és juhbőrök gyártásánál általában csávázás utáni cserzést alkalmaznák. A használatos krómeserzés azonban csak bizonyos meghatározott minőségű nyersbőrön adott megfelelő minőségű készbőrt. Ilyenek a gorombagyapjas báránybőrök, amelyeknek bőre egyenletes vastagságú, továbbá a közepes gyapjúfinomságú jufabőrök kb. 46—65 Bradford-i finomság között. A finomgyapjas bárány- és juhbőrokre a krómeserzés azért nem alkalmas, mert ezeknek a bőröknek a szövete igen laza. Ha krómosan cserezzük, eredményül vékony, lapos bőrt kapunk, amely nem eléggé nyúlékony, csiszoláskor könnyen megvékonyodik és elszakad. Kísérleteink során különböző összetételű krómcserzőleveket vizsgáltunk meg: Különböző bázikusságú, különbözőképpen álcázott krómlevek hatását. A lapos fogású készáru elkerülésére megkíséreltük a jelen szabadalmi bejelentés tárgyát képező előzetes duzzadás utáni krómeserzést is, azonban; a finomgyapjas merinobárány- és juhbörők megfelelő minőségű készárut adó cserzésére ez sem bizonyult alkalmasnak, mert változatlanul fennmaradtak az előbbiekben említett hátrányos tulajdonságok A krómos eljárásnak tehát a legfőibb hátránya, hogy nem telíti a 10 bőrt és ha a nyersanyag nem megfelelő, eredménye a lapos, bádogszerű bőr. Ezen hátrányos tulajdonságok elkerülésére a krómos bőröket növényi és szintetikus cserzőanyagokkal szokás utáncserezni. Ilyen irányú kísérleteink azonban csak a krómcserzéssel egyébként is jóminőségű készárut adó bőröknél, vezettek eredményre. Az előbbiekben említett minőségű nyersbőröknél azonban nem voltak hatásosak. A magyarázat abban£?rejlik, hogy a szokásos szőrmeipari csávázási módszereknél a bőrrostok duzzadását minden eszközzel igyekeznek megakadályozni, a megfelelő mennyiségű duzzadásgátló só állandó jelenlétével, mivel a 15 bőr duzzadása rendszerint a gyapjúszálak meglazulásához vezethet. A gyakorlatban csávázás után megszárítják a bőröket, ami a rostok nagymértékű dehidrar tálasához vezet. A krómcserző anyagok szintén rendelkeznek ilyen hatással és ez okozza végeredményben az előbbiekben említett hátrányokat, ami miatt krómeserzés után olyan struktúra alakul ki ezen bőrökben, amelynek további feltöltése növényi, vagy szintetikus cserzőanyagokfcal csak üres, lapos és nem eléggé nyúlékony bádogszerű bőrt ad. Ismeretesek olyan eljárások is,. amelyeknél a csávázott bőröket száradás után közvetlenül növényi-, vagy szintetikus cserzőanyagok hatásá-30 nak teszik ki. így már ez előbbieknél teltebb 20 25 154987