154912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsavas-krómsavas oxidációnál keletkező ipari szennvizek tisztítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. V. 20. (SE—-1311) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. II. 15. 154912 ( ^0>mmíiíi^-^ Szabadalmi osztály: 85 c Nemzetközi osztály: C 02 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Hoszáng Géza vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás ecétsavas-krómsavas oxidációnál keletkező ipari szennyvizek tisztítására A vegyiparban, különösen a szerves végyiparban a gyógyszeralapanyag és gyógyszeriparban kiterjedten alkalmazzák az ecetsavas közegben végzett krónisavas oxidációt. Az ilyen jellegű oxidációkra példaként többek között megemlíthetjük a kinon vegyületek előállítását (pl. ni-dibrómtollikinon), továbbá a szolánum alkaloidák oxidálását pl. a szolaszodin, tomatMin oxidálását). Ezt az oxidációt gyakran megelőzi az oxidálandó vegyületen levő —NH2 , —OH és egyéb csoportoknak aeetilezéssel történő -megvédése. (Pl. szolánum alkaloidák.) 10 . Az acetilezéshez mindenkor használnak harmadrendű bázist is, mely gyakran az acetile- 15 zett termékkel együtt bekerül az oxidációs folyamatba. Az oxidációs folyamát során tehát olyan anyalúg keletkezik, mely az oldatban jelenlevő 0,i5-^2,0 i0/ o CR H/-on kívül 15—35% ecetsavat, illetve acetátot, 0,5—10% egyéb szer- 20 ves anyagot és szervetlen sókat is tartalmaz. Amennyiben az oxidációt acetilezési művelet is megelőzi, úgy az eleresztésre kerülő anyalúg jelentős mennyiségű. szerves bázist, pL piridint, trietilamint stfo. is tartalmazhat. Az ilyen • 25 összetételű vizeknek kémiai oxigénfogyasztása KMn04-al 5000—30 000 mg 0 2 /l, K 2 Gr 2 0 7 -al 80 000-470 000 mg 02 /l, ezen kívül a piridin, stb. és a króimtártalom miatt erősen toxikusak, a befogadó vizek élővilágára. 30 Az előzőek alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy az ilyen, erősen szennyezett és rendkívül magas oxigén, fogyasztású víznek szennyvízként a befogadóba való elengedésé nem megengedett. A benne levő Cr/7/ -nak. a befogadóvizek aLő világára kifejtett toxikus hatása miatt az ilyen imágas koncentrációban való beengedése pedig kifejezetten tilos. (L. a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény alapján kiadott 5/Í1966. i(I. 2i3.) Korm. sz. rendeletet.) Az ecetsavas közegben végzett krómsavas oxidációnál keletkezeitt szennyvizeknél a vízoldható Ikrómsóból a krómkatiönt kinyerni, illetve leválasztani nem lehet. A krómnak kation formában való kinyerését meggátolja azoldatban jelenlevő egyéb szerves és szervetlen kation, valamint az erősen, gyantás szerves maradék. Viszont a krómnak pl. króm^hidroxid, vagy -'szulfid (oldhatatlan csapadék) formájában történő leválasztása a jelenlevő sok ecetsav és acetát miatt gyakorlatilag szinte lehetetlen. Az oldatban levő króm ugyanis alkalikus közegben a jelentős puffenhatás miatt különböző bázicitással rendelkező, vízben jól oldódó krómhidroxid-acetát komplexet képez. A króm leválását gátló ecetsavnak a rendszerből desztillációval történő kihajtása nem jelent megoldást. Ugyanis, ha az ecetsavas szennyvízben levő acetátot ásványi savval előzetesen megbontjuk és az oldatot tized részére 154912
