154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. III. 08. (RA—447) Svájci elsőbbsége: 1965. III. 08. (1., 2., 4—6., 8—16. igénypontok.) Ausztriai elsőbbsége: 1965. III. 31. (3. és 7. igénypontok.) Közzététel napja: 1968. II. 05. -Megjelent: 1969. II. 15. 154911 Szabadalmi osztály: 8 b 17—33 Nemzetközi osztály: D 06 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Lauchenauer Alfred vegyész, Horn, Thurgau, Svájc Tulajdonos: Raduner et Co. A. G. Horn, Thurgau, Svájc Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására Ismeretes, hogy természetes és szintetikus polimerekből készített fonal jellegű alakzatok orientációját, az előálló rostok keresztmetszetében sűrűség eloszlását, stb. a fonási eljárás alatt vagy közvetlenül utána nyújtással vagy húzássalkontroHálható módon lehet befolyásolni. A szafcirodalamból továbbá kiivehető, hogy különféle hatásokat lőhet elérni, ha fonalakat, cérnákat, vagy egyéb fonal jellegű textilanyagofcat a szokásos, erre a célra alkalmazott berendezéseken nyújtási kezeléseknek vetik alá. A Textile Research Journal 31 (1961) 550. oldalán leírják, hogyan lehet kevesebb szdlándsáigveszteséget pamutfonaiiaknál elérni azáltal, hogy feszítés alatt aminoplaszt-előkondenzátuimoikikal kezelik, szembeállítva azzal, ha ugyanezt a kezelést nyújtás nélkül alkalmazzák. Az American Dyestuff Reporter 5(3 (1964) 25. oldalán megállapítják, hogy fonalaknak erős nyújtás közben történő mercerezésekoir különösen erős rnereerezési hatást lehet elérni, szövetek meiroereziésenél azonban nem. A Chemie 55 (1942) 12. oldalán közlik, hogy regenerált cellulóz kábelek 'esetében 15 %-os nyújtás alkalmazásával a szilárdságot jelentősen meg lehet emelni. Polyamid rostoknál alkalmazott nyújtási eljárásokat illetően adatok találhatók Pummerertől a „Ghemisdhe Textilfasarn, Filme und Folien" mű első kiadásának (1953) 885. oldalán. Az előbb említett hatásokat csak akkor lehet 10 15 20 25 S0 elérni, ha az egyes rostokat vagy fonalakat tengelyükkel párhuzamosan nyújtásnak vetik alá. A szokásos nyújtási eljárással nem. lehetséges a sikalakiu textiliáklban lévő fonalakat vagy rostokat sem saját tengelyükkel párhuzatroosan, sem 'elegendő mértékben (a szakítási nyúlás közelében), sem a teljes felület mentén elegendő egyenletességgel megnyújtani a következő okok miatt: Egy sík alakú textilián belül a fonalaik tengelyével párhuzamos nyújtás csak akkor lehetséges, ha az ilyen sík alakú textíliáikban meglévő bedolgozás (vagyis fonaHrendszerek kölcsönös egymásba Ikulcsolódása) és a megnyújtásra kerülő fonalaknak a hullámvonalu vagy bánmiképen nem egyenes vonalú formája legalább is a nyújtás ideje alatt praktikusan tökéletesen kiküszöbölésre kerül, ez azt jelenti, hogy a fonalakat minden irányban praktikusan megnyújtott állapotba lehet hozni. Mindennek azonban az az előfeltétele, hogy a nyújtást előidéző mechanikai húzás a nyújtott felületen belül (vagyis bármely időpontban az erős nyújtás hatása alatt lévő felületen belül) messzemenően csak egy irányiban hasson. Mindezt azonban az ismert nyújtó berendezésekkel nem tudják elérni. Ennek az a feltétele, hogy a nyújtott felület keskeny legyen és a nyújtás kis területeken érvényesüljön. 154911