154943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szaruképződmények eltávolítására állati bőrökről és írhákról

7 154943 8 vétlen vagy szerves bázisokat tartalmazó fürdőbe bevihetjük. A bőr és irha szerves vagy szervetlen bázisokkal végzett kezelésének időtartama viszonylag rövid. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bőr vagy irha leoldandó keratintartalmú képződményeit az alkáli oldattal ill. a szerves bázis oldatával teljesen átitassuk. Általában rövid idő múlva, mintegy 10—20 perc múlva a keratintartalmú képződményeknek a bőrről és irháról való leoldása bekövetkezik, és a keratintartalmú képződmények, mint szőr, pikkely stb. a vizes lúgos oldatban feloldódnak'. Míg a bevezetőben leírt munkamódszerrel a szőrtelenítést csupán klórdioxiddal végezve, a teljesen oxidált keratinszulfonsaivakat vizes oldatukból savaikkal többé kicsapni nem lehet, addig a találmány szerinti eljárással oldatba vitt, összes leoldott keratintartalmú képződmény nagyrésze sav hozzáadásával kicsapható. Ily imádon a szőrtelenítés szennyvize az oldott szerves anyagok nagyrészétől igen könnyen megszabadítható. A szennyvíz--viszonyo,k már a klórdioxiddal végzett szőrtelenítésnél lényegesen kedvezőbben alakulnak mint a klasszikus meszes-szulifidos szőrtelenítő eljárásnál. A klórdioxidos szőrtelenítés szennyvize nem mérgező és a halakra nézve sem ártalmas. A szennyvíz azonkívül sokkal kisebb mennyiségben keletkezik, mint a meszes-szulfidos szőrtelenítő eljárásnál. A találmány szerinti eljárás továbbá lehetővé teszi, hogy a szőrtelenítési oldatból a keratint, valamint a cserzési szennyvizekiben maradó vegyszereket egyszerű módon nagymértékiben kinyerjük. Ez legjobban úgy érhető el, ha a pikkelezés, cserzés, festés és zsírozás savas szennyvizeit a találmány szerinti eljárás során keletkező lúgos szőrtelenítőoldattal összehozzuk. Az oldott keratinszulfát savas alakjában kifejezetten kationos jellegű és anioncserélő tulajdonsággal rendelkező szivacsos szerkezetet mutat. Ezért képes az összes anionos vegyszereket abszorbeálni és szennyvízből eltávolítani. "A szőr és a szőrgyökerek fenoltartalmú melaninból álló pigmentjein a klóirdioxiddal elért fehérítő hatás a keratin kéntartalmának teljes oxidációja esetében természetesen nagyobb, mint a találmány szerinti, időt és klórdioxidot megtakarító új módszerrel. Ehhez az is hozzájárul, hogy a fenolos melaninok lúgos oldatában sötétre színeződnek. Ezáltal a csupán klórdioxiddal szőrtelenített pőrék kedvező világos színe ismét elvész. A pőrék e visszaszíneződésének 'kiküszöbölése, továbbá a pőrékben még esetleg visszamaradt szőr eltávolítása céljából a minden krómcserzést szokás szerint megelőző pikkelezőléhez — melynek összetételt, általában: 0,5—2% sav, 5—15% konyhasó és 30—200% víz (az áztatott bőr vagy irha súlyára számítva) — célszerűen mégegyszer némi klórdioxidot vagy klórdioxidot leadó sót adunk, és a cserzőhordóban még egy órán át áztatjuk. Ehhez az utókezeléshez általában 0,1—04% klórdioxid (az áztatott bőr vagy irha súlyára számítva) illetve a megfelelő mennyiségű klórdioxidot leadó só elegendő. Ez a csekély mennyiségű klórdioxid igen hamar felhasználódik és a pőrék világos színét visszaadja. Ezt a kismennyiségű klórdioxiddal vagy klórdioxidot leadó anyagokkal végzett utókezelést természetesen a pikkelezéstől elkülönített műveletben is végrehajthatjuk. Ezt szokás szerint követheti a krómcserzés, a pilkkelező-léhez pl. kb. 24-6% Cr2

03 tartalmú bázisos króimszulfátot adunk, majd a cserzést az ismert módon befejezzük. A találmány szerinti eljárás először teszi lehetővé, hogy sózott nyersbőrből egyszerű módon csupán kb. 10—15 óra alatt készre cserzett bőrt állítsunk elő. A vágóhídon hústalanitott és sózott szokásos nyersbőrök felhasználása esetében az összes munkafolyamatokat ugyanabban a hordóban a bőröknek mégegyszer más tartályba való. átvitele nélkül elvégezhetjük. Az új eljárásnál csupán kétszeri fürdőcsere szükséges és az összes vegyszereket és adalékanyagclkat folyékony alakiban a forgó hordóba bevihetjük. Az egyes munkafolyamatok között eltávolítandó vizes fürdőket elektronikus vezérlésű tolólappal eresztjük le. Ily módon az egész folyamatot programozó irányítással teljesen automatikussá alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 102 kg sótartalmú, négy db fekete-fehér észafcamerikai marhabőrt 14 óra alatt áztató hordóban 3 munkafolyamatban áztatunk, szőrtelenítünk és cserzünk. a) Savas áztatás. A sózott bőrt áztatóhordóba tesszük és 3 órán át 300 1, 20 C°-os vízzel és 2,5 kg tömény kénsawal, percenként 3 hordófordulattal áztatjuk. Ezután a fürdőt leeresztjük. b) Szőrtelenítés. 50 1 „vizet, 5 kg konyhasót, 0,3 kg tömény kénsavat és 3 kg 30%-os nátriumkloritoldatot az áztatóíhordóíba viszünk és a bőrt további 3 órán át áztatjuk, miközben a fejlődő klórdioxid és klór teljesen felhasználódik. Ez idő eltelte után a hordó légtere gázmentes lesz, a szőr meglko'csonyásodott és barnára színeződött, de a bőrre még erősen tapad. Az ólomacetátos cisztein-reakció még egyértelmű fekete színeződést ad. A fürdő a .kaliurnjodidoskeményítős papírt még gyengén kékre színezi. Az oxidációs fürdő kezdeti, 2,0 pH-értéke a klórdioxidos kezelés alatt 2,8-ra emelkedett és a hőmérséklet elérte a 38 C°-ot. Az oxidált szőr eltávolítása céljából a hordó csőtengelyén keresztül 50 1, 2 kg szódát tartalmazó, 15 C°-os vizet viszünk be a hordóba és további 30 per-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4