154903. lajstromszámú szabadalom • Eszköz és eljárás belsőégésű motorok kenőolaja csere-időpontjának megállapítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XI. 30., (MA—1670; Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. II. 15. 15490? Szabadalmi osztály: 46 c1 Nemzetköz: LSztály: F 02 f , Decimái osztályozás: Feltalálók: Haag Dezső oki. gépészmérnök, 48%, Dr. Freund Mihály oki. vegyészmérnök, 10%, Jancsóné Szenessy Márta oki. vegyész, 25%, Annár János oki. üzemmérnök, 15%, Kovács Sándor oki. technikus, 2%, Budapest Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 60%, Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 40% Eszköz és eljárás belsőégésű motorok kenőolaja cseré-időpontjának megállapítására A belsőégésű motorok teknőjében lévő kenőolaj használat köziben elszennyeződik, azaz vegyi; és fizikai elváltozásokat szenved. A folyamát bizonyos fokán az olajban lévő szennyező anyagok koncentrációja annyira megnövekszik, hogy a túltelítődés következtében a motor alkatrészeinek felületén, erre alkalmas helyeken, kiülepszik, közhasználatú szóval az olaj kifárad. A kifáradt olajat cserélili kell. A csere időpontjának helyes, megválasztásától függ a kenőolaj használatának hatásossága és gazdaságossága. A szükségesnél ritkább csere az olaj további romlását vonja maga után és ennek következtében a lerakódásokból eredően a motor üzembiztonsága és élettartama csökken. A szükségesnél gyakoribb olajcsere viszont feleslegesen növeli a kenőolaj fogyasztást és ezzel az önköltséget. Az olajcsere időpontját általában az utolsó olajcsere óta kifejtett teljesítmény alapján szokták megállapítani, éspedig időegységben, megtett kilométerben, esetleg az 'elfogyasztott üzemanyag függvényében mérve. Az olaj kifáradása azonban a teljesítménytől függetlenül igen nagy mértékben függ a motor állapotától, igénybevételének szintjétől és módjától, a kenőanyag és tüzelőszer minőségétől, fogyásának és utánpótlásának mérvétől, azért a csere időpontját teljesítmény alapján nem lehet helyesen meghatározná. Az olajcsere időpontjának helyes megállapítása csak az olaj tényleges elszennyeződésének a mértéke alapján lehetséges. Ilyen ismert meghatározási eljárás az ún. olajcseppmintás 5 meghatározás, amelynek lényege, hogy a használt olaj valamilyen alkalmas szívó- vagy szűrőpapírra ejtett cseppjének felszívódása folyamán kialakuló folt színét, fényáteresztőképességét mint a szennyeződés mértékének jellem-10 zőjét állapítjuk meg. Ilyen eljárás foganatosítására ismeretes pl. az ún. kromatoszkop készülék, amely a visszamaradt olajfolton áteső fény intenzitását méri. E készülék hátránya azonban, hogy csak addig működőképes, amíg 15 a folt sötétedése nem halad meg egy bizonyos mértéket, mert sötét foltokon már olyan kevés fény szűrődik át, amely mennyiségi meghatározásra nem alkalmas. Az eddig használt eljárások ugyanis az olaj 20 valamilyen jellemzőjie szerint állapították meg az elszennyeződés mérvét, és ennek megfelelően az olajcsere szükségességét meghatározott elszennyeződési mértékhez kapcsolták. Ez a módszer azonban csak adalékolatlan, vagy kis 25 mértékben adalékolt olajoknál alkalmazható, mert magasabb adalékolási szintű olajok esetében a vegyianyagok nagyobb oldókópessége folytán nagyobb mérvű szennyezőket is képesek diszperzióban, lebegésben tartam, s így az ;j0 olajcsere szükségességét létrehozó szennyező-154903