154964. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtós és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 28. Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. III. 15. (KE—783) 154964 Szabadalmi osztály: 10 b Nemzetközi osztály: C löd Decimái osztályozás: Klein Róbert oki. gépészmérnök, (20%), Renczes Gyula vegyésztechnikus, (20%), Dr. Siklós Pál ökl. vegyész, (25%), Sütő József oikl. vegyészmérnök, (25%), Dr. Vájta László oki. vegyészmérnök, (10%), Budapest Alágyújtós és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya éghető gélszerkezetű anyag és folyékony szénhidrogén, továbbá an­organikus szerkezeti anyag felhasználásával ké­szült új típusú alágyújtós és ennek előállítására szolgáló eljárás. 5 Szénhidrogén tartalmú, könnyen gyulladó és jól égő alágyújtósok előállítására számos el­járás ismeretes. Ezek az eljárások lényegüket te­kintve az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. Hagyományos darabos begyújtó tüzelő- 10 anyag, pl. valamilyen faféleség szénhidrogénnel vagy szénhidrogén-származékkal telítve; 2. tűzálló edénybe, pl. kiégetett agyagba töl­tött folyékony, jól gyulladó szénhidrogén vagy szénhidrogénszármazék; 15 3. különféle éghető szilárd anyagok pora, vagy aprószemcsés halmaza, folyékony halmaz­állapotú éghető anyagokkal telítve. E csoportokon belül is számos eljárás isme­retes, amelyek közül minden csoportra példa- 20 képpen egy-egy jól ismert megoldást közlünk a technika' ma ismert állásának jellemzésére. Az 1. csoportba tartozó un. impregnált alá­gyújtós előállítására vonatkozó eljárás szerint 25 valamely faanyagot gyújtósfának alkalmas nagyságú darabokra aprítják és ömlesztve fűtő­olaj, gázolaj vagy petróleumfür dobé helyezik és e fürdőben — szükség szerint hőmérséklet és nyomás növelése mellett — telítik. Ismére- 30 tes az a változat is, hogy a telítést előzetes vákuum alá helyezés után végzik. A 2. csoportba tartozó alágyújtósként olyan megoldást említünk, amelynél egyszeri begyúj-» táshoz szükséges folyékony szénhidrogénfélesé­get egy tűzálló agyagedénybe helyeznek és az edényt a tüzelőanyag lángrakapása, illetve ' a begyújtó folyékony tüzelőanyag elégése után a tűztérből kiemelik. A 3. csoportba tartozó eljárások közül azt említjük meg, amelyiknél éghető szilárd anya­gokat 35 C° alatti hőmérsékleten folyékony hal­mazállapotú éghető anyagoknak vízben, szerves oldószerben, ásványi- és növényiolajban oldható vagy kolloidálisan elosztható emulgátor segít­ségével készült emulziójával elegyítik és az így formáihatóvá alakított pépet a cseppfolyós ég­hető anyagokat teljesen magukba foglaló poró­zus, merev formákra hozzák. Az 1. csoportbeli alágyújtós-féleségeknek az a hátrányuk, hogy csak annyi folyékony szén­hidrogént tartalmaznak, amennyit a * szilárd vázú éghető anyag adszorptíve meg tud kötni. Egy ismert alágyújtósban a megkötött szénhid­rogén mennyisége 30—35%, s ennek következ­ménye, hogy egy szál gyufával nem gyújthatok meg mindig kellő biztonsággal. A 2. csoportbeli alágyújtási mód voltaképpen nem is alágyújtós, s mint ilyen már eleve hát­rányban van az 1. és 3. csoportbeli alágyújtó-154964

Next

/
Oldalképek
Tartalom