154946. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes oltópor

3 154946 4 oltószerek elektromos (berendezésekből eredő tüzek oltásánál az áramütés veszélye miatt csak bizonyos korlátok között alkalmazhatók. j?zt is megállapítottuk, hogy a nátriuimhidro­génkarbonátból, valamint a foszfátokból és 5 szulfátokiból álló száraz oltószerek 60 C°-ra való felmelegítés során már rövid idő eltelte után összecsomósodnak, így az oltópor meg­keményedik. Az előbbi hőmérsékleti érték a gyakorlatban akkor lép fel, ha pl. a száraz io oltóporos tartályokat hosszabb ideig közvetlen napfényben tárolják. Az ammóniumbromíd azért is hátrányos, mivel ezek a sók nedvszívó tu­. lajdonságúak. Ezért az oltóporokba való be­keverésük hátrányokkal jár. 15 A találmány célja olyan egyetemes oltópor előállítása, ímely korlátozás nélkül alkalmaz­ható magas feszültség alatt álló elektromos vezetékeknél, vagy berendezéseknél keletkező tüzek oltására. A találmány szerinti oltópor 20 egyetemes alkalmazhatósága .miatt nem kell a felhasználás során különböző veszélyekkel szá­molni, melyek abból eredhetnek, hogy egyes oltóporok csak bizonyos fajta tűzesetnél alkal­mazhatók. Egyetemes oltóporok előállítása olyan 25 szempontból is előnyös, hogy a szabványosítás és tipizálásból fakadó 'követelményeket ki lehet elégíteni tűzoltó-berendezéseknél. A találmány feladata tehát olyan száraz oltópor előállítása, mely elektromos vezetékek- 30 nél és berendezéseknél képződő tüzek esetén is alkalmazható. Az oltószerrel szemben olyan kö­vetelmény támasztható, hogy még 100 000 V fe­szültség esetén se mutasson átütést sem por­sugár, sem ömledék formában alkalmazva. A 35 találmány szerinti oltópor összetétele folytán még hosszabb 60 C°-os hőfoehatás során sem csomósodik össze, ezen kívül nem higroszkópos. A találmány szerinti oltópor ezen kívül ki­elégíti az oltószerekkel szemben támasztott 40 egyéb követelményeket is, vagyis ennek meg­felelően nem mérgező, szabadonfolyós és szál­lítható, a porrészecskék minősége kedvező, a készítmény összetétele folytán./ nagy fajlagos felülettel és nem koptató tulajdonságokkal is 45 rendelkezik. Azt találtuk, hogy ha a szokásos oltóporok­hoz finomra őrölt állapotban formaldehid-kre­zolgyantát és azbesztlisztet keverünk bensőséges módon, akkor az oltópor elektromosan nem ve- 50 zető tulajdonságait mind porsugár, mind ömle­dék állapotban oly mértékben lehet javítani, hogy az ellenállása 107 -szeres értékre növelhető. A képződő elektromos áram olyan csekély, hogy gyakorlatilag elhanyagolható. Ennek folytán g5 . sem az oltóport kezelő személy, sem az oltandó berendezés szempontjából nem áll fenn az A kiadásért felel: a Közgazdasági é .6807653. Zrínyi (T). Nyomda, Budapest áramütés veszélye. A találmány szerinti egye­temes oltópor nátriumhidrogénkarbonátot nem tartalmaz, jól lehet az eddigi oltóporok főként nátriumhidrogénkarbonátos bázisra voltak épít­ve. Az egyetemes, oltópor 60 C°-ig terjedő hő­mérsékleten stabilis, benzin, gáz és olajtüzek oltásánál a TGL 126—406.01 szerinti oltási idő és oltószerfelhasználási norma. követelményeket kielégíti, sőt ezek az értékek jobbak, mint a nátriumhidrogénkarbonát bázisú oltószereknél tapasztalható. A találmány szerinti oltópor előállításának részleteit az alábbi példán közelebbről szemlél­tetjük: 30—40 súly% diammóniumfoszfátot, 10—20 súly% ammóniumszulfátot és 30—40 súly% monoammóniumfoszfátot szegmalomban 0,1 mm alatti szemcsefmomság­ra őriünk, és legalább 6 óra hosszat 60 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szárítunk. Az előbbi porkeverékhez 5—10 súly% formaldehid-krezolgyanta és azbesztliszt, valamint 3 súly% trikalciumfoszfát, 2 súly% imagnéziumsztearát és 0,5 súly% színezéket adagolunk, majd a porkeveréket bensőséges módon összekeverjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyetemes oltópor, amely lángot és izzást képző szilárd és lángot képző folyékony és gáz alakú anyagok, valamint magasfeszültség alatt álló elektromos berendezések oltására felhasz­nálható és amely oltócélokra ismert sókat, mint ammóniumszulfátot, diammóniumszulfátot és monoamimóniumfoszfátoJt tartalmaz, azzal jelle­mezve, hogy az oltópor az oltócélokra ismert sók keverékén kívül 5—10 súly%r'nyi mennyiségben formaldehid j krezol-gyanta és azbesztliszt keve­rékéből áll, mimellett a formaldehid-krezol­-gyanta és azbesztliszt keveréke legalább 10% azbesztlisztet tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti egyetemes oltópor kiviteli, alakja, azzal jellemezve, hogy a fel­használt sókat 0,1 mim alatti szemcsenagyság­ban, szegmalomban őrölt állapotban tartalmazza. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti egyetemes oltópor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felhasznált sókat őrölt állapotban 6 óra hosz­szat 60 C°-on szárított állapotban tartalmazza. Jogi Könyvkiadó igazgatója. V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom