154886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvak, különösen répavetőmag drazsirozására

3 154886 4 többlet-csomagolóanyag szükséges; a csávázott magról lepergő csávázószerek a szemenkénti vetőgépek celláit eltömik, emiatt a vetés hiányossá válhat; egyes csávázószerek, közvetlenül a csírakezdeménnyel érintkezve — a szemenkénti vetésnél elsőrendűen fontos — kezdeti fejlődést gátolják, késleltetik. A felsorolt hátrányoknál fogva, még kifogástalan vetőágyelőkészítés esetén sem lazítható fel szemenkénti vetéssel pl. répa esetében 3—4 cm elméleti gomolytávolságnál tovább a vetés. Emiatt 1 kat. hold répavetésterületre számítva továbbra is sok a répavetőmag felhasználás. A magas vetőmagfelhasználásból következőleg sok a csak drágán beszerezhető csávázószer felhasználása, továbbra is magas az egyeléshez szükséges kézi munkaerő-szükséglet, éspedig többcsírájú maggal végzett szemenkénti répavetésnél 8—10 munkanap, egycsírájúnál pedig 6—8 munkanap. , Ezeket a hátrányokat csak részben küszöbölik ki az eddig ismert vetőmagdrazsírozási (pillirozási) eljárások. Az ismert vetőmagdrazsírozási (pillirozási) eljárásoknak amellett, hogy költséges és magas magveszteséggel járó módszerrel készítik elő a vetőmagvakat, még a következő hátrányaik vannak: A pillírozott vetőmagvak csírázóképessége igen alacsony (35—40%), a vetőmagvak alakja egymástól eltérően szabálytalan, kettős töltődése'k, vetőmagtörések és hiányhelyek következnék be. A pilliranyag nem elég szilárd burkot képez a mag körül, az könnyen lepereg a magról. A pilliranyag kapilláris vízemelő képessége igen kicsi, emiatt a mag lassan, vontatottan kel, aminek következtében a növények fejlettsége nagyon egyenlőtlen. Az eddig ismert eljárások hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti eljárás. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a megfelelő méretre kalibrált megnedvesített vetőmagot 65 C° alatti hőmérsékleten — előnyösen megválasztott rétegszámban és az egyes rétegek közötti tapadást nedvesítéssel biztosítva — magas (legalább 5%) humusztartalmú földnek és cükorgyári mésziszapnak megközelítően egyenlő arányú légszáraz keverékéből álló, kigömbölyítő bevonattal látjuk el és" a kész anyagot 40 C° alatti hőmérsékleten legfeljebb 15% nedvességtartalomig utószárítjuk. A találmány szerint a bevonóanyagba, illetve annak bármelyik rétegébe a szükséges mértékben növényvédő- és csírázást elősegítő szerek is bekeverhetők. Á találmány szerinti eljárás, az eddig ismert legfejlettebb eljárások előnyeinek megtartása mellett, továbbfejleszti azokat. A találmány szerinti eljárással drazsírozott vetőmag csírázási erélye nagy, csírázóképessége az alapanyaghoz viszonyítva növekszik, megközelítően gömb alakjánál fogva teljes pontosságú vetőgépcella-telítődést eredményez, esési sebessége egyenlő, a talajban való elhelyezkedése egyenletes, ebből kifolyólag a növények egymástól való távolsága megegyező. A vetőmag bevonata alkalmas ' arra, hogy a szükség szerinti csávázószer féleségeket és mennyiségeket egyenletes elosztásban beledolgozzák, védelmet nyújtva ezáltal a kikelő növénynek a kártevők és kórokozók ellen anélkül, hogy ez a fiatal növények fejlődését gátolná. Az erősen mérgező csávázószereknek a vetőmagvakra fedett burokban való rádolgozása a vetőmagvak tárolása, szállítása és vetése közben a mérgezési veszélyt kiküszöböli. A találmány szerinti eljárással készült drazsírozó anyag a vetőimagvakhoz jól tapad, mechanikai behatásokra nem érzékeny, szilárd burkot alakít ki a mag körül, ezért az így kikészített magot a vetőgépek nem törik. A bevonat a vizet gyorsan abszorbeálja és biztosítja azokat a kémiai és biológiai feltételeket, melyek a csírázást elősegítik. A drazsírozó anyag olcsó, könnyen beszerezhető anyagokból előállítható. A találmány szerinti vetőmagdrazsírozási eljárás menete a következő: A vetőmagot a szemenkénti vetőgép típusának megfelelő méretre kalibráljuk. Ha a mag minősége azt szükségessé teszi, a csírázóképesség javítása céljából a kalibrált magot szeparátorozzuk. Az így előkészített kalibrált vetőmagvakat forgatható drazsírozó üstbe helyezzük, majd szobahőmérsékletű (18—20 C°) tiszta vizet adagolunk a forrásban levő magvakra. A megnedvesített vetőmagot jól összekeverjük, hogy minden mag felülete benedvesedjék. Ezután még 5—10 percig szabadon görgetjük a .magvakat a nedvesség egyenletes eloszlása céljából. A vetőmagvak bevonásához drazsírozó anyagként magas (legalább 5%) humusztartalmú légszáraz földet, valamint ugyancsak légszáraz cukorgyári mésziszapot használunk. Ezeket az anyagokat előbb púderfinomságúra őröljük és a vízadagolás után az így előkészített föld- és mészport egyenlő arányban, felváltva, beszórjuk az üstben levő magvakra, majd az üstben levő masszát alaposan összekeverjük. Ezután a magvakat mindaddig görgetjük, amíg a drazsírozó anyag rátapad a magvakra és a magvak kig ö mböly ödnek. Ezt követően újabb vízadagolások után egyenlő arányban ismét porított földet és .mésziszapot viszünk rá a magra annyi rétegben, amennyi a mag gömbölyű alakjának eléréséhez szükséges. Ennél a műveletnél ügyelni kell arra, hogy a következő réteg csak akkor vihető rá a magra, ha az előző réteg már jól megtapadt és megszikkadt, mert ellenkező esetben a már felvitt rétegek is lemosódnak a magról. A' földet és mésziszapot külön-külön és nem összekeverve adagoljuk az üstbe, mert ez utóbbi esetben az. üst forgómozgása következtében a két különböző fajsúlyú anyag különválna. Az előbbiekben leírt burkoló rétegekkel együtt jó hatásfokkal, egyenletesen és gazdaságosan vihetők a magra csávázó-, rovarölő-, talajfertőtlenítő- és csírázást serkentő szerek. 10 15 20 35 80 SS 40 45 50 55 60 2