154894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására

154894 6 lyekben S2 mono- vagy dialkil4ielyettesítést jelent, mimellett az alkil-csoportok helyén elő­nyösen metil- vagy% etil-csoportok szerepelnek. A (VI) képletű kiindulási anyagok előnyös képviselői továbbá az S1 helyén bróm- helyet- 5 tesítőt tartalmazó származékok. (VI) képletű kiindulási anyagként előnyösen az alábbi vegyületek alkalmazhatók: 5-bróm­-2^(2-izopropílamino-l-h'idroxietil-)-6,7-dimetil­-benzofurán, 5-bróm-2-i(2-izopropilamino-14iidr- io oxietil)-7-metil-t>enzofurán, 7-bróm-2-i(2-izopro­pilamino-14iidroxietil)-;5-metil-benzofurán, 5,7-^dibró]m-2-;(2-izoprapilamino-l-hidi'oxietil)-4-me­til-íbenzofurán és l5-ft>róm^2-'(2-izopropilamino-l­-hidi-oxietil)-7-etil-benzofurán. ( . . • 15 A katalitikus hidrogénezést célszerűen pallá­diumTkatalizátor (pl. palládium-szén katalizá­tor) jelenlétében, szobahőmérsékleten és normál nyomáson végezhetjük el. A hidrogénezés to­vábbá célszerűen lúgos közegben, pl. alkoho- 20 los, előnyösen metanolos alkálihidroxidban, mint pl. kaliumihidroxidban hajtható végre. A hidrogénezésnél először a (VI) képletű vegyü­let klór- vagy bróm-atqmja, illetve atomjai ha­sadnak le, mikoris a hidrogénezés csaknem le- 25 áll. A kapott (I) képletű vegyületek, melyek­ben (S)n jelentése S 2 , és melyek a 2,3-íhelyzet­ben kettős kötést tartalmaznak, izolálhatok és — kívánt esetben — újabb . lépésiben további katalitikus hidrogenezésnek vethetők alá, mi- 30 mellett a megfelelő 2,.3-dibidro-tvegyületekh:ez jutunk. A katalitikus hidrogénezés azonban a klór- vagy brómatomok lehasítása, után tovább is folytatható, mikoris a 2,3-dihidro^vegyüle­teket közvetlenül megkapjuk. A 2,3-kettőskötés 35 hidrogénezése a klór- vagy brómatomok leha­sadásánál lassabban játszódik le. Az ily módon kapott termék kívánt esetben képezett sóik­ká alakíthatók-: \ ' . - •;•••'•• ••...••'.•.•••',•' 40 A találmányunk tárgyát képező eljárás to­vábbi foganatosítása.' .módja szerint azon (I) képletű vegyületek, melyekben (S)„ 7-ipropil-, 7npropil-5-kis szénatomszámú alkil-, 7-ipropil-6--kis szénatomszámú aiikil-, 7-ppapil-J4,i6-di-ikis 45 szénatomszámú alkil- vagy 7^propil-!5,;6^di J kis szénatomszámú alkil-helyettesítést jelent, oly módon állíthatók elő, hogy a (VII) általános képletű vegyületeket egy vagy kétlépéses ka­talitikus hidrogenezésnek vétjük alá (mely .50 képletben R jelentése kis szénatomszámú alkil-HCsoiport, S3 jelentése allil-csoport és S 4 jelen­tése hidrogén, Vagy az 5 vagy 6 helyzetben lévő kis szénatomszámú alkil^csoport, vagy 4,6-vagy 5,i6-kis szénatomszámú alkil-ihelyettesítés.) 55 A (VII) képletű kiindulási anyagok a meg­felélő helyettesített halogénketon alkálifoórhid­rides redukciójával és az ily módon nyert ha­logénhidrin (III) képletű aminnal savmegkö­tőszer jelenlétében végrehajtott reakciójával ál- 60 líthatók elő. A (VII) képletű kiindulási anyag­ként előnyösen 2ii(2jizopropilamino-4-hidroxi­'etil)-7-allil43enzofu'rán és 2-(2-izopropilamino­-l^hidroxietil)-6^metil-7-allil-benzofurán alkal­mazható. 65 A katalitikus hidrogénezést célszerűen pallá­dium-katalizátor (pl. palládium-szén katalizátor) jelenlétében szobahőmérsékleten, normál nyo­máson végezhetjük el. A fenti, gyorsan előre­haladó katalitikus hidrogénezés a 7-helyzetben lévő allil-csoport ipropU-esoportta való átalakí­tásából áll. A hidrogénezés ebben a stádium­ban kívánt esetben megszakítható, és a nyert (I) képletű propil-jgyökkel helyettesített 2,3-^de­hidro-vegyület kívánt esetben izolálható. El­járhatunk azonban oly .módon is, hogy a ka­talitikus hidrogénezést addig folytatjuk, míg az allil-csoporton kívül a 2,3- kettőskötés is hidrogéneződik. A 2,3- kettőskötés lényegesen lasabban hidrogéneződik, .mint az allil-csoport. Az izolált proipil-gyökkel helyettesített-2,3-de­hidro^vegyület külön lépésben végrehajtott katalitikus hidrogénezéssel kívánt esetben ter­mészetesen a megfelelő 2,3-dihidro vegyületté alakítható. A fenti módszerrel előállított ter-. mékek kívánt esetben savaklkai képezett sóik­ká alakíthatók. ..••-'.•• ,•••••, ..•:•• A találmányunk tárgyát képező eljárás to­vábbi foganatosítási módja szerint azon (I) .képletű vegyületek, melyekben (S)„ 5,7-dipro­pil-helyettesítést jelent, oly imódon állíthatók elő, hogy a (VIII) általános képletű vegyülete­ket: egy vagy kétlépéses katalitikus hidrogene­zésnek vetjük alá, (mely képletben R jelentése kis szénatoímszámú alkil-icsoport, és S5 és S fr jelentése allil-csoport.) • A (VIII) általános képletű diallil-vegyületek a megfelelő helyettesített halogénketonok al­káli43Órhidridekkel való redukiciójával, és a kapott halogénhidrinek (III) képletű aminokkal savmegkötőszer jelenlétében .végrehajtott reak­ciójával állíthatóik elő. (VIII) képletű kiindulási anyagként előnyösen 2-i(2-izo:propilamino-l­hidroxietil)^5,7-diallil-benzofurán , alkalmazható. A katalitikus hidrogénezést célszerűen pallá­diumkatalizátor (pl. palládium-szén katalizátor) jelenlétében, szobahőmérsékleten és normál nyomáson végezhetjük el. A gyorsan előreha­ladó katalitikus hidrogénezés az 5- és 7-hely­zetben lévő allil-csoportok propil^csoportokká való alakulását eredményezi, A hidrogénezés ebben a stádiumban kívánt esetben megszakít­ható, és a kapott (I) képletű dipropil-helyette­sített42,l3-dehidro^vegyület kívánt esetben izo­lálható. A katalitikus hidrogénezés azonban • kí­vánt esetiben addig folytatható, míg a 2,3-lket­tőskötés is telítődik. A 2,3-ikettőskötés lénye­gesen lassabban hidrogéneződik, mint az allil­-esoport. Az izolált, dipropiPhelyettesített-2,3--dehidro-vegyület kívánt esetben külön lépés­ben végrehajtott katalitikus hidrogénezéssel ter­mészetese^ a megfelelő 2,3-dihidro-származék­ká hidrogénezhető. A fenti módszerrel előállí­tott termékek kívánt esetben savakkal képe­zett, sóikká alakíthatók. '.••-, A 2,3-helyzet.ben kettős kötést tartalmazó (I) képletű vegyületeik egy aszimmetriás szén­atomot tartalmaznak, és ezért sztereoizomer racemát alakjában keletkezhetnék. A 2,3-hely-S

Next

/
Oldalképek
Tartalom