154952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo(a)kinolizin-származékok előállítására

7 12. példa: 2-)(Fenil-acetilamino)-i3-izobutil-9;10-dimetoxi-l, 2,3,4,[6,7-hexahidro4)enzo[a]'kmoh\zin 5 5 g (0,0157 mól) 2-amino-3-izobutiP9,10-di­metoxi-1,2,3,4,6,7-hexahidro-henzo[a]kmolizin és 5,62 g (0,053 mól) nátriumkarbonát 25 ml ab­szolút benzollal készített szuszpenziójához 5 C° alatt keverés közben hozzáadjuk 2,63 g 10 (0,017 mól) .fenilaeetilkloridnak 12 ml abszolút benzollal készített oldatát. A továbbiakban úgy járunk el, mint a 6. 'példában. Termelés: 2,4 g, op.: 200—502 C°. 15 13. példa: 2-Cinnamoilamino-3^izobutil-í9,10-dimetoxi-l,2,3, 4,<6,74iexahidro-benzo[a]kinolizin 20 5 g (0,0167 mól) 2-amino-3-izobutil-9,lQ-di­metoxi-l,2,3,4,i6,7-hexahidro-benzo[a]kinolizi:nt50 ml abszolút piridinben oldunk és 5 C° alatti hőmérsékleten keverés közben 2,-83 g (0,0,17 mól) cinnamoukloridot adunk hozzá. A reak- «25 ciókeveréket fél órán át 0—5 C° között tart­juk, majd 2 órán át rázatjuk. Utána másnapig állni hagyjuk szobahőmérsékleten. Ezután je­ges vízre öntjük, majd a keveréket benzollal extraháljuk. A benzoics kivonatokat megszá- 30 rítás után bepároljuk, majd a bepárlási ma­radékot etanol-etilaeetát keverékéből kristá­lyosítjuk. Termelés: 4,2 g, op.: 210 C. 35 14. példa: 2-J(3,5-'Dimetoxi-4-n-amiloxi-benzoil-amino)^3-n­-foutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,í6,7-hexahidro-benzo [a] kinolizin • HCl 40 A 6. példa szerinti módon előállítjuk a sza­bad bázist. Termelés: 3,2 g, op.: 186—187 C°. E vegyületből 3,-2 g-ot oldunk 20 ml kloro­formban, majd az oldathoz 25 ml acetont 45 adunk és 20%-os sósavas etanollal megsava­nyítjuk. A kivált hidrokloridot szűrjük. Termelés: 3 g, op.: 232—4233 C°. 15. példa: 50 2-.Izobutirilamino-3-tn-butil-i9;iO-dimetoxi-il ,2,3,4, 6,7j hexahidro-benzo[a]kinolizin 5 g (0,0157 mól) 2-amino-3-n-! butil-;9,l i 0-di- 55 metoxi-4l;2,3,4,;6,7-hexahidro-benzo[a]kinolizin és 5,62 g (0,053 mól) nátriumkarbonát 2i5 ml ab­szolút benzoics szuszpenziójához keverés köz­ben hozzácsepegtetjük 1,8 g (0,017 mól) izo­vajsavkloridnak 8 ml benzollal készített olda- 60 tát. A továbbiakban úgy járunk el, mint az 5. példában. A bepárolt benzolos maradékot há­romszoros térfogatú etanolban oldjuk és 20%­os sósavas etanollal megsavanyítjuk. A kivált hidrokloridot szűrjük. Termelés: 3,Í5 g, op.:.. g5 8 265—266 C°. A klórhidrátot kloroformban szuszpendáljuk, ammóniával meglúgosítjuk. A kloroformos fázist bepároljuk, a maradékot etil­alkohol-^etilacetát elegyből kristályosítjuk. Ter­melés: 3,1 g, op.: 223—224 C°. 16. példa: 2-i(3,4,5-Trimetoxi-benzoil-amino)-3-izobutil-9,10-^dietoxi-il,2,3,4,'6,7-hexahidro^benzo(a]kino1Í5dn­-jódmetilát A 6. példában kapott anyagból 4,1 g-ot ol­dunk 20 ml kloroformban, és 4,1 ml metiljo­didot adunk hozzá. A reakcióelegyet 24 órán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten. A kivált kristály nagyon kevés, ezért a keverékhez petrolétert adunk, és pár órán át állni hagy­juk, majd leszűrjük. Termelés: 3,5 g, op.: 188 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az. I általános képlétű acilezett benzo[a]-kmolizm-aminok továbbá sóik és kvaterner ammóniumszármazékaik előállítására — ahol Rí és R2 jelentése hidrogén^atom, alkoxi-, aralkoxi-csoport, vagy együtt alkiléndioxi-cso­port, Rs jelentése hidrogén-atom, alkil- vagy aralkil-csoport, R4 jelentése hidrogén-atom, egyenes vagy elágazott szénláncú alkil-, alki­lén-, aril-, aralkil-, áralkuén-, továbbá hetero­ciklusos-csoport, és ezek helyettesített szárma­zékali —, azzal jellemezve, hogy valamely II. ál­talános képletű vegyületet — ahol Rx, R2 és R 3 jelentése a fenti — egy R4 —COC1 általános kép­letű —, ahol R4 jelentése a fenti — savkloriddal vagy amennyiben R4 jelentése egyenes vagy el­ágazott szénláncú alkil-jcsoport a megfelelő sav­val, illetve savanhidriddel reagáltatunk, majd a kapott savamidot közvetlenül, vagy sója vagy kvaterner származéka alakjában elkülönítjük, vagy a közvetlenül elkülönített savaimidból utó­lag sót vagy kvaterner származékot képezünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy amikor a reagens savklorid, a reakciót valamilyen oldó­szer és savmegkötő szer jelenlétében folytat­juk le. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy reagens­ként savkloridot, oldószerként és savmegkötő­szerként pedig egyaránt piridint használunk. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy reagens­ként savkloridot, oldószerként indifferens oldó­szert, és savmegkötőszerként szerves tercier bá­zist, pl. piridint, vagy trietilamint, vagy az in-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom