154866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés heterogén szemcsézetű, tapadós anyagok gáznemű közeggel fluidizált állapotban történő szárítására, fütésére, hűtésére, illetve kémiai reakciók lefolytatására

5 154866 6 A találmányt részletesen a már említett am­monndtirát alapanyagú, por alakú robbanó­anyag gyártás folyamatának példáján és a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés 5 példaként! kiviteli alakjának elvi rajza, míg a 2. ábra a találmány szerinti berendezés hűtésre alkalmas kiviteli alakja. Az ammonnitrátot szárítás, őrlés és előmele- 10 gítés után egy folyamatos keverőben szerves anyaggal vonják be úgy, hogy az ammonnit­rátot a szerves anyag olvadáspontjáig melegí­tik, majd a keveréket 25—30 C°nra hűtik. A szerves anyag lehet normál hőmérsékleten fo- 15 lyékony vagy normál hőmérsékleten szilárd, de e felett megolvasztható pl. ásványi olaj, TNT, DNT stb. Példánk szerint a tárolt, nagy­darabos, összekeményedett ammonnitrátot elő­aprítjuk, célszerűen egy késekkel felszerelt 20 forgóhenger és egy utána kapcsolt dezintegrá­tor segítségével. Előaprítás után 1 légelzáró adagolón — ami esetünkben csigás adagoló — 2 fluidizációs készülékbe tápláljuk. A szárítás­hoz szükséges levegőt célszerűen száraz lég- 25 szűrőn és hevítő berendezésen vezetjük át és azt 90—110 C° hőmérsékleten a csővezetékbe iktatott elzáró szerelvényekkel három részre osztva a 2 fluidizációs készülékbe vezetjük. A levegő nagyobb részét a készülék 3 kúpos ros- S0 télya alá, a másik részét 4 fúvókába, harmadik részét az oldalsó szekrény 5 rostélya alá vezet­jük. A 4 fúvókánál a levegő sebességét na­gyabbra állítjuk be, mint a 3 rostély furatai­nál. A fúvóikán belépő levegő a réteg alsó 35 részéből az összegyűlt nagyobb szemcséket a mechanikus keverő tengelyét képező és lapá­tokkal felszerelt 6 csövön keresztül felfelé szállítja, miközben azok 7 tányérba ütközve aprítódnak és a készülék oldalfalára csapód- 40 nak vissza, ahonnan a fluidizációs réteg fel­színére esnek. A 7 tányéron és a készülék oldalfalán ütköző szemcsék a felfelé áramló levegővel szemben esnek le, így itt szelektív osztályozás megy végbe, aminek következte- 45 ben a finomszemcsék a levegővel 8 kilépő nyí­láson távoznak egy szilárd-gáz elválasztó sze­parátoriba, ami esetünkben egy ciklon. A folyamat ismétlődése közben az adagolás­tól függően a réteg 9 nyíláson túlfolyik az ol- 50 dalt elrendezett szekrénybe, ahol az ide be­vezetett levegő sebessége szerint további osz­tályozást állíthatunk be. A levegő a finom szemcséket magával ragadva ugyancsak 8 ki­lépő nyíláson távozik, a durva frakció pedig 55 10 mechanikus keverő hatására 11 légelzáró ürítőn lép ki és 12 légáramú maiamba kerül. Őrlés után 13 ciklonban a levegőtől elvá­lasztjuk és 14 légelzáró adagoló segítségével ismét a fluidizációs készülékbe irányítjuk új- 60 bóli osztályozásra. A rendszer ventillátorral is felszerelt, ami célszerűen a folyamat végéhez kapcsolódik. A 8 nyíláson távozó ammonnitrátot, miután ciklonban leválasztottuk 70—80 C° hőmérsék- ^5 léten folyamatos szállítóeszközöik segítségével 15 fűthető keverőibe tápláljuk. A keverőibe az említett bevonó szerves anyagokat szilárd vagy folyékony állapotban adhatjuk be, normál hő­mérsékleten vagy előmelegítve. A szilárdakat pl. szállítócsigával, a folyékonyakat célszerűen egy szivattyú és porlasztó segítségével. A ke­verőt a szerves anyag olvadáspontjáig fűtjük fel. A keverőbe adagolhatunk egyéb kompo­nenseket is a gyártási technológiától függően így pl. szénport, falisztet, alumíniumport stib. A 80—9'0 C° hőmérsékletű keveréket folya­matos szállítóeszközzel pl. szállítószalaggal és 16 légelzáró adagoló segítségével 17 fluidizációs hűtőibe irányítjuk, ahol levegővel hűtjük. Mi­vel a meleg állapotú keverék tapadós tulaj­donságú hűtés céljára lényegében a szárítás­nál leírt fluidizációs készüléket alkalmazzuk azzal az eltéréssel hogy az oldalt elrendezett szekrénynek lejtős rostélya van és ez nincs el­látva keverővel. A hűtés köziben nem szüksé­ges osztályozás, ezért az oldalszekrény rostélya alá bevezetett levegő sebességét úgy állítjuk be, hogy a rétegből a túlfolyó nyíláson átfolyt anyag teljes mennyisége távozzon a levegő­áraimmal, kivéve az esetleg előforduló olyan nagy szemcséket vagy idegen anyagokat, ami­ket nem kívánunk a végtermékben hagyni. Ez utóbbiakat az alsó lefolyó nyíláson szakaszo­san vagy folyamatosan távolíthatjuk el. Az it­teni osztályozás tehát a töltényezés előtti szi­tálást helyettesíti lényegében. A hűtő levegő és por keverékét szilárd-gáz elválaszt óba célszerűen egy ciklonba vezetjük, amely ciklon 'légelzáró ürítővel felszerelt. A levegőt szükség szerint zsákos porszűrőn ve­zetjük át és a rendszer elején vagy végén egy nyomó-, illetve szívó ventillátort alkalma­zunk. A levegőt szűrés után visszacirkuláltat­hatjük és beiktathatunk egy hőcserélőt, amivel a levegőt hűthetjük vagy fűthetjük a nyári, illetve téli szélsőséges légköri hőmérsékletek esetén. A találmány szerinti eljárással gyártott rob­banóanyag jobb minőségű az érintő felületű szárítóban vagy az ismert fluidizációs készü­lékekiben szárított ammonnitrátiból gyártott, a kollerjáraton kevert és a hagyományos mó­don tálcákon hűtött azonos összetételű robba­nóanyagnál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás heterogén szemcsézetű, tapadós anyagok gáznemű közeggél fluidizált állapot­ban történő szárítás ára, fűtésére, hűtésére, il­letve kémiai reakciók lefolytatására, azzal jel­lemezve, hogy a kezelendő anyagot 0—10 mm szemcsenagyságra beállítva fluidizációs készü­lékbe juttatjuk és a fluidizációhoz szükséges gáznemű közeg egy részét egy fúvókán vezet­jük be a fluidágyba és ezzel a fluidágyat cir­kuláltat juk, miközben a szemcséket aprítjuk és osztályozzuk. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom