154866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés heterogén szemcsézetű, tapadós anyagok gáznemű közeggel fluidizált állapotban történő szárítására, fütésére, hűtésére, illetve kémiai reakciók lefolytatására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LIÍRAS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. IX. 02. Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1969. I. 31. (SU—305) Feltaláló: Sümegi Károly old. gépészmérnök 1S48éé Szabadalmi osztály: 50 c, 78 c, 12 k 1/18 Nemzetközi osztály: B 02 d, C 06 b, C 01 c 1/18 Deci mái osztályozás: 861.525 Tulajdonos: Ipari Robbanóanyaggyár, Peremartongyártelep Eljárás és berendezés heterogén szemcsézetű, tapadós anyagok gáznemű közeggel fluidizálí állapotban történő szárítására, fűtésére, hűtésére, illetve kémiai reakciók lefolytatására i A találmány eljárás és berendezés fluidizációs műveletekre, továbbá fluidizált állapotban hő- és anyagátadási folyamatokkal egyidőben végzett aprítási és osztályozási műveletekre vonatkozik, imikoris a gáznemű közeggel fluidi- 5 zárni kívánt szilárd anyag halmazában a szemcseátmérő 0,1—0,2 mm-től 5—10 mm-ig változik és a szilárd anyag tapadásra, csomósodásira haj kimos; Különösen vonatkozik a találmány az am- 10 monnitrát alapanyagú robbanóanyagok gyártására, ahol az ammonnitrátot szerves anyaggal vonják be. A szemcsés ammonnitrátot a szerves anyag olvadáspontjáig melegítik, eközben szárítják, 15 aprítják és osztályozzák, majd egy keverőben az említett szerves anyaggal összekeverik miközben a szervesanyag olvadéka az ammonnitrát szemcséket bevonja. Bevonás után a keveréket normál hőmérsékletre hűtik. 20 Ismeretes, hogy ha szilárd szemesés anyag rétegén gáz vagy folyadék halmazállapotú közeget áramoltatunk át úgy, hogy a réteget fluidizált állapotba hozzuk a nagy érintkező felület és a szemcsék mozgás következtében a 25 szilárd és gáz fázis között a hő és anyagátadási folyamatok nagymértékben meggyorsulnak viszonyítva ahhoz, ha például hőátadás céljából a szilárd anyagot egy fómfelülettel hozzuk érintkezésbe, vagy a gáznemű közeget IQ a szilárd anyag álló, vagy mechanikus keveréssel mozgatott rétegén vezetjük át. Ebből kifolyólag a fluidizációs eljárást eredményesen alkalmazhatjuk szemcsés anyagoknak gáznemű közeggel való fűtésére, hűtésére, szárítására vagy a szilárd és gázfázis között kémiai reakció lefolytatására. Hasonlók az alkalmazási lehetőségek, ha a szilárd anyag rétegén átvezetett közeg nem gáz, hanem folyadék. A fluidizációs eljárást összehasonlíthatjuk azzal is, amikor a szilárd, szemcsés anyagot a gáznemű közeggel egy csővezetéken szállítjuk. Ez esetben a szilárd szemcsék a gáznemű közegben kellően diszpergáltak, azonban a csővezeték eldugulása miatt alkalmazható minimális áramlási sebesség olyan nagy, hogy a szilárd és gázfázis érintkezési ideje adott körülmények között legtöbb esetben még sem elegendő a hő- és anyagátadási folyamatok lejátszódásához, A fluidizációs eljárás tehát sok esetben egyedül célszerű, feltéve, ha az adott szilárd, szemcsés anyag egyáltalában fluidizált állapotba hozható. A fluidizált állapot előállíthatóságénak főként a szilárd anyag szemcsenagyság szerinti összetétele és tapadási tulajdonsága szabnak határt. A gyakorlatban előforduló szemcsés anyagok szemcsenagyságra nézve általában heterogének. Ha ilyen anyag rétegén gáznemű közeget 154866