154862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés automatikus központi ütköző és kapcsolókészülék támasztására, és központi stabilizálására

154862 3 4 házzal szembeni helyzetét mutatják oldalirá­nyú kiterítésnél. Az 5. ábra a találmány szerinti támasztó­. berendezés egy további kiviteli alakja, rész- 5 ben metszve. Amint az 1. és 2. ábrákból kitűnik, az la kapcsolófejjel ellátott kapcsolókar alatt vele párhuzamos támasztóberendezés van elrendez­ve. Ez 4 rugóból, 9a peremmel ellátott 9 külső vezetőcsőből, valamint cső alakú 9b tá­masztólábból, 9c kopásálló betétből és 11a peremmel és elnyújtott 11b meghosszabbítás­sal ellátott 11 belső vezetőcsőből, 13 feszítő­csapból és végül beállítható 14 golyóscsavar­ból áll. A beépítés a kapcsolófej felemelésével és a támasznak az 1 kapcsolókarra felöntött 3 bak és a húzó és ütközőberendezés 5 ken­gyelével 10 magasságban összekötött 8 csap­ágyállvány a 7 tartólemez 6 hasítékában van vezetve és az a 9c kopásálló betétet befogja. A kapcsolófej lenyomásával a 4 rugót tovább fejlesztjük és a 13 csapot eltávolítjuk. A kap­csolófej szabaddá válása után a támasz ezt középállásba hozza. Ezt a középállást az idézi elő, hogy a támasz hátsó végén mind hori­zontális, mind vertikális irányban dolgozó ko­pással szemben ellenálló 9c betét van, amely például nagy szilárdságú acélból készült. En­nék a betétnek derékszögű keresztmetszete van és lehetővé teszi a fejnek élek körüli bil­lenésekor való kitérésénél a kapcsolófejnek magassági vagy oldalirányú visszaállítását a középhelyzetbe, azaz ez egy billenőtámasz négy támasztóponttal. A 14 golyóscsavar segítségével a 4 rugó ereje beállítható, azaz a súlyeltérés kiegyenlít­hető. A támasztóberendezésnek az 1 kapcsoló­karon történő érintkezése oldalt a súlypont alatt történik és a kapcsolóifej megfelelően az elfordulási lehetőségeknek csuklódban kap­csolódik. Ez különösen előnyös a kapcsolófe­jen lévő szarvak kapcsolási tartománya szem­pontjából. Egy további, a támasztószervvel szemben támasztott követelmény igényli, hogy oldal­irányú pl. 20°-nál nagyobb kitérés esetén a támaszok ebben a helyzetben megmaradjanak, míg a kapcsolási folyamat befejezése után ez a helyzet megszüntethető. A találmány ezt a 3. ábra szerint a támasz hátsó végének, illet­ve 9c betétjének a 8 tartóállványban annak 15 élein való feltámaszkodással valósítja meg, míg a 9c betét függőleges 16 élei a 8 tartó­állványban rögzítődnek. A kapcsolási folya­mat után ez az effektus megszűnik. A 4. ábra szerinti alternatív kialakítás sze­rint a 17 támasz a 9b támaszláb részére előre van tolva és a 9c betéten 19 orrok van­nak kiképezve, amelyek a 8 csapágyállvány 20 hornyaival együttműködnek. Ezen az úton a kitérés szöge (4. ábra 18) kisebb értéken tart­ható, mint a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál. Végül az 5. ábra egy további kiviteli alakot mutat arra az esetre, amikor a támaszt vonó-és ütközőberendezéssel kapcsolatban a jármű alvázára szilárdan felerősített 8 csapágyáll­vánnyal és álló 22 házzal kapcsolatban alkal­mazzuk. Ebben az esetiben egy 21 rugó megfelelően a vonó- és ütközőberendezés mindenkori löke­tének megfelelően van kialakítva és ebből a célból a 21 rugó nagyobb rugóúttal rendelke­zik vagy rugócsoportként lehet kialakítva. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés sínen futó járművek automa­tikus központi ütköző- és kapcsolókészülék támasztására és központi stabilizálására, amely a kapcsolókar alatt és vele közel párhuzamo­san van elrendezve és térben hatás, továbbá, amely két teleszkópszerűen kiképzett rugóval egymással szemben feszített vezetőcsövekből áll, amelyek külső végükön csuklótagokkal vannak ellátva, amelyek közül az egyik a kapcsolókarra és a másik járműoldali ágyazó­bakra támaszkodik azzal jellemezve, hogy a berendezésnek egy értékhatáron túli oldalirá­nyú kibillentése esetén történő rögzítésére az ágyazóbak^oldali vezetőcső (9) külső végéhez rögzített csuklótag (9c) szabad végén előnyö­sen derékszög alakban és az ágyazóbak (8) trapézformájú bemarásától függő szélességben van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivi­teli alakja azzal jellemezve, hogy a csuklótag (9c) négy sarkán golyó alakú orrpárokkal (19) és az ágyazóbak (8) az orrpárokkal (19) egye­ző bemaráspárokkal (20) van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti berende­zés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ágyazóbak (8) egy hosszirányban mozgatható vonó- és ütközőberendezés vonókengyelén (5) egy felette erre merőlegesen álló kapcsolótag (10) hosszközéptartományában van elrendezve és egy tartólemez (7) hasítékában (6) van el­csúsztathatóan vezetve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kivi­teli alakja azzal jellemezve, hogy az ágyazó­bak (8) a kengyellel (5) egy darabból van kialakítva. 5. Az 1. és 2. igénypontok szerinti berende­zés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járműalvázon elrendezett ágyazóbak (8) és rögzített házzal kialakított vonó- és ütköző­berendezés esetén, a teleszkópszerűen kikép­zett vezetőcsövek (9, 11) között, párhuzamo­san kapcsolt nyomórugók (21) vannak elren­dezve. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ágya­zóbak (8) előtt és a járműközép két oldalán 15 20 25 S0 38 40 4b 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom