154974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származékok előállítására
154974 m szerves gyökké) is kapcsolódhat, amely a benzolgyűrűhöz való kapcsolódási helyek között 3 vagy 4 szénatomot tartalmaz, mint amilyen pl. a trimetilén-, tetrametilén-, 1,3-butadienilén- (_CH=CH—CH=CH—) stb. csoport; legfeljebb 6 szénatomos alkuén- vagy halogénalkilén-csoport, amely a karboxilgyök és az A oxigén- ill. kénatom között egyenes láncban 1—3 szénatomot tartalmaz, mint amilyenek pl. a metilén-, etilén-, etilidén-, trimetilén-, propilidén-, izopropilidén-, fluormetilén- stb. csoportok; valamely egész szám 1 és 4 között. 10 15 A találmány előnyös kiviteli alakja esetében a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő [i(;2,2-diacil-vinil)-tfenoxi]-alkánsava- 20 kát állítunk elő; e képletben: R1 és ! R 2 egyforma vagy különböző rövidszénláncú alkilgyököket, X2 és Xs egyforma v vagy különböző helyettesi- 25 tőket, mégpedig hidrogén- vagy halogénatomokat vagy rövidszénláncú alkil-gyököket képviselnek, vagy pedig a két jel együtt egy 1,3-butadienilén-csoportot {—CH=CH-^CH=CH—) 30 képez, n valamely egész szám 1 és 3 között. A (II) általános képletnek megfelelő vegyületek különösen jó diuretikus és szaluretikus 35 aktivitást mutatnak és így a találmány előnyös kiviteli alakja értelmében elsősorban ezek kerülnek előállításra. Az (I) általános képletnek, ill. ezen belül a szűkebb körű (II) általános képletnek megfele- 40 lő (2í 2-diacil-vinil)-ariloxi- (ill. ariltio)-^alkánsavak célszerűen oly módszerekkel állíthatók elő, amelyek valamely formil-gyökkel helyettesített ariloxi- (ill. arütio)-alkánsavnak egy diketonnal való kondenzálásán, vagy egy 2-{hidroxi- 45 H(Í11. merkapto)-benzilidén]-l,3-diketon éterezésén, vagy pedig valamely |j(2,í2-diacil-vinil)-ariloxi-)(ill. ariltio)]-alkámsavészter hidrolízisén alapulnak. 50 Az első eljárási mód, a kondenzációs eljárás esetében valamely, a (III) általános képletnek megfelelő formilgyökkel helyettesített ariloxi(ill. ariltio)^alkánsavat egy diacilmetánnal kondenzáltatunk. Ezt a reakciót előnyösen vala- 55 mely katalizátor, mint valamely karbonsav aminsója, pl. piperidin-acetát jelenlétében folytathatjuk le. A reakció lefolytatására célszerűen vízzel nem elegyedő, a reagáló anyagokat és a terméket kellő mértékben oldó szert, pl. 60 benzolt, toluolt, xilolt vagy ezek ecetsavval képezett elegyeit, dimetilformamidot stb. alkalmazunk. Előnyös, ha a reakció folyamán képződött vizet eltávolítjuk, pl. kémiai dehidratálószerek, molekuláris szűrők, azeotropos 65 desztilláció stb. útján. A reakciót szobahőfokon is lefolytathatjuk, előnyösebb azonban felemelt hőmérsékleten, pl. a reakcióelegy forrpontján dolgozni. A .reakció lefolyását- a csatolt rajz szerinti (A) reakcióvázlat szemlélteti, amelyen A, R1 , R 2 , X, Y és m jelentése "megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. A találmány szerinti eljárás második lehetséges kiviteli módja esetében a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő 2--[hidroxi- (vagy merkapto)-benzilidén]-l,3-diketont valamely erre alkalmas éterezőszerrel reagáltatjuk bázis jelenlétében, majd az így kapott (V) általános képletű [i(2,2-diaeil-vinil)-ariloxi- (ill, ariltio)]-alkánsav-sót a reakcióelegy megsavanyítása útján a megfelelő szabad savvá alakítjuk át. A reakció során bázisként pl. valamely alkálifémkarbonátot, mint káliumkarbonátot, alkálialkoxidot, mint nátrium-metilátot, kálium-metilátot, nátrium-etilátot stb. használhatunk. Az ilyen eljárásmód szerint azok a csatolt rajz szerinti (la) általános képletű [i(2,2-diacil-vinil)-ariloxi- (ill. ariltio)]-alkánsavak állíthatók elő, amelyekben az Y1 alkilénlánc a karboxilcsoport és az oxigén- ill. kénatom között 1 vagy 3 szénatomot tartalmaz, minthogy észterezőszerként egy X1—Y 1 —COOM általános képletű halogénalkánsavat alkalmazunk, amelyben X 1 halogénatomot, pl. klór-, bróm- vagy jódatomot, Y1 metilén- vagy trimetilérHcsoportot (amely alkilcsoportókkal vagy halogén- pl. monofluoro-csoportokkal helyettesítve is lehet), M pedig hidrogénatomot vagy egy alkálifémhidroxidból, alkálifémkarbonátból stb. származó kationt, pl. nátrium- vagy kálium-kationt képvisel. Ezt az előállítási módot a csatolt rajz szerinti (B) vázlatos rea'keióképlet szemlélteti; itt éterezőszefként egy halogénalkánsavat, bázisos reagensként pedig káliumkarbonátot alkalmazunk ; megjegyzendő azonban, hogy hasonló módon alkalmazhatók a halogénalkánsava'k, alkálifémsóí is, bázisos reagensként pedig pl. nátriumkarbonát vagy alkálialkoxidok is használhatók. A (B) reakcióképletben A, R1 , R 2 , X, X1, Y 1 és m jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, H+ pedig valamely szerves vagy szervetlen sav, pl. sósav stb. kationját képviseli. A fenti reakciók lefolytatására reakcióközegként választandó oldószer elsősorban az alkalmazott reagálóanyagök jellegétől függ; általában bármely oldószer használható, amely lényegileg közömbös a reagáló anyagokkal szemben és amelyben a reagálóanyagok kellő mértékben oldódnak, különösen előnyös oldószerek azonban e célra az etanol és az aceton. A reakció lefolytatható szobahőfokon is, enyhe melegítés azonban általában előnyös. Az oly [i(2,l2-diacil-vinil)-ariloxi- (ill. ariltio)]-alkánsavak, amelyek a karboxilcsoport és az oxigén- ill. kénatom közötti alkilénláncban két lineáris szénatomot tartalmaznak, szintén előállíthatók a (IV) általános képletű 2-i[thidroxi-2
