154887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló égetési segédeszközök előállítására

3 A szili'ciumkarbid anyagú égetési segédesz­közöket — melyeknek beszerzése szintén import útján történik — a fmomkerámiai ipar leg­inkább lapok formájában használja. Élettarta­muk igen hosszú, a fordulók száma a felhasz- 5 nálási hely szerint 30—100 között mozog. Hát­ránya, hogy a gázok, gőzök behatására kényes, és oxidáló atmoszférában, mely a finomkerámia iparban elkerülhetetlen, a SIC Si02 -vé alakul. Az átalakulás térfogatnövekedéssel jár és ez 1° az anyagot megrepeszti. A tönkrement lapok semmire sem használhatók, selejtté válnak.­Külföldön helyenként használatos a kordierit tartalmú égetési segédeszköz. A kordierit kép­ződését talkum bevitelével érik el. Ennek hő- 15 tágulási együtthatója igen kicsi, hátránya vi­szont, hogy az iparban szükséges hőmérsékle­ten már megolvad és így a toknak, lapoknak 'sfcb. terhelés alatti lágyulása nagyon lecsökken. Az olvadékképződés csökkentésére a masszába 20 korundot és túlzott mértékben timföldet ada­golnak; ami viszont a hőtágulási együtthatót növeli. Az ilyenfajta termékek élttartama a samott égetési segédeszközök élettartamánál 4—iÖHSZör nagyobb. A nagymennyiségű, 5—14% 25 talkum bevitele az eddigi ismeretek szerint meggátolja azt, hogy az elhasznált égetési se­gédeszközök törmeléke folyamatosan vissza­dolgozható legyen, mert a termék túl sok üve­ges fázist tartalmaz. A jelen találmány célja, a fenti hátrányok kiküszöbölése és égetési segédeszközök készítése olyan alapanyagokból, melyek gazdaságos elő­állításuk mellett hosszú élettartamot biztosíta­nak. 35 Kísérleteink célja az alumíniumszilikát alapú termékek jó tulajdonságait hordozó mullit nö­velése volt. A mullit képződése az eddigiekben spontán, az alapanyagokból az égetés alatt, vagy vegyi reakciókon keresztül történt. Ennek 40 megfelelően a mullit mikrokristályos volt, s az alkalmazott egyéb anyagokból nagymennyiségű üvegfázis képződött. A találmány szerinti eljárással már kész mul- 45 litot viszünk be a masszába, s így a mullit kris­tályok jól fejlettek. Emellett a bevitt mullit az egyéb anyagokból képződő mullit kialakulására mineralizátorként hat. A sok és jól fejlett mullitkristály lemezeit szövetszerkezet kialaku- 50 lását segíti elő, és ezáltal a termék szilárdságát s élettartamát növeli. A találmány tárgya tehát eljárás égetési segédeszközök előállítására tűzálló anyagokból, 55 samott^törmelék alkalmazásával vagy anélkül, kötőanyagként tűzálló agyagot vagy kaolint használva, oly módon, hogy a megfelelő meny­nyiségű és minőségű mullitkristály jelenlétét mullittartalmú ércek, így kianit (szilimanit, an- 60 daluzit, disztén) vagy mesterséges mullit be­vitelével biztosítjuk, s az égetéskor az agyag­ból képződő üvegolvadékot MgO (talkum) és A120 3 (timföld, timföldhidrát, korund) beada­golása útján magnézium-alumíniumspinellé ala- g5 f 4 kítjuk át, mimellett a •nyersanyagkeverékben a MgO "Áros mennyisége (M) legfeljebb •, M = 3 ahol A a beadagolt szabad A12 0 3 %-os meny­nyisége, ezen belül pedig a timföld és timföld­hidrát együttes mennyisége (T) T=3 M, mimellett a szükséges nagy mullittartalom és csekély üvegfázis jelenlétét úgy biztosítjuk, hogy a Si02 mennyiségét 33—50% között tart­juk. A találmány szerinti eljárásban a szilimanit­félék és a korund általánosan ismert kiváló tűz­álló tulajdonságait hasznosítottuk. Az általunk előállított termék összetétele azonban a szili­manit tűzálló-termékek összetételétől merőben eltér, Al2 O s , tartalma kevesebb. Az általunk alkalmazott összetételekben kötő­anyagként tűzálló agyagot használunk. Általá­nosan ismert tény, hogy az agyagokból kiége­tésükkor igen sok üveges fázis képződik, mely­nek mennyisége használat közben még növek­szik. Az üveges fázis a termék magas hőfokon való alkalmazásakor meglágyulva, esetenként majdnem megolvadva, szinte kenőanyagként vi­selkedik a közismerten jó tűzállóságú korund-és mullitszemcsék között. Eljárásunk az agyagnak ezen hátrányos tu­lajdonságát megszünteti és az így előállított tűzálló termékekben a tűzálló anyag meleg­szilárdságát növeli. Ezt az eredményt azáltal értük el, hogy az agyagot meghatározott meny­nyiiségű MgO-dal (talkum vagy MgCOs ) és ugyancsak pontosan meghatározott arányban timfölddel, ill. timföldhidráttal keverjük. Ez­által az égetés alatt az egyéb alkotók mellett képződő üveges fázist megváltoztatjuk, ill. erő­sen lecsökkentjük. A MgO és timföld pontosan kiszámított mennyisége biztosítja, hogy az ége­tés alatt az üveges fázisból Mg—Al—spinell képződik. Egy MgO és A120 3 tartalmú üveges fázis ui. már sokkal tűzállóbb, mint az agyag­ból képződött, főleg Si02 Jből álló üveg. A MgO-ot talkum formájában felhasználtuk, de nem a mullitképződés fokozására. Ez kitű­nik abból, hogy a mullitot szilimanittal (kianit) vittük be, valamint abból, hogy a MgO meny­nyisége eljárásunkban az A12 0 3 mennyiségével van szoros összefüggésben. Az alumíniumoxi­dot kétféle formában alkalmaztuk, mint korun­dot és mint timföldet, illetve timföldhidrátot. Ezek közül a korund a Mg mennyiségére nem jelent meghatározó tényezőt, mert a bevitt szemcsézetben a MgO-val reakcióba lépni nem képes. Az alkalmazott timföld, illetőleg tim­földhidrát egymagában mullitot alkotni nem képes, de a mindig jelenlevő szabad Si02 -vel egyesülve, sem lényeges a keletkező mullit 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom