154886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvak, különösen répavetőmag drazsirozására

SZABADALMI 154886 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS •• , • •. . ' '.' -/ Szabadalmi osztály; 45 b 1/00 Bejelentés napja: 1966. VIII. 10. (El—255) Nemzetközi osztály: A 01 c 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1969. I. 31. Decimái osztályozás: 631.331.92 Dr. Éliás Gyula mezőgazd. szaktechnikus, Budapest, Kiss László mezőgazd. mérnök, Petőháza, Lukács László mezőgazd. mérnök, Ercsi, Varga Mária mezőgazdász, Budapest, Dr. Zsembery Sándor mezőgazd. -mérnök, Gödöllő Eljárás vetőmagvak, különösen répavetőmag drazsírozására Az egyelést és ritkítást igénylő növények, ezek között különösen a répa termesztése sok kézimunkával jár. A legtöbb és legterhesebb kézimunka ezeknek a növényeknek egyelésébez szükséges. Az egyelési munkát a növény fejlő- 5 désének meghatározott időszakában, a legrövi­debb idő alatt kell elvégezni tavasszal, amikor a mezőgazdaságban a növényápolási munkák miatt a legnagyobb a kézi munkaerőigény. Az egyelést, ritkítást igénylő növények, fő- io leg a répa egyelésének munkaigényes volta, a mezőgazdaságban egyre inkább jelentkező mun­kaerőhiányra tekintettel, mind nagyobb problé­mát jelent ezeknek a növényéknek termeszté­sénél. A normál cukorrépavetőmaggal történő 15 hagyományos cukorrépavetésnél például a ké­nyelmetlen testhelyzetben elvégzendő egyelés­hez 16 munkanap szükséges. A kézi egyelési munkák megkönnyítésére, 20 gyorsítására és a kézi munkaerőráifordítás csök­kentésére eddig már több eljárást dolgoztak ki. Az egyelési kézimunkák csökkentésére irá­nyuló egyik legfejlettebb ismert eljárás a sze- 25 menkénti vetés egy- vagy többcsírájú önkop­tatott kalibrált vetőmaggal. Annak ellenére azonban, hogy ez a módszer jelentékeny mér­tékben csökkenti az egyeléshez szükséges kézi­munkát, még több olyan hátránnyal bír, me- 30 lyek korlátozzák az egyelést igénylő növények termesztésének eredményességét. Ezek a hátrányok a következők: Az önkoptatott egy- vagy többcsírájú vető­magot — alakjánál fogva — nem lehet olyan szoros mérethatárokra osztályozni, hogy azok­kal a használatos szemenkénti vetőgépek cellái pontosan töltődjenek, emiatt kettős töltődésekj magtörések, vagy hiányhelyek keletkeznek. Mi­után az önkoptatott mag alakja szabálytalan és az egyes gomolyok súlya is eltérő, a mag esési sebessége a kivetéskor a légellenállás kö­vetkeztében változékony, így a kivetett mag el­helyezkedése a talajban pontatlan. Különösen az egycsírás vetőmagból kikelő répanövényfce megvédése a kártevők és kórokozókkal szem­ben nemi biztonságos, mert esávázással nem le­het a magra annyiféle és olyan mennyiségű csávázószert rávinni, amennyi a megfelelő vé­delemhez szükséges lenne; a jelenleg minimális adagolásiban alkalmazható csávázóiszereket is csak 'egyenlőtlen elosztásban lehet a gomolyok­ra juttatni; többféle csávázószer alkalmazása esetén az egyes védekezőszerek felvitele külön­külön menetben, költséges módszerrel történ­het; a gomolyra fedetlenül rávitt csávázószerek erős mérgek, emiatt a vetésnél szigorú baleset­elhárító óvórendszabályok betartása szükséges (védőruha, gázálarc, stb.); a .'csávázott vetőmag tárolásához és szállításához költséges polietilén 154886

Next

/
Oldalképek
Tartalom